Az agrárium digitális átalakulása jelenleg is zajlik, sokan már hazánkban is élnek az ebben rejlő lehetőségekkel. A negyedik PREGA Konferencia és Kiállítás a precíziós gazdálkodás gyakorlati megoldásait és megtérüléseit mutatta be.
Több, mint 700 érdeklődő vett részt a PREGA 2018 konferencián, ahol közel 100 előadó osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal
A precíziós gazdálkodás lehetővé teszi a hatékonyabb termelést, a környezet kímélését, az élelmiszer-biztonság növelését, de hozzájárulhat az új generációk érdeklődésének felkeltéséhez is a mezőgazdaság iránt. A digitalizáció már elkezdte átformálni a mezőgazdaságot, és ez a folyamat fogja meghatározni a jövő agráriumát. Ezt mutatja az is, hogy az Európai Unió 2020 utáni Közös Agrárpolitikájában a precíziós gazdálkodás nagy eséllyel bekerül a támogatott területek közé. Az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum által megrendezett PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállításon több mint 90 előadó: hazai és külföldi szakemberek, vezető vállalatok képviselői és gyakorló gazdálkodók mutatták be a precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika legfrissebb újításait, a gyakorlati megoldásokat és a lehetséges megtérüléseket helyezve a középpontba. Emellett több mint 40 szakmai kiállító termékeit és szolgáltatásait ismerhették meg a látogatók: többek között bemutatkoztak azok a kertészeti robotok is, amelyek megoldást jelenthetnek a kertészet és szőlészet munkaerő-problémáira.
A konferenciát dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Az agrárminiszter beszédében kiemelte: „Napjainkban korszakváltás zajlik az agrárgazdaságban. Ennek egyik jele a precíziós gazdálkodás növekvő térnyerése a hazai gazdálkodók között. Eredményeink a mezőgazdaságban kiemelkedőek, folyamatos az ágazat technológiai fejlesztése, a hazai szakmai háttér pedig adott a további sikerekhez. Meggyőződésem, hogy ez a konferencia és kiállítás is lendületet ad az új technikák és technológiák népszerűbbé tételéhez, azok minél több gazdálkodó általi átvételére, elsajátítására”.
Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőbeszédében elmondta: „A precíziós technológiák alkalmazásával a hazai mezőgazdaság éves kibocsátása 350-400 milliárd Ft-tal növelhető, amely hozzávetőlegesen a gazdáknak évente kifizetett közvetlen terület- és állatalapú támogatások összegével egyezik meg.” Ezután Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szólalt fel: „A globális népességnövekedés révén fokozottan nő a minőségi élelmiszerek iránt a kereslet. Az erőforrások szűkössége és a gazdaságossági kívánalmak miatt egyértelműen elengedhetetlen az élelmiszer-előállítás hatékonyságának növelése. Mindebben mára már megkerülhetetlenek a tudásintenzív mezőgazdasági technológiák, a precíziós gazdálkodás folyamatosan bővülő különféle elemei”.
Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője előadásában elmondta: „Egyre több gazdálkodóban fogalmazódik meg az igény a precízebb gazdálkodásra, végső soron a hatékonyság növelésére, a profittermelésre. Ehhez elengedhetetlen a mezőgazdasági technikai háttér modernizálása.
A precíziós gazdálkodás helyesen alkalmazva megtérülő beruházás
A szekció egyik fő célja volt, hogy azokat a lehetőségeket is bemutassa, amelyek a közepes, vagy kisebb gazdálkodók érdeklődését is felkeltik a helyspecifikus gazdálkodás megvalósítása iránt. Továbbá, hogy megismertesse a már gyakorló precíziós gazdálkodókkal, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésükre a digitalizálódó mezőgazdaság legújabb eredményeinek adaptálására. A szekciót dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a T-Systems Magyarország Zrt. és Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről nyitotta meg. Az első előadást dr. Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője tartotta. Az általa ismertetett tanulmány a helyspecifikus tápanyag-visszapótlási, ill. tőszámszabályozott vetési kísérlet példáján keresztül mutatta be a helyspecifikus adatgyűjtés, adatfeldolgozás folyamatát, illetve a térinformatika és geostatisztika segítségével történő összefüggés-vizsgálatokat és döntéshozatalt. A bemutatott megoldás révén a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak területeik valós teljesítőképességéről, ezáltal optimalizálni tudják inputanyag-felhasználásukat. Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója „Precíziós gazdálkodás, mint lehetőség a magyar mezőgazdaság számára” címmel tartott előadást, amelyben kiemelte: „A szemléletváltást nem lehet tovább halogatni, mert valóban le fogunk maradni. A szemléletváltásnak pedig az üzemen belül a tulajdonostól egészen a gépkezelőig meg kell történnie.” Ismertette a KITE precíziós gazdálkodási rendszerét, amely az agrotechnológia, az informatikai háttér és a műszaki megoldások hármasára épít. „Mert hiába van nekünk a legjobb gépünk, ha a technológiát nem tudja végrehajtani, és hiába van a legnagyobb IT háttér, ha nem támogatja az agrotechnológiát.” Segít vagy elvesz a precíziós gazdálkodás? Erre a kérdésre keresett választ Lajos Mihály (Agrofil-SZMI Kft.) az előadásában. A szekció hallgatósága megismerhette tapasztalatait a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás, illetve adatgyűjtés alapján kialakítandó digitalizált farmok felépítéséről. Szabó Szilárd, az AGRO AIM Hungária Kft. részéről a hazai üzemi méretű kísérletek eredményei alapján elemezte a precíziós növénytermesztés jövedelemtermelő képességét. Ismertette a Field Expert precíziós programon belül elvégzett kísérleteket, amelyekben azt vizsgálták, hogy profitabilitásban mit lehet hozzátenni az üzemi technológiához, illetve az egyes helyspecifikus elemek milyen és mekkora hatással vannak a profitabilitásra. Ez alapján helyspecifikus növénytermesztés bevezetése esetén a következő sorrendet javasolta: művelési zónák kialakítása, precíziós mintázás és labor, táblán belüli differenciált talajjavítás és tápanyag-kijuttatás. Amennyiben ezeket a lépcsőket megvalósítottuk, akkor érdemes elgondolkodni a differenciált tőszám használatán, valamint elmozdulni a táblán belüli differenciált növényvédelem terére is.
Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója
Nagy Bence (Agromatic Automatizálási Kft.) egy új gépberuházást nem igénylő kiegészítő eszközparkon keresztül mutatta be annak lehetőségét, hogy nagyobb tőkebefektetés nélkül milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a helyspecifikus gazdálkodás bevezethető legyen akár egy kisebb gazdaságban is. Előadásában kiemelte: „Ha a beruházásokban magára a növényre koncentrálunk, és a gépparkot utólag felszereljük azokkal az eszközökkel, amik a precíziós növénytermesztést szolgálják, sokkal szebb képet láthatunk a beruházás nagyságát tekintve.” Takács András (Hartmann Farm Kft.) a precíziós kukoricatermesztésben szerzett tapasztalatait gazdaszemszögből mutatta be. A Hartmann Farm Kft. mintegy 600 hektáron foglalkozik precíziós elemeket is magában foglaló szántóföldi növénytermesztéssel. A gazdálkodó elmondta, hogy az idei aszályos év ellenére 2 tonnával több kukoricát takarítottak be a kísérleti tábláról a környező gazdaságok átlagához képest, ami a helyspecifikus kezelésnek volt köszönhető. Takács András tapasztalatai azt mutatják, hogy egy ilyen gazdasági méretnél foglalkozni kell a precíziós megoldásokkal, hiszen az hozamnövekedést eredményez, ugyanakkor a technológia megfelelő alkalmazása garantálja a hosszú távon is fenntartható, egészséges talajállapotot, valamint az erre támaszkodó gazdálkodást alapozza meg. Kecskés Zsolt a KITE Zrt. képviseletében a kihívások, jövedelmezőség és megoldások gondolatok köré épített előadásában beszélt a szaktanácsadás szerepéről a precíziós gazdálkodásban. A döntéstámogatáshoz az előadó szerint szükség van kiegészítő adatok beintegrálására (pl. talaj- és növényvizsgálatok, meteorológiai adatok, műholdfelvételek, stb.). Mindezen adatok segítségével kidolgozásra kerül a helyspecifikus termesztéstechnológia, és ezen keresztül lehetőségünk van az erőforrások optimalizálására, ezáltal a maximális jövedelemtermelő-képesség elérésére. Ehhez nyújt segítséget a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának szakembergárdája a „Komplex szaktanácsadási szolgáltatás” nyújtásával.
Segít vagy elvesz a precíziós gazdálkodás? Erre keresett választ Lajos Mihály (Agrofil-SZMI Kft.)
A gyomszabályozást, amely az automatizálás és az autonóm eszközök segítségével történik, Borsiczky István (Tomelilla Kft.) mutatta be az érdeklődő közönségnek. A precíziós gyomszabályozással 40-50%-os herbicidmegtakarítás érhető el, ami a gazdasági előnyökön túlmenően jelentős környezetvédelmi előnnyel is jár. A hazánkban kifejlesztett off-line módszer terjedésének az egyik akadálya a fáradtságos terepi munka. A gyomfelvételező robot használatával a mintaterületek felvételezésének folyamata automatizálható, az eredmények kiértékelését herbológus szakember irodai körülmények között végezheti. Az adatok elektronikus feldolgozása után flexibilis algoritmusok alkalmazásával elkészíthető a precíziós gyomszabályozási technológia.
A precíziós távérzékelési és légi növényvédelmi megoldások megismerésére dr. Hunyadi Gergely (Envirosense Hungary Kft.)előadása adott lehetőséget, aki egy olyan komplex rendszert mutatott be, amely magában foglalja a különböző szintű távérzékelési technológiákból (műholdas, légi és UAV-s távérzékelés) származó adatok alkalmazási lehetőségeit a növénytermesztésben, illetve egy távérzékelt adatgyűjtésen és feldolgozáson alapuló célirányos UAV-val történő vegyszer kijuttatás technológiáját is megismerhettük.
A szekcióelőadásokat gazdálkodói tapasztalatok zárták: először Tóth Gergely gazdálkodó a saját tapasztalataira alapozva mutatta be az adatgyűjtésen alapuló szaktanácsadás hasznát. Majd Farkas László (Farkas Kft.) beszélt az elmúlt 15 év precíziós gazdálkodási tapasztalatairól. A Farkas Kft. már 2003-ban precíziós kijuttatásra alkalmas gépeket vásárolt. Sikerült olyan szakemberekkel kapcsolatot kialakítaniuk, akiknek volt a differenciált kijuttatásra elképzelésük és szaktanácsuk. Felismerték, hogy a differenciált kijuttatás hatékony és környezettudatos megoldás a szántóföldi növénytermesztésben. Az innováció a gazdaságban azóta is folyamatos.
A távérzékelés és az adatgyűjtés megoldásai a precíziós gazdálkodásban
A szekció első előadója Jancsó Tibor gazdálkodó volt, aki arról számolt be, milyen technológia segítségével termelt 5 tonna repcét. Kiemelte a helyes vetésforgó és a mélylazítás fontosságát, majd felsorolta, milyen precíziós technológiák váltak be gazdaságában. A gazdálkodó helyspecifikus tápanyag-utánpótlást alkalmaz, hozamtérkép és saját mobil labor használatával, gépei mind automata kormányzással és RTK-vezérléssel rendelkeznek, a fejtrágyázás nitrogénszenzor segítségével és hozamtérkép, valamint talajmintavétel alkalmazásával történik, ezáltal is csökkentve az inputanyag-felhasználás költségeit. Dr. Kovács Attila a Szent István Egyetem és a Duplitec Kft. képviseletében a drónok gyakorlati alkalmazásáról tartott előadást, amelyben elmondta: egyre kifinomultabb és pontosabb az érzékelési technológia a mezőgazdaságban is, viszont az adatbázis feldolgozásához, az abból történő döntés-előkészítéshez, a precízebb előrejelzéshez szükséges lenne (a környezeti változók összefüggése miatt) az egyes gazdaságokban keletkező információk összekapcsolása. Ezért célszerű a precíziós technológiai elemek rendszerben történő használata (a monitoringozás és kezelés területén). Ezen túlmenően bemutatta a drónok alkalmazhatóságát a szántóföldi növényvédelmi feladatokban.
Dr. Szabó István, Szent István Egyetem
Előadását követően szintén a drónok mezőgazdasági alkalmazását vázolta fel dr. Szabó Gergely egy másik megközelítésben. Az előadásban a HRP Europe vendégelőadójaként a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékén folyó UAV-alapú, mezőgazdasági célú kutatásokról volt szó. Ennek keretében megismerkedhettünk a tanszéken beszerzett különböző UAV eszközökkel, majd pedig az ezekkel végzett kutatási irányokkal. Ezek közül a fontosabbak az ortofotó készítés és kiértékelés, a fényképek alapján generált felszínmodellek felhasználásának lehetséges módjai, valamint a multispektrális adatgyűjtés. Ez utóbbihoz nemcsak a drón, hanem a professzionális szenzor ismertetése is hozzátartozott, amelynek használatával a precíziós mezőgazdasági térképezés és adatgyűjtés egy sokkal magasabb szintre emelhető.
Innovatív szenzoros talajvizsgálati technológia lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban címmel tartott előadást dr. Vona Márton (Soil Cares Holding BV). Bemutatta a Soil Cares talajvizsgálati technológiáját, amelynek jelentősége, hogy nem oldószerekkel végzik a talajanalitikai vizsgálatokat, hanem röntgen, illetve MIR, NIR infravörös technológiát alkalmaznak. A vizsgálati pontosság nem csorbul, ugyanakkor a mintavételtől számítva akár 2 órán belül eredményt kaphatnak a gazdálkodók, amivel azonnali döntéstámogató lehetőséghez jutnak. A talajszkennernek köszönhetően pedig a vizsgálatokat akár helyben, a szántóföldön is el lehet végezni. Horváth János (AGCO Hungary Kft.) előadásában kiemelte: rengeteg adatot nyerhetünk ki az erő- és munkagépek működéséről, a táblán végzett munkájukról. Ezért a működési mutatókat rögzítő adatbázisok folyamatos növekedésben vannak. Napjainkban a különböző gyártmányú gépek, rendszerek által „termelt” adatok, a használatban lévő adatformátumok szabványosítása, a farmon belüli gépek adatkompatibilitási kérdéseire adott helyes válaszok megtalálása jelenti az egyik legnagyobb kihívást a gazdálkodást támogató technológiák további térhódításában.
Egyre kifinomultabb és pontosabb az érzékelési technológia a mezőgazdaságban is
Erdősi Rita (Asseco Central Europe Magyarország) és Dr. Szabó István (Szent István Egyetem) az AgIT Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ agrárinformatikai fejlesztéseit mutatta be. A Szent István Egyetem konzorciumi partnereivel, az Axiál Kft.vel, az Asseco Zrt.-vel, az Enegrotest Kft.-vel és az SKC Consulting Kft.-vel közösen Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hozott létre. Az összességében 1,8 mrd Ft költségvetéssel megvalósuló 4 éves program keretében egy egyedül álló ISOBUS tesztlaboratórium és fejlesztőközpont jön létre, de a tervek között digitális termelési rendszer (DPS) fejlesztése és korszerű adatelemzési és -feldolgozási algoritmusok kidolgozása is szerepel.
Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet horizontális kutatások igazgatója a digitális forradalom lehetőségeiről és veszélyeiről tartott előadást. Kemény Gábor szerint komoly ellentét feszül a termelői adatok megfelelő védelme és az adatok hatékony használata között. Egyrészt az adatok összekapcsolása és elemzése segítségével aknázható ki a digitális forradalomból potenciálisan fakadó hatékonyságnövekedés – és fordítható pro tra az adatok sokasága. Másrészt viszont a termelőkben jogosan merülhet fel a gyanú, hogy a termelői adatok felhasználása érdekvezéreltté válik azon cégek kezében, amelyek a tároláshoz és elemzéshez szükséges tudás és képességek birtokában vannak. Előadásában a precíziós gazdálkodásból összegyűlő adatok, adatbázisok gazdasági–szakmai–kutatási szempontú gyűjtésének lehetséges európai/amerikai modelljeit járta körül, bemutatva, hogy az EU-s kezdeményezésekre, valamint a DASra tekintettel milyen modell alakulhat ki Magyarországon. Híri István (GDi Esri Magyarország Kft.) előadásában az ESRI ArcGIS platformjának struktúráját és összetevőit mutatta be, majd példákon keresztül szemléltette, ez milyen előnyöket kínál a precíziós gazdálkodásban, és miért elengedhetetlen a megfelelő térinformatikai eszköz használata. Az előadásban kitért az ESRI magyarországi tevékenységére is, különös tekintettel az agrárium számára kialakított oktatási programjukra.
Figus András (Eflotta Járműkövetés Kft.) bemutatta az Eflotta Agro flottakövető rendszert, amelynek lényege, hogy azokat az alapvető információkat gyűjti össze a gazdálkodók részére, amelyek döntő fontosságúak az eredményesség szempontjából – legyen szó a földterületek nyilvántartásáról, növénykultúrákról, erő- és munkagépparkról, üzemanyag-fogyasztásról, a gépkezelők munkájáról, vagy akár az időjárásról. Ezt követően Podgornik Zsolt (Kurucz Ker Kft.) mondta el a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatait az elmúlt hét évből. Minden szezon más és más, már nem elegendő a fenntartható gazdálkodáshoz a tapasztalatainkra hagyatkozni – ezzel kezdte előadását Gorotyák Igor, az AgroVIR Kft. képviseletében. Kifejtette: a beérkező információkat szelektálni és feldolgozni kell, hogy abból megalapozott döntéseket tudjunk előkészíteni, ami elengedhetetlen a fejlődéshez.
A Digitroll Kft. nemzetközi szinten is piacképes megoldásokkal szolgál
Szoftveres megoldások a precíziós gazdálkodásban címmel tartott előadást Bónus Krisztián és Hermann Tamás(Eurofis Agroscience Services Kft.). Bónus Krisztián a talajtani adatok felhasználási lehetőségeiről beszélt, elmondta, hogy a precíziós inputanyag-kijuttatáshoz elengedhetetlen a területünk heterogenitásának ismerete, emellett azt is ismerni kell, hogy mi áll ennek a heterogenitásnak a hátterében. Bemutatott egy olyan talajvizsgálati módszert, amely összesen 43 talajparamétert képes vizsgálni, ezáltal egy teljes információbázist biztosít a precíziós gazdálkodásba belépni kívánók számára. A létrejövő adathalmaz kezelésére kifejlesztett szoftvert Hermann Tamás ismertette. A bemutatott szoftver alkalmas a döntés-előkészítés segítésére, a növényi igényeknek megfelelő szaktanácsadás tervezésére, és lehetővé teszi a valós idejű tápanyagtervezést.
Dr. Gyódi Péter (FarmFacts Hungary Kft.) egy olyan szoftvercsomagot mutatott be, amely modulárisan épül fel, és így a növénytermesztéssel kapcsolatos információkat teljes körűen lefedi. Nemcsak a legkülönfélébb bordcomputerekkel kompatibilis, hanem a gépek vezérlésén túl az elvégzett munkák dokumentálására is alkalmas, így a monitorból érkező adatok automatikusan átkerülnek a Táblatörzskönyv-GN modulba. A térképi megjelenítésen túl lehetőség nyílik a költségek és a bevételek pontos rögzítésére, valamint a kötelező nyilvántartások (Gazdasági napló, nitrátjelentés, stb.) elkészítésére a bordcomputerből származó információk alapján.
Szekeres Lajos (Szekeres Kft.) előadásában arról beszélt, hogyan vezették be a precíziós gazdálkodást családi gazdaságukba. Az általuk alkalmazott megoldásokkal (automata kormányzás, szakaszvezérlés bevezetése, hozamtérképes kombájn alkalmazása, differenciált műtrágya-kijuttatás) a termelésben hozzávetőlegesen 8 százalékos többletre sikerült szert tenniük, 2018-ban pedig már a tőszám-differenciálást is bevezetik a technológiai elemek közé. Előadásában kiemelte: az új gépek beszerzésénél már céltudatosan azokat a megoldásokat kell keresni, amelyek alkalmasak a modern technológia által megkövetelt munkaminőség elvégzésére.
A talajbaktériumoknak is van helyük a precíziós gazdálkodásban; erről pedig Holopovics Zoltán (Agrova Kft.) tartott előadást, amelyben a készítmények hatásmechanizmusát, a növénykultúrától és a táblamenedzsment zónáitól függő kijuttatási mennyiségeket és egy saját fejlesztésű differenciált kijuttató eszközt is bemutatott.
SZERZŐ: MF
