Szécsi Zoltán
Hogyan lesz a hobbiból szerelem? S miként indul el egy élsportoló élete a mezőgazdaság világa felé? Szécsi Zoltán megosztja velünk tapasztalatait, s azt is megtudhatjuk tőle, mi indította el ezen az úton.
– Mindig a hobbijaimból éltem, amik kitöltötték a mindennapjaimat. 2012-ben, amikor egy örökölt 44 hektáros terület eladása során a vevővel kint álltunk a természet közepén – talán túl giccsesnek tűnhet, de magával ragadott a látvány. Az állatok, az illat, a kikelő növények képe, úgy együtt, mindent egybevéve. Ehhez jött a vevő lelkendezése, hogy micsoda jó földje lesz – nem lett.
Érzelmi alapon hoztam döntést: a föld maradt, és indult egy új „hobbi”, amiből mára szerelem lett.
– Volt bármilyen tapasztalatod a termelésben, korábbi kapcsolatod a mezőgazdasággal?
– Ha tapasztalatnak lehet nevezni a családi kiskertet, ahol nővéremmel versenyeztünk, kinek lesz szebb a virágágyása, akkor igen. Természetesen én is tudtam, mindez kevés, de nem is akartam megváltani a világot első évben. Lépésről lépésre tanultam bele a szakmába. Az interneten komplett ismeretet lehet összegereblyézni, csak kutatni kell hozzá. Én is ezt tettem, tanultam. Később a szakirányú képzéseket is elvégeztem, amik ehhez szükségesek. Izgalmasan hangzik, de miután a vevővel a területre mentünk nyélbe ütni az üzletet, és a földet mégsem adtuk el, rá 4 napra már elvetettem 33 hektár búzát.
Vitális repcetábla
– Milyen nehézségekkel szembesültél az induláskor?
– A gazdálkodás elkezdésekor nem voltak gépeink, így mindent bérmunkában végeztettünk. S bár nagyrészt a pályázatoknak is köszönhető, de mára sikerült gépeket vásárolnunk, amelyekkel szinte minden munkafolyamatot el tudunk végezni. Az állattartással is emiatt kezdtünk el foglalkozni, tejhasznosítású marhákat tartok, hiszen sok pályázat sikere állattartáshoz kötött.
– Milyenek a talajaid?
– Sok évig elhanyagoltak voltak ezek a földek. Amikor egy kedves ismerőssel, Pista bácsival végigjártuk a területeket, megszemlélni az állapotukat, ő, mint hozzáértő szakember, azonnal mutatott szikfoltokat, és láttuk, hogy általában sincs túl jó kondiban a föld. A Google a barátunk ugyebár, én is ezt hívtam segítségül, s az ott talált információk alapján kezdtem meg a földek javítását. Meszeztünk, trágyáztunk, megoldottuk a vízelvezetést, lazítottuk, és Phylazonit baktériumtrágyát juttattunk ki.
Évente 2 kijuttatást végzünk, egy szárbontást és egy talajoltást
– Ez izgalmasan hangzik, mit tapasztaltál?
– Egy mondattal elmondható: újra él a talaj! No, de ennél azért többről van szó, hiszen mindez nem csak szemmel látható, nemcsak sokkal vitálisabb növényzettel találjuk szemben magunkat, hanem számokkal is mérhetőek a változások. A kötöttség 46-ról 42-re csökkent, az 5-ös pH 6-os pH-ra nőtt, szebb a talaj az elvégzett munkák után, a gépek könnyebben tudnak dolgozni. Évről évre látom a változást. Elégedett vagyok.
– Miért a Phylazonit termékét választottad, hiszen a piacon sok hasonló készítmény található?
– Náluk találkoztam először azzal a hozzáállással, hogy számukra valóban fontos a talaj, és olyan szakmai hozzáértéssel tudják ezt a tudást átadni a termelőnek, ami az én tudásomnak, gondolkodásomnak is tökéletesen megfelel. Számomra fontos volt az általuk hozzáadott érték.
Végre ismét él a talaj, teljesen megváltozott a szerkezete
– Tehát bátran kijelented, a talajélet helyreállításában sikert értél el? Milyen költségvonzata van ennek?
– Nagyon nehéz forintosítani, s bár a termékért kifizetett összeget meg tudnám határozni, a szer megvásárlása és kijuttatása voltaképpen minimális befektetést jelent, mert amit eredményként realizálhatok, az ennek a többszöröseként jön vissza. Évente egyszer oltjuk a talajt, és szintén egyszer szárbontást végzünk. Ez két kijuttatást jelent. S mit tapasztaltam? Biztosan állíthatom, hogy ez miatt termett 4 mázsával több búzánk, ami mellett elegendő a gombaölő szer kétszeri kijuttatása, miközben gyakorlatilag nulla a toxinszint, a repce jobban kelt és még sorolhatnám. Én a föld „protexinje”-ként tekintek rá, és sokkal kevesebb vegyszert használok. Az egyensúlytalanságok rendeződnek.
– Milyen jövőbeni terveid vannak?
– A természetközeli termesztés híve vagyok. Szeretnénk egészséges terméket előállítani, és azt egy feldolgozó kisüzemben feldolgozni, prémium lisztet, étkezési rozslisztet, teljes kiőrlésű lisztet kapva végeredményként. Nem kizárólag a bio-ra törekszünk, hanem egy egészséges talajon, fuzárium mentes és vitális produktumra. Mindebben a szemléletünk és az alkalmazott technológiák – mint a Phylazonit termékei – segítenek. Mint ahogyan a sportot és minden egyéb hobbimat is teljes erőbedobással műveltem, a gazdálkodásra is így tekintek.
Ez számomra nem munka, hanem egy újabb szerelem.
Hornyák Ildikó
