A természet és társadalom májusra eső aktivitására nem lehet panasz. A felhőszakadással és helyi jégesőkkel fűszerezett, úgymond aranyat érő eső az ország nagy részén tett arról, hogy a szokatlanul meleg és száraz kora tavaszi időjárás kedvezőtlen hatásait többé-kevésbé mérsékelje, és a növények megfelelő ütemben, károsodás nélkül fejlődjenek tovább. Másrészt maga a felfokozott érdeklődéssel kísért parlamenti választás és annak egyéni nézőpontok szerint várt vagy váratlannak egyaránt minősíthető eredménye is letette névjegyét.
Tárcanyitás Az új kormány beiktatása után a Magyar Közlönyben megjelent az egyes tárcák és azok vezetőinek feladat- és hatásköreit felsoroló rendelet. Eszerint az agrárminiszter felel az agrárpolitikáért, az agrár-vidékfejlesztésért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a földügyért, a halgazdálkodásért, az ingatlan-nyilvántartásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, a térképészetért és a vadgazdálkodásért.
A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében többek ellátja az Európai Unió közös agrárpolitikája II. pilléréből nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal, továbbá az Európai Unió közös halászati politikájával kapcsolatos szakpolitikai feladatokat, előkészíti az Európai Unió közös agrárpolitikája I. és II. pilléréből, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó jogszabályokat, együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, illetve ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos kormányzati feladatokat is. A mezőgazdaság szempontjából fontos vízügy többi része (vízgazdálkodás, vízügyi igazgatási szervek irányítása, vízvédelem) a Belügyminisztériumhoz tartozik majd.
Az élelmiszeripar, illetve a teljes agrárgazdaság számára fontos adópolitikai – benne az általános forgalmi adóra vonatkozó elképzelések –, valamint a foglalkoztatáspolitikai feladatokat a Pénzügyminisztérium látja el.
Nevében is
A hivatalos szöveg agrárminisztert említ, s ez nem szinonimáját jelenti a mostanra már megszokott földművelésügyinek. Cégtáblacseréről és egyben személycseréről is szól a történet. Dr. Nagy István lett az Agrárminisztérium első embere. E minisztérium történetében, főleg az utóbbi időben nem ritka a névváltoztatást, így azt kell gondolnunk, hogy ennek prioritást kifejező üzenet értéke is lehet. Lássuk, mit találunk erről korunk egyik információs halmazán, az interneten. Történetileg a földmívelésügyi miniszter a magyar felelős minisztérium (mai szóhasználattal: kormány) egyik tagja volt a 19. század második felében. Állását és felelősségi viszonyait az 1848. évi III. törvény szabályozta. 1889-ig a földmívelésügyi miniszter egyúttal az ipar és kereskedelem ügyének is minisztere volt, ebben az évben azonban a korábbi Földmívelés-Ipar-Kereskedelmi, továbbá a volt Közmunka és Közlekedési Minisztérium helyett létrejött a Földmívelési és a Kereskedelmi Minisztérium. … A Földművelésügyi Minisztérium nagyjából a 2018-ig érvényes feladatköreivel először a Tisza Kálmán-kormány alatt alakult ki, 1889. június 15-én. A tárca 1967. április 14-éig működött, mikor is az újabb átszervezéseket tükrözendő, a neve Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummá alakult. Ekkor a vezetőit is röviden mezőgazdasági miniszternek nevezték.
A rendszerváltást követően 1990 májusában ismét megszületett a Földművelésügyi Minisztérium. 1998-ban, az első Orbán-kormánytól Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium néven létezett. 2010-től a második Orbán-kormány alatt Vidékfejlesztési Minisztérium, 2014-től a harmadik Orbán-kormány alatt ismét Földművelésügyi Minisztérium néven működött. 2018-tól a negyedik Orbán-kormánytól Agrárminisztérium a neve.
Tartalomjegyzék
„Az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának a növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség – egyebek mellett ezeket mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén. Nagy István közölte: ötvenezer közfoglalkoztatottat irányítana át a versenyszférába, az agrárium számára a munkaerőhiány okozta feszültségek oldására.
Magyarországon 103 ezer hektár területet öntöznek, holott ennek duplájára van engedély, igény pedig 400-500 ezer hektár locsolására lenne. Nagy István tarthatatlannak nevezte, hogy bizonyos termékek, például a szója feldolgozására nincs elegendő kapacitás az országban, és az itthon előállított, külföldön feldolgozott árut vissza kell vásárolni.
A tárcavezető-jelölt hangsúlyozta, jelenleg minden kockázatot a termelők viselnek, akik sokszor önköltség alatti áron kénytelenek eladni termékeiket. A kockázatokat meg kellene osztani a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között – tette hozzá.
A miniszterjelölt tervei közé tartozik továbbá a nagyjából 300 ezer tulajdonost érintő közös osztatlan földterületek felszámolása, ez a tulajdonviszony ugyanis sokszor gátja a sikeres gazdálkodásnak.
A miniszterjelölt szerint jobb megélhetési feltételek biztosításával, tudásalapú fejlesztésekkel és a duális képzés folytatásával lehetne a fiatalok számára vonzóbbá tenni a mezőgazdaságot.
Súgás múltról és jövőről
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék című programjavaslat budapesti ismertetőjén elmondta: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével közösen elkészített dokumentumban megoldási javaslatokat is megfogalmaztak arra, hogyan tudnák jobban kihasználni Magyarország agroökológiai potenciálját, amely 18-20 millió ember élelmiszerellátását is lehetővé tenné. Néhány kiragadott részlet ezekből: Fontos, hogy a jelenleginél is jelentősebb fejlesztési forrásokat biztosítsanak a termelőknek és az élelmiszer-feldolgozóknak a technológia fejlesztésére.
A dokumentum szerint a termőföld magyar kézben tartása stratégiai cél és nemzeti szuverenitási kérdés. Kívánatos lenne a tulajdoni viszonyok rendezése, az osztatlan közös földterületek megszüntetése, a földek további elaprózódásának megakadályozása, amit az öröklés csak fokoz. A NAK javaslata szerint, amennyiben a hagyaték osztásával létrejövő üzem nem éri el a gazdálkodó család fenntartásához szükséges méretet, kizárólag egy örökös vehetné át.
A NAK elnöke elmondta: célszerű lenne megszüntetni, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi, illetve adózási formában is folytassa. Vissza kellene állítani az őstermelői jogviszonyt eredeti céljának megfelelően, így az őstermelők a valóban a háztáji gazdaságban keletkező felesleget értékesíthetnék. A családi mezőgazdasági vállalkozásokat a dokumentum szerint jogi személyiséggel kellene felruházni, továbbá a kis- és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszert bevezetni. E szerint a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forintig adómentesek lennének. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében folytatni kell az áfa-csökkentést, kiterjesztve valamennyi alapvető élelmiszerre.
A vidékfejlesztési programban jelenleg 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 1000 milliárd forint uniós forrásból, a többi hazai társfinanszírozású. Azt javasolják, a következő vidékfejlesztési programban 2000 milliárd forint legyen a támogatási forrás.
A termés- és jövedelembiztonság érdekében az öntözött területet a jelenlegi 80 ezer hektárról 20 éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni.
A dokumentum szerint az agrártermékek hazai kiskereskedelmében prioritásként kell kezelni a nemzeti tulajdonban lévő kereskedelmi láncok kialakítását, a magyar tulajdonú üzletláncok piaci arányát 50 százalék fölé kell emelni. A NAK szeretné, ha a javaslatcsomag minél több pontja bekerülne a kormányprogramba, a dokumentumot már átadták a miniszterelnöknek és a szakminiszternek.
SZERZŐ: TSZI.
