December elején, Budapesten, a Vajdahunyad várban rendezte meg a Magyar Szója Nonprofit Kft. az Országos Szója Fórumot, ahol több mint 120 fő vett részt. Az előadók hasznos gyakorlati információkkal is ellátták a gazdálkodókat, abban bízva, hogy az ott hallott ismeretek minél szélesebb körben jutnak el a termelőhöz.
Dr. Gyuricza Csaba, a NAK mb. főigazgatója
Növeljük a hazai szójatermő területet! Hazánk fontos célja, hogy növelje a GMO-mentes szója előállítását, ennek érdekében a jövőben szükségessé válik a szója termőterületének növelése. A Földművelésügyi Minisztérium támogatja a fehérjeágazatot, ezért is indulhat el a Nemzeti Fehérjetakarmány Program a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kezelésében, amivel a döntéshozók a szójaimport csökkenését is szeretnék elérni.
Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK mb. főigazgatója tájékoztatta a rendezvényen megjelenteket a Fehérjetakarmány Program jelenlegi állásáról. A program indításáról a bejelentés már megtörtént, de Közlönyben megjelent kormányhatározat még nincs.
Hazánk takarmány-előállítása mintegy 600 ezer tonna fehérjemennyiséget igényel, aminek fele tevődik szójafehérjéből. Ezt a mennyiséget közel sem termeljük meg. A jelenlegi 60-70 ezer hektárnyi szójaterületen előállított mintegy 180 ezer tonna szójának – ami még elég sem lenne hazánk számára – mintegy 80%-át külföldre értékesítjük, mivel GMO-mentességet vállalt országunk értékes prémium terméket állít elő. A hazai éves fehérjeigény 90%-a importból valósul meg, ami miatt ráadásul a vállalt GMO-mentesség sem teljesülhet maradéktalanul.
A fehérjetakarmány program célja, hogy hazánk fehérjeigénye minél nagyobb részben hazai forrásból származzon. Magyarország teljes fehérjeigényét 230 ezer hektár szójaterületen állíthatnánk elő, de a realitás inkább 100 ezer hektár, amihez több feltétel teljesülése is elengedhetetlen: a hazánkban megtermelt szója itthon tartásához olyan ösztönzők kidolgozása szükséges, amikkel a termelést és a szója hazai felhasználásának feltételeit megteremtjük. Fontos feltétel az öntözésfejlesztés, valamint a termelés komplex szaktanácsadási háttérrendszerének a kidolgozása is. A célkitűzés 6-8 év alatt teljesülhet.
Hazánk kormánya a Fehérjetakarmány Programmal is szeretne hozzájárulni a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakításához, ennek érdekében szükséges a szójatermesztés agrotechnikai és fajtahátterét fejleszteni, valamint egyéb alternatív fehérjenövények – mint csillagfürt, lóbab, borsó, lednek, lucerna – termesztését növelni.
Annak érdekében, hogy minél nagyobb részben fedezhessük hazai forrásból országunk fehérjeforrás-igényét, fontos az új takarmányozási receptúrák kidolgozása, innovatív takarmány-alapanyag feldolgozási technológiák bevezetése a különböző állatfajok számára, a jelenleg még gyerekcipőben járó minőségbiztosítási rendszerek kialakítása, s védjegyrendszer megvalósítása.
A napraforgó feldolgozása után megmaradó dara – aminek jelenleg fele exportra kerül –, valamint a kukorica ipari felhasználása során képződő melléktermékének – aminek szintén 50%-át külföldre értékesítjük – felhasználása is segíthet a cél megvalósításában. Óriási lehetőség rejlik az egyik legtisztább és legolcsóbb fehérjében, a rovarfehérje előállításában, valamint a települési hulladék, élelmiszer-ipari hulladék, szennyvíziszap felhasználásával előállított fehérjében is.
Jelentős a szerepe a GMO-mentes jelölésnek a termékek piacra kerülésében, hiszen Magyarország meghatározta a hús, hal, tojás, tej és a méz GMO-mentes jelöléssel történő ellátásának jogi kereteit.
A szójatermesztés technológiai és növényvédelmi újdonságai
Dr. Bárány Sándor, a Szójamag Kft.ügyvezetője
Dr. Bárány Sándor, a Szójamag Kft. ügyvezetője előadása elején kiemelte annak jelentőségét, hogy az érintett gazdálkodók megismerjék a szójatermesztés technológiai és növényvédelmi újdonságait. Annak, hogy 2015-ről 2016-ra mintegy 16 ezer hektárnyival csökkent a szója termőterülete hazánkban, fő oka valószínűleg a termelési tapasztalatok hiánya, emellett az integráció is gyerekcipőben jár még. A szója termőterületében bőven akad még növekedési potenciál, hiszen a növény a szélsőséges talajok kivételével mindenhol termeszthető, ahol a kukorica is jól érzi magát. A szója kedveli a meleg és csapadékos klímát, ezért a szemes kukorica termesztéséhez alkalmas területek ideálisak számára. A rövid tenyészidejű, hűvösebb éghajlaton és hosszúnappalos körülmények között is jó termőképességű szójafajták nemesítése jelenleg is intenzíven zajlik.
A kritikus fenofázisokban – május, június és július – a növény számára 160-180 mm víz szükséges. Fontos kiemelni, hogy a szóját minimum 10°C talajhőmérsékleten vessük, a növekedés során pedig 22-25°C az ideális hőfok a számára.
A talajművelés során ügyelni kell a talajnedvesség megőrzése és a minőségi, egyenletes magágy készítésére: a sima talajfelszín a veszteségmentes betakarítás érdekében is lényeges.
A fajtaválasztás során fontos az adott területre legjobb fajtát választani, a tápanyag-utánpótlást pedig szaktanácsadás alapján javasolt végezni. A szakember megemlítette a Plantal® szója FF lombtrágyát, ami kifejezetten a szója biológiai igényeit elégíti ki. A lombtrágyát kettő alkalommal javasolt alkalmazni, a virágzás kezdetekor és az elvirágzás után egyaránt 2 liter hektáronkénti dózissal. Az eredményes szójatermesztés egyik legfontosabb technológiai eleme a növényvédelem. A kapás kultúraként termelt szója a lassú kezdeti fejlődésével a vegetációs idő első 1,5-2 hónapjában nem rendelkezik gyomelnyomó képességgel, ezért ebben az időszakban erőteljes gyomirtó hatás szükséges. A szója gyomirtása komoly szakértelmet igényel, a gazdálkodóknak ismerniük kell a területükön előforduló gyomféléket.
A mechanikai sorközművelés szükséges és jótékony, ám a tapasztalatok alapján az alapkezelés elmaradása további problémát és költséget jelenthet. Az alapgyomirtás akkor eredményes, ha azt 10-20 mm bemosó csapadék követi. Fontos megemlíteni, hogy az előveteményben alkalmazott – s még le nem bomlott – gyomirtó szer is gondot okozhat: dr. Bárány Sándor ezek közül a teljesség igénye nélkül említette meg az aminopilarid, a mezotrion és a topramezon hatóanyag-tartalmú készítményeket.
A szójagyomirtás fejlesztésének új iránya a nikoszulfuron hatóanyag bevezetése, az elővetemény tarlókezelése totális gyomirtó szerrel, a sorközművelés és sorpermetezés, valamint a kenéses kijuttatás az állományban.
A szójabetegségek elleni védekezés érdekében az új és korszerű fajták behozatalával párhuzamosan azok kórtani vizsgálata is megkezdődött. Az utóbbi években számos gombabetegség jelent meg a szójaállományokban. A szója eseti engedéllyel rendelkező gombaölő szerei például a Bellis® (BASF), a Propulse (Bayer) és a Topsin-M 70WDG (SumiAgro).
Meleg, aszályos nyáron az atkák kártétele is igen veszélyes. A különféle lombrágó kártevők megjelenésére bármikor számítani lehet. Jelenleg a szója kártevői ellen engedélyezett készítménnyel gyakorlatilag nem rendelkezünk. A kártevők megjelenésekor szükséghelyzeti engedélyt kell kérni, amiben a Magyar Szója Egyesület is segítséget nyújt termelő tagjai számára. Szójamag Kft. ügyvezetője azt is megemlítette, hogy a szója nagyon rövid tenyészidejű fajtákkal akár másodvetésben is termelhető. A Magyar Szója Nonprofit Kft. és a Magyar Szója Egyesület egyaránt segíti a termelőket abban, hogy naprakész információkat kapjanak a szójatermesztésre vonatkozóan.
Megfelelő helyre a megfelelő fajtát!
Bányai Tibor, a Magyar Szója Egyesület alelnöke az egyesület 2017. évi tevékenyégéről, valamint a fajtakísérleti eredményekről tartott előadást.
Bányai Tibor, a Magyar Szója Egyesület alelnöke
A Magyar Szója Egyesület az elmúlt év ősszén alakult azzal a céllal, hogy a Magyar Szója Nonprofit Kft. zárt tagságát bővebb tagsággal és érdekképviselettel képviselhesse a törvényhozók és a hivatalok felé is, valamint minél szélesebb körben adhassa át a szójatermesztés iránt érdeklődőkkel a termesztési, kereskedelmi és feldolgozási ismereteket.
Az idei év őszén az egyesület vezetése némiképp megújult, ennek eredményeként Vadász Attila a Magyar Szója Egyesület elnöke.
Az egyesület legfontosabb célkitűzései között szerepel hazánk szója vetésterületének és termésátlagának növelése, a GMO-mentes szója pozíciójának javítása, a szakmai információbázis bővítése, az információátadás hatékonyságának növelése, valamint az érdekképviselet szinten tartása és javítása.
A Magyar Szója Egyesület az idei évben országos fajtabemutató sorozatot tartott, amelynek során hat helyszínen mutattak be három éréscsoportban 19 szójafajtát, valamint a másodvetésű szóját is. Az egyesület alelnöke kiemelte: a legjobb eredmény elérése érdekében rendkívül fontos, hogy a gazdálkodók a termőterületük számára legmegfelelőbb szójafajtát válasszák.
Dr. Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági
Kutató Intézet osztályvezetője
A szójafórumon más előadóktól is hallhattak érdekes és új ismeretekben gazdag előadásokat a megjelent vendégek. Dr. Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője egy 2017. évi adatok alapján értékelt vizsgálat eredményéről számolt be, ahol a magyarországi termelésből származó szójabab, full-fat szója és szójadara táplálóanyag-tartalmát vették górcső alá. Az eredmény alapján elmondható, hogy a hazánkban termelt szójabab táplálóanyag-tartalma megállja a helyét.
Fülöp Péter, az UBM Feed Kft.
kereskedelmi igazgatója
Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója a szója árváltozását befolyásoló tényezőkről és árprognózisról, míg Madarász István, a z FM Agrárközgazdasági Főosztály Agrárstatisztikai és Elemző Osztályának vezetője a zöldítés jövő évi várható változásairól tartott előadást.
Madarász István, a Földművelésügyi Minisztérium
Agrárközgazdasági Főosztály Agrárstatisztikai és Elemző
Osztályának vezetője
Az idei Országos Szója Fórum előadásait Nagy Nikoletta Edit, a Lajtamag Kft. kutatás-fejlesztője zárta, aki a cégük által a Szigetközben végzett szójaoltás kísérleti eredményéről számolt be, ami alapján megállapítható, hogy szinte mindenfajta szója, éréscsoporttól függetlenül, meghálálja a nagyobb mértékű tápanyag-utánpótlást, talajoltást, lombtrágyázást, növényvédelmet és öntözést.
Nagy Nikoletta Edit, a Lajtamag Kft.
kutatás-fejlesztője
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az egyre jellemzőbb szélsőségek miatt a növény termesztése a jövőben is nagy odafigyelést és szakértelmet igényel.
SZERZŐ: CS ZS
