A nagy széltippan (Apera spica-venti (L.) P. B.) egyéves, többnyire már ősszel vagy kora tavasszal csírázó, kb. 1 méter magasra növő fű (Ujvárosi, 1973). A nagy széltippan egyre inkább terjed, jelentősége növekszik.
Az Országos gyomfelvételezések alapján őszi búzában, az ötvenes években még csak 37-dik volt, de napjainkban dobogós helyet követel magának. Míg régebben csak laza savanyú talajokon találkozhattunk a széltippannal, manapság már a legjobb gabonatermő területeink közül is sok helyen jelentős borítással bír. Erőteljes terjedésében szerepet játszik, hogy jelentős a maghozama, és apró magja szennyezheti a vetőmagot; hosszú ideig megtartja csírázóképességét, és a betakarítógépekkel is könnyen átvihető a fertőzött táblákról. Felszaporodása magyarázható a klímaváltozással (enyhe telek, csapadékeloszlás egyenetlensége, stb.), az agrotechnika átalakulásával (sekélyebb művelés, kisebb vetőmagnormák, repcében gyakran nem irtják, stb.), de leginkább azzal, hogy sok termelő nem tulajdonított jelentőséget a gyom megjelenésének.
Komoly termésveszteséget okoz a széltippan, ha nem védekeznek ellene, mert a tápanyag és víz elvonása mellett a gyomnövény árnyékoló hatása is jelentős. Korai állapotban történő felismerése fontos, mert a gyomirtó kezelést erre az időszakra kell időzíteni. A nagy széltippan ellen védekezhetünk ősszel (a Bayer ajánlata az Expert Met 0,35 kg/ha dózisban) és tavasszal, Huszár aktívval.
A Huszár aktív 2018-ban már az ötödik szezonját kezdi, így sok termelő már ismeri és megkedvelte, mert jó eredményeket értek el vele, tapasztalataik kedvezőek. A Huszár aktív a klasszikus jodoszulfuron és mefenpir széfener mellett 2,4-D-etil-hexil-észtert tartalmaz. A jodoszulfuron acetolaktát-szintetáz (ALS) enzim gátló keresztspektrumú szulfonilkarbamid hatóanyag (HRAC „B”). Hatására az elágazó láncú aminosavak (leucin, izoleucin, valin) szintézise leáll, a növény lassan elpusztul. Felvétele főleg levélen keresztül történik, de talajon keresztüli hatása is jelentős. Floem-xilem irányban transzlokálódik. A jodoszulfuron – a Huszár aktív fő hatóanyaga – teljes dózisában (10 g/ha) kerül kijuttatásra, így egyedülálló módon, egy- és kétszikű gabonagyomok ellen önmagában is kiváló hatékonysággal rendelkezik. A Huszár aktív kétszikűek elleni hatását is elsősorban ez a hatóanyag nyújtja. A 2,4-D-etil-hexil-észter szerepe kettős, gyomirtó szerként működik, illetve „aktivátor” szerepet tölt be azáltal, hogy érzékenyebbé teszi a gyomnövényeket a jodoszulfuronra. A 2,4-D-EHE kiegészíti a szulfonil-karbamid hatást egyrészt úgy, hogy fejlettebb gyomok, esetleg viaszos levélfelület esetén gyorsítja a tünetek kifejlődését, és fokozza a hatásbiztonságot, másrészt úgy, hogy az ALS-gátlókra kevésbé érzékeny kétszikűek időben való kezelése esetén javítja a hatékonyságot is. Így például a veronikafélék a kezelés idejére sokszor már virágzanak, és kilépnek az érzékeny stádiumból. Ilyenkor segít a 2,4-D „aktiváló hatása”, amely hormonként stimulálja, „újraindítja” a gyomok életfolyamatait, „aktiválja” azokat, így újra érzékennyé válnak a jodoszulfuronra. Ezt a jelenséget hívhatnánk akár a „kor-rezisztencia” megtörésének is (Farády, 2014).
A készítmény OD formulációjának számos előnye van, a gyorsabb felszívódástól a jobb esőállóságig. A Huszár aktív mellé – magas dózisának (1 l/ha) és a benne lévő adjuvánsoknak köszönhetően – felesleges olajos, vagy más hatásfokozó hozzáadása. Az OD (olajos alapú szuszpenzió koncentrátum) a Bayer saját formulációs technológiája. Kipermetezéskor a készítmény felületaktív anyagai a permetcseppek külső felületére kerülnek, és töredékére csökkentik azok felületi feszültségét. A csepp így a becsapódáskor nem pattan le, hanem megtapad és elterül. A hatáskifejtéshez szükséges hatóanyag mennyiség a levélen marad. A szétterült permetcseppből a víz gyorsan elpárolog, az olaj mikrocseppek pedig befedik a hatóanyag molekulákat. Az eső ekkor már nem tud hatékonyságcsökkenést okozni. A hatóanyagok az olajos fázisból igen gyorsan felszívódnak, s a levél belsejében azonnal kifejtik hatásukat. Eltérő hatásmódot képviselnek a Huszár aktív gyomirtó hatóanyagai. A jodoszulfuron ALS-gátló, a 2,4-D-EHE hormonhatású. Az optimalizált aránynak és a kitűnő formulációnak köszönhetően a hatóanyagok között szinergizmus lép fel, a Huszár aktív tehát többet tud, mint a hatóanyagokat tartalmazó szólótermékek arányos elegye. A Huszár aktív széles hatásspektrumú kalászos gyomirtó szer (1. ábra), mely kiváló hatékonysággal rendelkezik számos fontos egyszikű gyomnövény és a kétszikű gyomok igen széles skálája ellen.
Az egyszikűek közül hatékony a nagy széltippan, a vadzab, a kanáriköles és a perjefélék ellen (Lolium- és Poa-fajok ellen egyaránt). Parlagi ecsetpázsit ellen az Atlantis OD és Puma extra készítményeinket, rozsnok fajok ellen inkább az Atlantis OD-t javasoljuk. A kétszikűek közül említésre méltó a mezei acat, a ragadós galaj, az árvakelésű napraforgó, a parlagfű, az ebszékfű, a kamilla, a mezei pipitér, a pipacs, a tyúkhúr, a szarkalábfélék, a vadrepce, a pásztortáska, a búzavirág, a repcsényretek, a disznóparéjfélék, a fehér libatop, a veronikafélék, az árvacsalánfélék, a mezei árvácska és a zsombor elleni kiváló hatékonysága. A szulfonil-karbamidokra kevésbé érzékeny kétszikű gyomok azok, amelyeknél a 2,4-D-EHE a legtöbbször hatékonyságjavulást hoz. Ide tartoznak például a veronika-, illetve árvacsalánfajok és a mezei árvácska.
Későbbre időzített kezelésnél e fajok esetén érvényesül a már fentebb említett „aktiváló” hatás is.
Őszi búza, tritikálé és rozs kultúrákban engedélyezett a Huszár aktív felhasználása. Árpát tilos Huszár aktívval kezelni, mert egyes fajták érzékenyek lehetnek, a készítmény depressziót okozhat.
A Huszár aktív dózisa minden kultúrában és kijuttatási időben egységesen 1 liter/ha.
A Huszár aktív a kultúra bokrosodásának közepétől (BBCH25) a két szárcsomós stádiumig (BBCH32) használható fel. Őszi gyomirtásra a 2,4-D-EHE tartalom miatt nem alkalmazható. A Huszár aktív gyomirtó tudását akkor tudja maximálisan hozni, ha az érzékeny egyszikűek 1-3 leveles korában, de – vadzab kivételével – legkésőbb a gyomok bokrosodásának végéig kijuttatjuk. Amennyiben a cél elsősorban valamely egyszikű gyomnövény elleni védelem, a kijuttatás idejét ahhoz kell igazítani. Korábbi kijuttatással jobb eredményt érhetünk el!
Kétszikű gyomok esetén az optimális stádium a 2-4 lombleveles állapot, de legkésőbb a 6-8 leveles stádiumig kell kijuttatni. Így a gyomok elleni védekezés szempontjából az optimális kijuttatás a gabona szárbaindulás kezdetéig (BBCH30) terjed (2. ábra).
Sokszor előfordul viszont az, hogy az optimális stádiumban nem lehet szántóföldi munkát végezni. Ezért előnyös, hogy a Huszár aktív a gabona kétszárcsomós állapotának végéig biztonságosan kijuttatható. Mezei acat elleni védekezésnél különösen fontos a jó időzítés: a hajtások döntően tőlevélrózsás, max. 15 cm-es fejlettségénél permetezzünk!
A Huszár aktív teljes hatáskifejtéséhez 7-10oC hőmérséklet szükséges. Ne kezeljük a gabonát, ha fagyos éjszaka várható, vagy az állomány valamilyen okból (rossz áttelelés, vízborítás, betegségek) súlyosan stresszelt állapotban van.
Olajos és más adjuvánsokkal keverhető, de ezek hozzáadása általában szükségtelen, és a legtöbbször nem fokozzák a hatékonyságot. Előfordulhatnak viszont olyan extrém esetek, amikor javasolható 1 l/ha Mero hozzáadása a permetléhez. Ilyen lehet például a nagyon erős vegyes gyomfertőzés, túlnőtt egyszikű gyomok, vagy súlyos acatfertőzés. A 2,4-D miatt a Huszár aktívot ne juttassuk ki nagy dózisú UAN,vagy más ammónium-nitrát tartalmú műtrágyával együtt. Cerone-val való keverése sem javasolt. Levéltrágyák keverése előtt győződjünk meg a zikai keverhetőségről. Ilyen esetben használjunk nagyobb lémennyiséget, illetve kerüljük a nagy hőségben, tűző napon való kezelést, és a további tankkeverék partnerek alkalmazását.
Utóvetemény szempontból a Huszár aktív megítélése azonos a Huszár OD-ével. Normál csapadékviszonyok esetén (legalább 100 mm csapadék egyenletes eloszlásban a kijuttatás és az érzékeny kultúra vetése között) lencse, cukorrépa, napraforgó, repce, olajretek, mustár és kukorica vethető, amennyiben a Huszár aktív kijuttatása es a vetés között legalább 120 nap eltelik. Ebben az esetben is javasolt a talaj 15-20 cm mély megművelése. Áttelelő hagyma vetése nem javasolt. Egyéb növények esetében csíráztatási próba elvégzése ajánlott. Extrém száraz, aszályos nyár után érzékeny őszi kultúra vetése előtt mindenképpen javasolt a legalább 1520 cm mély talajművelés és a csíráztatási próba. Ha a Huszár aktív-val kezelt gabona kipusztul, 15 napos várakozás után tavaszi búzát talajművelés nélkül is lehet vetni. Tavaszi árpa esetén ajánlott a talajművelés is. 30 nap elteltével, szántást követően lehet kukoricát vetni.
Ugyanazon területen, több éven keresztül azonos hatásmódú gyomirtó szerek felhasználása a rezisztens gyomnövények kiszelektálódásához vezethet. Az ilyen gyomnövények ellen az adott gyomirtószer családba tartozó hatóanyagok előírt maximális adagja sem lesz hatékony. A rezisztencia kialakulása ellen mindent meg kell tenni, például vetésváltás, talajművelés, szerrotáció és/vagy eltérő hatásmódú hatóanyagok gyári, vagy tankkombinációban történő alkalmazásával. A Huszár aktív a hatásspektrumába tartozó kétszikűek vonatkozásában a rezisztencia megelőzés kiváló eszköze. Hatóanyagai két különböző HRAC (herbicid rezisztencia akció bizottság) osztályba tartoznak: a jodoszulfuron a B osztályba, míg a 2,4-D-EHE az O osztályba tartozik. Kedvező költségszinten, kiváló egyszikűek elleni hatása mellett magas szintű, biztonságos kétszikűek elleni hatékonyságot nyújt. Nagy széltippan, vadzab vagy perjefélék, illetve kétszikű gyomok (pl. mezei acat, ragadós galaj, ebszékfű, árvakelésű napraforgó) jelenléte esetén Huszár aktív a megoldás. Javasoljuk, hogy feltétlenül használja a 2018. évi tavaszi gyomirtási szezonban is a Huszár aktív-ot, a magyar huszárt!
SZERZŐ:
DR. BOSÁK PÉTER
BAYER HUNGÁRIA KFT