Kovács Gábor, a Technikboerse hazai képviselője
Kovács Gábor, a Technikboerse használt gépes rendszer hazai képviselője a portál ügyeinek intézése mellett a hajdúszoboszlói Digitroll Kft.-nek is oszlopos tagja. Cikkünkben elsősorban a használtgépes rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat állítottuk a középpontba, de emellett még több más érdekesség is kiderült írásunkból.
– Hogyan került közel a mezőgazdasághoz?
– Makói születésű vagyok, Csongrádon és Szegeden is laktam. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen végeztem, 1989-ben, általános agrármérnök szakon, valamint angol-magyar mezőgazdasági szakfordító és külkereskedő lettem. Ezzel könnyen elhelyezkedtem: a külker záróvizsga vizsgabizottság elnöke egy külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója volt, s meghívott a fővárosba dolgozni; elvállaltam, s így kerültem Budapestre.
– Korábbi beszélgetéseinkből már tudom, hogy annak idején virágimportban is érdekelt volt, és sikeres évek álltak ön mögött. Ennek a tevékenységnek ma nincs esélye a sikerre hazánkban?
– Többen nagyon jól csinálják. Én Dél-Amerikából hoztam be a kilencvenes évek elején nagyobb mennyiségben virágot. Nagyon szép időszak volt, de amikor felemelték a vámot, már csak Hollandiából érte meg virágot hozni, ott pedig már kiépült az a kereskedői hálózat, ahová nem lehetett egykönnyen beilleszkedni. De nem is bántam, mert akkor kezdődött a Digitroll-időszak. 1996 óta a hajdúszoboszlói Digitroll Kft.-vel dolgozom együtt, s a Magyarországon gyártott agrárelektronikák hazai és külföldi forgalmazásával foglalkozom.
Mindemellett azonban azóta is érdekelnek az egzotikus növények, volt például 80 tő batátánk, ami nagyon jó termést hozott, de most szereztem taró gumókat is, amit dísznövényként, illetve főleg Ázsiában, a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában étkezési célra is használnak, mivel értékes tápanyagokat tartalmaz. Szeretek ezekkel kísérletezni, hogy mi az ami a mi éghajlatunkon megmarad, vagy amennyiben nem fagytűrő, hogyan lehet átteleltetni. Emellett párommal egy hobbi méretű szamócakertészetet is fenntartunk Kecskeméten.
– Hány éve a Technikboerse hazai képviselője?
– 2004-ben találkoztam először Peter Müllerrel, aki a Technikboerse alapítója. Érdekesnek találtam, hogy Európában elsőként létrehozott egy fax adatbankot, amiben először a németországi John Deere-kereskedők tudták az ajánlataikat egymásnak elküldeni. Később Peter Müller kiépítette az adatbank internetes változatát is, ami a mai Technikboerse őse volt; tehát ő volt az első Európában, aki az online mezőgazdasági gépkereskedelemben megjelent.
– Hogyan fejlődött tovább a rendszer?
– Hét évvel ezelőtt a német kiadó vállalatóriás, a dlv kiadócsoport vásárolta meg Technikboerse weboldalt és a mögötte álló technológiai hátteret: ők üzemeltetik azóta is a Technikboerse szolgáltatásait.
A dlv kiadócsoport Németország egyik legnagyobb múltú és számos kiadványt megjelentető kiadója. Azt az előnyt használják ki a jelenlegi tulajdonosok, hogy nyomtatott kiadásokban hirdetik a Technikboerse-t, s viszont; online is a nyomtatott kiadványokat. Ezenkívül a dlv egy erős online mezőgazdasági portált is üzemeltet, az agrarheute.com oldalt, ahonnan nagyon sok látogatás érkezik a weboldalra. Az a koncepció, hogy minden partnerországban, ahol a dlv kapcsolatot épített ki, a legjelentősebb kiadókkal felvette a kapcsolatot, akik médiapartnerként az adott ország nyelvén közvetítik az online gépkínálatot, s együttműködés van a nyomtatott kiadványok terjesztésében, valamint a tartalmak átvitelében is. Hazánkban a MezőHír és a GÉPmax a partner, s több hazai kereskedő, valamint egyre több magyar gazdálkodó is hirdet elsősorban használt mezőgazdasági gépet.
A legnépszerűbb keresések elsősorban traktorokra és kombájnokra irányulnak, de munkagépek is gyakran cserélnek gazdát a Technikboerse oldalain keresztül. A vevő közvetlenül felveheti a kapcsolatot az eladóval, amennyiben egyedül is képes a gépbehozatalt végigvinni, de a legtöbben megbízzák az ismert és bevált kereskedőjüket, aki elintézi a szállítást.
A Technikboerse nagyon jó referencia összehasonlításra a gazdálkodónak, hogy vajon mennyit ér az ő munkagépe, erőgépe, kombájnja az európai piacon. A vásárolni szándékozók pedig néhány kattintással megnézhetik, hogy a megvenni kívánt gép nagyjából mennyibe kerül.
Jelenleg a Technikboerse-n van szinte a legtöbb használt gép, stabilan meghaladja a 100 ezret az online elérhető gépek száma, de néha 125 ezerre is felmegy. Alapvetően használt gépes portál, azonban sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy bemutatógépeket, vagy keveset futott gépeket is meghirdessenek.
– A gépek hány százaléka németországi?
– Ez géptípusonként eltérő; traktor és kombájn esetében főként német gépeket találunk a kínálatban, de ha valaki traktort keres, minden országban beállíthatja, hogy a hozzá legközelebbi találatokat dobja fel a rendszer elsőként.
– Hány tagja van jelenleg ennek a nemzetközi hálózatnak?
– Folyamatosan bővül a partnerek köre, jelenleg 14 országban található stabil partner. Legutóbb egy nagyon ütőképes ukrán kiadóvállalat csatlakozott, akik valószínűleg hangsúlyos jelenléttel dolgoznak a jövőben. Spanyolországban és Angliában is várhatók új partnerek, de a szomszédos országok mindegyikében erős a jelenlét.
– Hogyan látja? Bátrabbak ma egy külföldi vásárlás lebonyolításában a termelők, mint például 2004-ben?
– Igen, most már érezhetően többen vállalkoznak erre akár önálló hirdetésben, akár a gépek behozatalában. Nálunk is kezdenek a gazdák az európai vérkeringésbe kapcsolódni, s aki uniós adószámmal rendelkezik, az közvetlenül vásárolhat a tagállamok országaiból. A nyelvtudás hiánya még mindig akadály, de a Technikboerse magyarul is megjeleníti az ajánlatokat, s amennyiben tolmácsolás szükséges a kezdeti kapcsolatfelvételnél, nálunk ez díjmentes szolgáltatás: összehozzuk a partnereket, s az első kérdésekben segítünk. De főként az értékesebb gépnél úgyis ki kell menni, s akkor szükséges olyat találni, aki elkíséri a vásárlót. A konkrét tranzakciókban mi nem veszünk részt.
Kovács Gábor és Stefan Doseth, a Technikboerse vezetője
– Mit érdemes tudni a 2016-os használtgép-piacról hazánkban és Európában?
– Itt is tapasztalható némi összefüggés a gabona világpiaci árával: jelenleg nemigen különbözik a hazai piac a többi európai országétól. Mindenhol erős visszaesés tapasztalható az új és használt gépek értékesítése területén, hiszen 2016-ban mélyrepülés volt tapasztalható a gabonapiacon, ennek megfelelően nem volt túl erős évük a gazdáknak.
Általában jellemző, hogy ha az új gépek piaca erős, a használtaké gyengébb és fordítva. Most mindkettő jelentősen visszaesett, ami nem gyakori. Bízunk a trend megfordulásában.
– Volt olyan ország, ahol elégedettebbek voltak az eredményekkel?
– Ukrajnában kifejezetten elégedettek voltak az érintettek, mert Ukrajna, Románia és Bulgária a többi európai országokhoz képest viszonylag jól zárta a tavalyi évet, ott nagyobb a kedv a beruházásra is.
– Mi volt a legérdekesebb gépbehozatal, a Technikboerse-n keresztül, amire emlékszik?
– Gépkülönlegességet tekintve például többen kerestek fokhagymaültető gépet Franciaországból. A Közel-Keletről manapság sok érdeklődő van, még Szíriából és Iránból is, ami meglepő. Ők főként erősen használt kombájnok iránt érdeklődtek, amikből vásárlások is akadtak. Nálam az érdeklődők zöme azért hazai gazdálkodó, akik külföldről akarnak behozni gépet.
– Milyen fejlesztéseket lát a Technikboerse honlapján?
– A mobiltelefonon megjelent applikáció megkönnyíti a gazdálkodók dolgát is; amennyiben letöltik az applikációt, akkor fotókat is készíthetnek a gépről, amit egyből az adott hirdetéshez ment le az app, akár offline is, s majd internetes elérhetőség esetén fel tudja helyezni a saját gépállományba.
Segíti továbbá a hirdetőket, hogy a Technikboerse tavasztól bevezet egy dinamikus számlázási rendet, ennek köszönhetően csak annyit kell fizetni a hirdetésért, amennyit a partner ténylegesen hirdet, attól függetlenül, hogy a csomagja mit tartalmaz.
A Technikboerse hálózatában szintén egyedülálló, hogy minden egyes hirdetést külön leellenőriznek a központban, így a fals hirdetések kiszorulnak. Előny továbbá az is, hogy minden országban az anyanyelvükön tudják a vásárlók megszólítani a képviselőt, aki a gépet keresőkkel és a hirdetni szándékozókkal is anyanyelvi, személyes kapcsolatot tud tartani.
– Hogyan látja a mezőgazdaság helyzetét 2017-ben?
– A kereskedőkkel beszélve látom, hogy a hazai géppiac 2016-ban nem a legfényesebb korszakát élte. A néhány napja befejeződött AgroMashExpo vásárlási célú érdeklődéseinek nagy számát nézve azonban egyáltalán nem látom kritikusnak a helyzetet. Remélem, hogy az idei év sokkal jobb eredményeket hoz – az új- és a használtgépes piacon is.
