A tavaszi szezon nagyon gyorsan elrepült, illetve sokan úgy éreztük, hogy az idén nem is volt tavasz: a télből egyből a nyárba csöppentünk. Később azért ez az „elmaradt” évszak is jelentkezett, lehűlt az idő, ami egy kissé mintha meg is fogta volna a növényeket.
A tavaszi vetések jól sikerültek, utána azonban száraz volt a talaj, és újra lehetett olyan helyeket látni, ahol elhúzódott a kukorica kelése. Tudjuk, mert egyre több előadásban elhangzik, hogy a kukoricának, vagyis a termelőnek az a jó – akkor lesz a legnagyobb termés –, ha az első és az utolsó növény megjelenése között nem telik el több mint két nap. Ha már több idő eltelt, vontatott a csírázás, s akkor már a kelésnél látszik, hogy gond lesz a terméssel.
Miből adódik a vontatott kelés? Sokan még szántanak a kukorica elé. Tavasszal, ha simítóval lehúzzuk a szántást, akkor lesznek olyan helyek, ahol nyers a talaj és olyanok is, ahová a száraz földet húztuk be. A vetőgépeken levő rögterelő, sortisztító valamelyest tud abban segíteni, hogy elkotorja a száraz talajt, de ha mélyebbek a gödrök, rossz volt a szántás, akkor ez sem tud tökéletes munkát végezni. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a szántást később, akár a fagyon elmunkáljuk, vagy ezt a műveletet elhagyjuk, és kultivátorral végezzük az alapművelést. Egy másik ok, amiért a kelés vontatott, a nem egyenletes mélységtartásból ered! A változó talajokhoz változó csoroszlyanyomás is kell. Ha most mindenki elgondolkodik azon, hogy a jelenlegi vetőgépével hányszor állít csoroszlyanyomást egy szezonban vagy naponta, akkor nagyon hamar rájövünk, hogy kevésszer. A Maestróban már a kezdetektől hidraulikus csoroszlyanyomás-állítást találtunk, és a csoroszlyanyomás értékét a monitorról lehet állítani. A 2018-as évtől már az automatikus csoroszlyanyomás-állítás is lehetővé vált, így az Axiál által értékesített gépek mind ezzel a rendszerrel kerültek a termelőkhöz.
Hogy működik az automatikus csoroszlyanyomás-állítás? Beállítunk egy értéket, amivel szeretnénk, hogy a mélységtartó kerekek nyomják a földet, és ezt a súlyt tartja folytonosan a rendszer. Ha laza talajra érkezik a vetőgép, akkor a vetőtárcsa könnyen behatol a talajba, így a mélységtartó kerekeken megnő a súly, a rendszer visszavesz a hidraulikus nyomásból, ha pedig keményebb talajrészre kerül, akkor tehermentesítődnek a támasztókerekek, ebben az esetben a hidraulikus rendszer nyomást ad a kocsikra. Az így elvetett magvak sokkal egyenletesebb mélységbe kerülnek, egyenletes lesz a kelés, és nő a termés mennyisége.
Azok a termelők, akik kemény vagy agyagos talajokon dolgoznak, többször találkoztak már azzal a jelenséggel, hogy vetés után a vetőbarázdát egyáltalán nem vagy csak részlegesen tudják összezárni. Ez a jelenség nedves talajokon jön elő gyakran. A Horsch Maestro V-tömörítőkerekeit lehet opciósan tüskés vagy ujjas kerekekkel rendelni. Ezek a kerekek az elkent vetőbarázda falát szétroncsolják, és a vetőmagot sokkal jobban beágyazzák. A problémás helyeken csak ez a tömörítőkerék is nagyon sokat jelent az egyöntetűbb kelésben.
A Maestro nagy műtrágya- és vetőmagtartályai révén igazi nagy teljesítményekre képes, így optimális időben kevés állásidővel nagy területet tudunk elvetni. Azok a termelők, akiknek ez fontos, a Maestrót választják!
SZERZŐ:
SZÁSZ ZOLTÁN
