fbpx

Még mindig kevés nitrogént használunk!

Írta: Szerkesztőség - 2018 január 07.

Pedig a termés mennyisége, sőt sok esetben a minősége a leglátványosabban nitrogéntrágyázással javítható.

Őszi vetésű kultúráink, mint az őszi búza és a repce nitrogéntrágyázása kapcsán jelentős lemaradásban vagyunk több meghatározó nyugat-európai országhoz képest. A különbség búzában (1. ábra) hozzávetőlegesen 90-110 kg/ha, ami a hazai nitrátérzékeny területek arányát figyelembe véve, hektáronként legalább 4070 kg/ha-ral több nitrogén hatóanyag kijuttatását tenné szükségessé az átlagosan 2,5-3 t/ha-ral nagyobb termést betakarító Franciaországhoz vagy Németországhoz képest. A repcében sem jobb a helyzet (2. ábra)! A termésátlagok itthon átlagosan 1-1,5 t/ha-ral alacsonyabbak, mint a nagy termelő nyugat-európai országokban. Ennek egyik oka a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségében keresendő, ami hazánkban 80-110 kg/ha-ral kevesebb. Magyarország szántóterületének kb. negyede nem nitrátérzékeny. Amennyiben egyéb kísérő rendelkezések nem korlátoznak, a termelőknek lehetőségük van 200 kg/ha feletti nitrogénadagok kijuttatására is, ami harmonikus makro- és mikroelem trágyázással jelentősen képes növelni a termésmennyiséget. Ekkora nitrogénadagot mindenképpen meg kell osztani legalább 3 részletben, biztosítva ezzel a növények folyamatos nitrogénellátását a tenyész időszak során, a keléstől egészen a termésképzésig. A műtrágya készítmények helyes megválasztása legalább olyan fontos, mint a megfelelő mennyiségben történő kiszórásuk. A Genezis Pétisóval 39% (27%N+7% CaO+5% MgO) történő nitrogénkijuttatás hatékony és egyben környezet-, valamint talajkímélő megoldás. Az ammónium-nitráttal és az UAN oldatokkal szemben a Pétisó dolomittartalmának köszönhetően. nem savanyítja talajainkat. A Pétisó más MAS (CAN) típusú készítményekhez képest finomra őrölt (50 mikron alatti) dolomitlisztet tartalmaz, amelynek forrása a pannon üledék, így hazai bányáinkból kerül a Pétisóba. A napjainkban egyre erőteljesebben jelentkező talajsavanyodás megelőzésére tonnánként 228 kg talajjavító anyag jut ki földjeinkre ott, ahol a Pétisót választják. A Pétisó kalcium és magnézium karbonátja emeli a talaj pH-t, és javítja más tápelemek felvehetőségét, a talaj szerkezetét, az aggregátumok vízállóságát. A Pétisó megfelelő tárolás mellett kiváló szemcseszilárdsággal rendelkezik. A Pétisó műtrágyába bedolgozott adalék növeli a szemcsék szilárdságát, így az kevésbé törik, porlódik. Kiegyenlített mérettartományának köszönhetően nagy távolságra is kiváló szórásképpel, egyenletesen szórható.

A különböző országokban területspecifikusan különböző műtrágyát kell használni. Ne hagyja magát becsapni! Az ammónium-nitrát, valamint a nitrosol elsavanyítja a talajt, és tönkreteszi annak szerkezetét, így csökkenti a termőképességet. Használatukat nem ajánljuk!

Abban a kérdésben, hogy mennyi Pétisót érdemes alap- és fejtrágyaként kijuttatni őszi búzában és őszi káposztarepcében nitrátérzékeny és korlátozás alá nem eső területeken, az 1. táblázatunk nyújt támpontot.

SZERZŐ:
WWW.GENEZISPARTNER.HU