A Biocont Magyarország Kft. az idei év januárjában immár nyolcadik alkalommal rendezte meg szakmai konferenciáját, hogy ezzel is segíthesse partnereit a környezetbarát és eredményes gazdálkodásban.
Biocont – a fenntartható gazdálkodásért
A Kecskeméten megrendezett szakmai konferencia vendégeit Najat Attila, a Biocont Magyarország Kft. ügyvezetője köszöntötte, s elmondta, hogy rendezvényük célja tágabb értelemben is bemutatni a környezetbarát gazdálkodást: ennek érdekében a biológiai és integrált növényvédelemben elismert magyar és külföldi szakértők, termelők, kutatók és a gyártók képviselői is tartottak előadást. A magyar szakigazgatás képviselői a jogszabályi háttérről, változásokról adtak értékes információt. Összesen mintegy húsz előadó osztotta meg a vendégekkel tudását és tapasztalatát párhuzamosan, kettő (szőlő és gyümölcsös) szekcióban. Szerkesztőségünk a szőlő szekció előadásaira látogatott el.
Stepan Hlucy, a Biocont Laboratory ügyvezetője a mai napig családi vállalkozásként működő cégük történetét mutatta be. A csehországi anyacég idén ünnepli 26, míg a magyarországi leányvállalat 15 éves fennállását.
A vállalat alapfilozófiája olyan megoldásokat nyújtani a gazdálkodók számára, amikkel a mezőgazdasági termelés környezetpusztító hatásait – a hatékonyság megtartása mellett – mérsékelhetik.
A szőlő főbb fertőző betegségei elleni növényvédelem a növény és a kórokozó életciklusára alapozva‑Védekezzünk okszerűen!
Dr. Dula Bencéné növényvédelmi mikológus a szőlő fertőző járványos betegségeit ismertette, amik ellen évről évre védekezni szükséges. A három legjelentősebb kórokozó a lisztharmat – ami a legjelentősebb –, valamint a peronoszpóra és a szürke rothadás. Az okszerű védekezés rendkívül fontos, aminek a kulcsát a kórokozók fejlődésének ismerete adja.
A csapadék minden kórokozó alap lételeme, így a lisztharmaté is! A kórokozók optimális hőmérsékletigénye 20-25 °C, de akár 4-5°C-on is életképesek lehetnek: a fertőzést 30°C feletti hőmérséklet állíthatja le. E tekintetben nagy különbség nincs a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkerothadás között.
A három fő kórokozó óriási spóratömeget képes kibocsátani, mivel rendkívül rövid ciklussokkal alakul ki új generáció: a lisztharmat 5-7 nap, a peronoszpóra 5-12 nap, míg a szürkepenész napok alatt elözönli a fertőzött felületet.
‑A lisztharmat kórokozót virágzás előtt, levélen semmisítsük meg!
A szőlő fő „ellensége” a lisztharmat, ami rendkívül súlyos fertőzést okozhat. Nehéz ellene védekezni, mivel egyszerre jelenhet meg az egész ültetvényben: kettő nap alatt képes telepet képezni a növény felületén, s optimális hőmérséklet esetén a hetedik napra a spóraképzés fázisába kerül.
A levélzet teljes vegetáció alatt érzékeny a lisztharmatra, miközben a fürtök és bogyók érzékenysége szűk periódusú: a virágzás kezdetétől a kötődésig, s azon belül is 80%-os elvirágzási állapotban legérzékenyebb a bogyó a lisztharmatra, amikor csupasszá válik a bogyókezdemény, s nem védi növényvédő szer. Ezt követően kialakul az ontogenetikai rezisztencia, ami a lisztharmatot nem engedi a bogyókon felszaporodni. A lisztharmat elleni védekezés során alapszabály, hogy a kórokozót virágzás előtt, levélen kell megsemmisíteni!
Megelőzésként nyár végén – mikor befejeztük az intenzív védekezést –, vagy lombhullás előtt, illetve közvetlenül szüret után – mikor fenn van a teljes lombozat – olajos szerrel végzett lemosó permetezés ajánlott leginkább.
‑A peronoszpórára a bimbók a legérzékenyebbek
A délről érkező, mediterrán ciklonok által besodort esőfelhők váratlanul okozhatnak peronoszpóra fertőzést.
A kórokozó inkubációs idejének hossza hőmérséklet függvényében változik, alacsony hőmérsékletnél a bogyón és a levélen azonos. A 16°C-ot nevezhetjük e tekintetben fordulópontnak, hiszen e feletti hőmérsékletnél a levélen gyorsabb az életciklusa, miközben a bogyón megnyúlik.
A bimbók a legérzékenyebbek a peronoszpórára, ami ekkor okozhat igen jelentős veszteséget. A fiatal bogyók nagyon súlyosan károsodnak, míg a fejlettebbek nem, a korábban említett ontogenetikai rezisztencia miatt.
‑Szürkerothadás
A szürkerothadás nem specifikus szőlőbetegség: kozmopolita, tehát számos gazdanövénye létezik. A szürkepenész bármikor megjelenhet a légtérben – s amennyiben megfelelő a körülmény, fertőz –, ezért úgy kell venni, hogy mindig körülöttünk van.
A szürkepenész képes elhalt növényi részeken fennmaradni, de ép bőrszöveten is áthatol. A bogyó valamilyen sérülése – molyrágás, jégverés, viharkár, fiziológiás bogyórepedés – esetén mindig számíthatunk a szürkerothadásra, amennyiben csapadékos az időjárás.
A legérzékenyebb fenológiai stádium a virágzás, fürtzáródás, valamint érés és zsendülés ideje: a védekezést ezekre a fő fenológiai stádiumokra igazítsuk, természetesen időjárás függvényében. Az érzékenyebb szőlőfajták esetében virágzáskor alkalmazzunk drágább, szürkerothadás ellen specifikus készítményeket, mert ezek használatával a virágzáskori látens bekövetkező fertőzés 52%-kal csökkenthető, viszont fürtzáródáskor 30%-os, éréskor pedig mindössze 18%-os a kezelés hatékonysága.
Előadása végén Dr. Dula Bencéné kihangsúlyozta: a szőlőbetegségek elleni védekezés alapszabálya, hogy minden kórokozóval szemben legeredményesebben preventíven védekezhetünk. A kezelések időzítését fertőzési nyomás, fenológiai állapot és az alkalmazott készítmény hatásmódjának ismeretében alkalmazzuk. A védekezés során törekedni kell, hogy ne legyen permetezetlen növényfelület: ennek alapja a szellős lombozat és fürtzóna.
Az ökológiai szőlőtermesztés 10 éves eredményei a Gere Attila Pincészetben Gere Attila villányi borász egyéb elfoglaltsága miatt nem vehetett részt személyesen a rendezvényen, ezért Kőrös Tamás, a Biocont Magyarország Kft. kiemelt szőlő tanácsadójának tolmácsolásában tudhatták meg a konferencia vendégei, hogy a Gere Attila Pincészet milyen tapasztalatokat szerzett ökológiai szőlőtermesztéssel kapcsolatban az elmúlt 10 év során.
Gere Attila 1991-ben alapította a birtokot, aminek alaptevékenysége szőlészet és borászat, de ez napjainkra kiegészült szőlőmag olaj és liszt előállításával, valamint vendéglátással is: a négycsillagos CROCUS Gere Bor Hotel Villány szívében, a világhírű pincesor közvetlen közelében található.
A birtokon 2007-ben indították el az ökológiai szőlőtermesztés programot, s 2011-től a teljes 75 hektár szőlőt is ezzel a környezetbarát megoldással művelik.
Gere Attila úgy vélekedik, hogy amennyiben valaki ökológiai növénytermesztésben gondolkodik, törekedjen minőségi termesztésre, s legyen számára fontos a környezeti terhelés csökkentése és a biodiverzitás jelentősége. A fokozott figyelmet igénylő ökológiai növénytermesztés komplex rendszer, aminek alkalmazása során összefüggésekben szükséges gondolkodni.
Az ökológiai szőlőtermesztés során a növényvédelem fontos alappillér. A villányi körülmények között is a lisztharmat, a szürkepenész és a peronoszpóra jelenti a fő problémát.
A terméskorlátozást ma már számos helyen alkalmazzák hazánkban is, ami a minőség mellett a növény kondícióját is pozitívan befolyásolja. Fontos a talaj és a növény vizsgálata, valamint a prevenció is.
A talajtakaróval borított szőlőültetvény kedvezőbb vízháztartási viszonyokkal rendelkezik: kevés csapadék esetén a vegetáció megszakításával (alávágással) kontrollálható a talaj megfelelő nedvességtartalma.
Az ökológiai növénytermesztés fizikailag ellenállóbbá teszi szőlőt: a külső bőrszövetek megerősödtek, szemmel láthatóan jobb a villányi szőlőterület kondíciója.
Gere Attila az ökológiai átállás döntését még a kihívásokkal teli évekkor sem kérdőjelezte meg, hiszen akkor a szomszéd – konvencionális – szőlőterülete sem volt szebb.
A rendezvény estéjén a vendégek vacsorán és borkóstolón vehettek részt, ahol a kötetlen beszélgetés során megoszthatták egymással a nap során szerzett új információikat, vagy saját tapasztalataikat az ökológiai szőlőtermesztéssel kapcsolatban.
SZERZŐ: CS ZS
