Közhelyszámba megy, hogy a mezőgazdaságban nincs két egyforma évjárat – aminek jó és rossz következményei egyaránt lehetnek. A 2016. év arra lesz jó példa, hogy a vegetációs idő második felében hullott sok eső miatt a légi növényvédelem áldásos hatása – főként a napraforgóban – tonnákban volt mérhető a termésátlagokban.
A rendszerváltozás után, de különösen a 2004-es EU-csatlakozásunk óta a mezőgazdaság egyik mostohagyereke a légi növényvédelem. Nemcsak a tulajdonviszonyok változásával együtt járóan átalakult táblaszerkezet, a termelők heterogén szakmai felkészültsége, hanem a több pontján is túlzottan szigorúnak tűnő és agyon bürokratizált jogi szabályozás egyformán keseríti meg az „égi szekerek” tulajdonosai és az őket igénybe vevő termesztők munkáját. Utóbbiakat kérdeztük arról, hogy látják a repülőgépes növényvédelem helyzetét napjainkban.
Több ezer hektáros szántóföldi termesztésben
A Fejér megyében 5 ezer hektáron gazdálkodó, öt gazdasági társaságot összefogó Keve-csoport termelési igazgatójával, Tóta Nándorral közösen idézzük vissza az idei év jellemzőit, fontosabb eseményeit.
Mindenekelőtt a vetésszerkezetről ejtünk szót, amelyben legnagyobb a kalászosok területe: ez a 100 hektár durumot is magában foglaló 1 500 hektárnyi búza és az ehhez társuló közel 700 hektár őszi árpa. Olajnövényekből 860 hektár a repce, s csaknem 700 hektár a napraforgó, és végül a 800 hektárnyi kukorica teszi teljessé a palettát. Igaz, a korábbi évekhez képest mára lényegesen kevesebb kukoricát vetnek; az őszi vetésű növényeké, a kalászosoké és a repcéé lett a vezető szerep, mivel a környék az ország egyik legszárazabb térsége, ezért a nyár elején betakarítható kultúrák termelési kockázata itt kisebb. Mire a nagy meleg-, vagy a hőségperiódusok bekövetkeznek, ezek termésképzése megtörténik, ami biztonságot jelent a termesztésben.
Annak ellenére, hogy három saját, nagy hasmagasságú önjáró permetezőgéppel rendelkeznek, a repcében és a napraforgóban ma sem mondhatnak le a légi növényvédelemről. A repce tavaszi többszöri permetezését és a napraforgó első állományvédelmét általában az említett nagyteljesítményű földi gépekkel végzik, de a napraforgó második gombaölő szeres kezelését és állományszárítását már csak légi úton képesek a kellő időben, megfelelően teljesíteni. Különösen így volt ez az idei évben, amikor a nagy nyári esők és a szélnyomás miatt megdőlt sorokban a hidas permetezők nemcsak a napraforgóban, hanem már a repce állományszárítása során is súlyos növénykárosodást okoztak volna. Emellett a kórokozókra kedvező időjárás miatt fenyegető járványveszély kivédése, a szinte azonnali permetezés is csak légi úton volt idejében elvégezhető.
Idén, az augusztusi szélviharok után megdőlt kukoricában vagy napraforgóban – a növényállomány károsodása nélkül – csak a levegőből lehetett növényvédelmi munkát végezni
Évek óta állandó partnerük, az Albatrosz 97 Kft. kifogástalan minőségű, szakszerű munkájára idén is számíthattak. Sokéves korrekt kapcsolatuk a kölcsönös bizalmon és megbízhatóságon alapul. Tóta Nándor meggyőződése, hogy a több ezer hektár szántóföld növényvédelmében a nagyteljesítményű földi gépek mellett sem nélkülözhetik a helikoptert, mert felázott talajon, vagy hirtelen fellépő kártevő, vagy kórokozó veszélye esetén csak ez jelenthet biztonságot.
Szó kerül a permetlé-elsodródásból eredő károkról is. Mint a szakember mondja, ezek kivédésében sokat segít a mai korszerű navigációs technika, de a pilóta ügyessége, tapasztalata és lelkiismeretessége továbbra sem nélkülözhető. Tóta Nándor ennek kapcsán arra is figyelmeztet: ma már nemcsak a különböző kultúrák e tekintetben ’veszélyes szomszédságára’ kell gondolni (szőlők, gyümölcsösök, kelő repcevetések, stb.), és nem is csak a légi védekezésben, hanem a földi gépek esetében is: ugyanazon növényfajon, például a napraforgón vagy a repcén belül a Clearfield és a normál technológiával gyomirtott táblák egymás mellettiségére is, ahol az elsodródás szintén növénypusztulást okozhat.
Ennek ellenére még mindig sokan alábecsülik a földi gépes védekezések során bekövetkező elsodródási károkat is, pedig ezek is jóval gyakoribbak, mint gondolnánk, csak a közvélemény ezeket ritkábban észleli, vagy szerez tudomást róluk, mert munkájuk kevésbé látványos, mint egy „brummogó” helikopteré.
„Egy hagyományos üzemben is hasznos a légi védekezés”
A fenti kijelentéssel válaszol első kérdésünkre Dr. Sűrű János, az Agro Bölcske Zrt. ügyvezető igazgatója.
A Tolna megyében, Dunaföldvár és Paks között, a Duna mentén fekvő Bölcske határában 1 200 hektáron gazdálkodó üzem fő növényei a búza, kukorica, napraforgó, őszi árpa és a repce. – Ahhoz, hogy e kultúrákban jó eredményeket érjünk el, igyekszünk eleget tenni a termesztéstechnológiai követelményeknek – mondja az ismert szakember –, s ez alól nem lehet kivétel a növényvédelem sem. Sőt, ha valahol, itt nagyon fontos az odafigyelés, a táblák rendszeres ellenőrzése, a károsítóhelyzet alakulásának nyomon követése – teszi hozzá a több mint négy évtizedes tapasztalattal bíró növényvédelmi szakmérnök, aki címzetes egyetemi docensként a keszthelyi Georgikon Kar leendő növényorvosainak oktatásában is részt vesz évek óta.
Mindig is kiállt a légi védekezés mellett, mert, mint hangsúlyozza, ha járvány- vagy gradációveszély esetén sürgősen kell cselekedni, akkor ez a leggyorsabb és legbiztonságosabb megoldás. Elismeri a korszerű hidas permetezőgépek érdemeit, de a napi területteljesítményben a légi kijuttatással szemben elmaradnak. Már pedig járvány idején a védekezésben előálló pár napos késedelem igen könnyen járhat súlyos veszteségekkel.
Gazdaságukban a vegyszeres gyomirtásokat földi gépekkel végzik, de az állománypermetezéseket és a napraforgó deszikkálását, ha csak lehet, légi úton oldják meg. A repce állományszárítása során egyelőre óvatosak; mint mondja, az ebben az időben könnyebben bekövetkező elsodródási károk elkerülése miatt inkább mellőzik a repülést.
Megemlíti, hogy az idei esztendő ismét sajnálatosan jó példát szolgáltatott arra, hogy az augusztusi szélviharok után megdőlt kukoricában vagy napraforgóban – a növényállomány károsodása nélkül – földi gépekkel nem, csak a levegőből lehetett növényvédelmi munkát végezni.
Nagyon fontosnak tartja, hogy a munka megkezdése előtt tájékozódni kell az adott tábla sajátosságairól, a szomszédos kultúrákról, azok esetleges elsodródás miatti veszélyeztetettségéről. Ma – a tulajdonviszonyok megváltozása nyomán – a sokkal kisebb táblaméretek vagy a közbeékelődő kis táblák miatt ugyanis jóval nagyobb körültekintést igényel a légi védekezés megszervezése és végrehajtása, mint pár évtizeddel ezelőtt, a nagy táblás termesztés idején. Ennek ellenére nem mondanak le a légi védekezés nyújtotta előnyökről, illetve az ezáltal elérhető védekezési biztonságról. Rendszeres szolgáltató partnerük egy szekszárdi vállalkozás, akivel több mint húsz éve állnak jó partneri és munkakapcsolatban.
A hirtelen változó járvány- vagy kártevőhelyzet esetleges kedvezőtlen időjárással is párosulva nem engedi meg a szükséges védekezések többnapos elhalasztását
Nehéz talajokon, változó körülmények között
A Szarvas térségében működő Agroselect Kft.-ben Molnár Etele ügyvezető tájékoztat a gazdaságról és a légi védekezés helyzetéről.
Az eredetileg 1994-ben alapított cég tevékenységét kezdetben négy növényfaj, a kukorica, lucerna, szója és a héj nélküli olajtök nemesítése, vetőmag-termesztése és -feldolgozása határozta meg. A jelenleg is családi tulajdonú cégben időközben a kutatás és a nemesítés háttérbe szorult, a fő tevékenységet most a vetőmag-termesztés és a feldolgozás jelenti.
A Szarvas határában lévő telephelyen rendelkeznek az ehhez szükséges tisztító-, feldolgozóüzemmel és gépekkel, valamint vetőmag-vizsgáló laboratóriummal és eszközökkel. A saját termékek feldolgozásán kívül mások számára is vállalnak vetőmagtisztítást, fémzárolásra való előkészítést, partnereik között ökotermesztők is megtalálhatók. Vetőmag-forgalmazásuk nagy részét a saját területen előállított kalászos fajták, továbbá öt lucernafajta és két héj nélküli tökfajta vetőmag-értékesítése teszi ki.
A légi védekezéssel nemcsak úgy állnak kapcsolatban, hogy szükség esetén igénybe veszik ezt a szolgáltatást az Avizo Kft.-től, hanem korábban, 2003 és 2007 között – egy másik családi vállalkozás révén – maguk is rendelkeztek egy AN-2 típusú repülőgéppel. Elgondolásuk akkor az volt, hogy a két kft. területein felmerülő növényvédelmi munkák mellett a közvetlen környékből (pl. Szarvas, Békésszentandrás, Csabacsűd, Örménykút) jelentkező külső igények szerint bérmunkát is végezve működtetik azt az üzletágat. Néhány év után azonban felszámolták ezt a tevékenységet, mert a különböző üzleti, piaci érdekeltségek szövevényében csökkent a bérmunka iránti igény, a fenntartási, biztosítási, stb. költségek növekedtek, a saját igény ellátására pedig már nem volt gazdaságos a gép üzemeltetése. Ráadásul az EU-csatlakozás után a légi kijuttatás szabályrendszere általánosságban is szigorodott, ami nem könnyítette meg az ebből élő vállalkozások életét.
A légi úton végzett munkákról azonban továbbra sem mondanak le. Az erősen kötött, nehéz békési talajok ugyanis kora tavasszal egy átlagos téli időszak után is nehezen járhatók földi géppel, csapadékos tél után pedig egyáltalán nem, így például a gabonák fejtrágyázását szinte minden évben repülőgéppel végzik. Ezenkívül a kalászosok és a napraforgó állományvédelmében, valamint a deszikkálásban jut szerephez a repülőgép. Régebben előfordult, hogy az olajtök termesztésében is sor került légi védekezésre, de a mostanában szokásos öt hektár körüli táblákon ez már nem lehetséges.
Nem nosztalgia gyanánt, hanem reális történeti visszatekintésként említi, hogy Békésben a rendszerváltás előtti időben, az akkori növénytermesztésben igen nagy szerepe volt a légi kijuttatásnak. A több ezer hektárnyi cukorrépa keléstől betakarításig tartó növényvédelme állandó munkát adott a légi gépeknek, de az akkori, és a mainál összehasonlíthatatlanul nagyobb rizstermesztés is elképzelhetetlen lett volna nélkülük. Igaz, abban az időben a szántóföldi növényvédelmi gépek műszaki színvonala, felszereltsége, teljesítménye is messze alatta maradt a mai gépekének, és például egy százhektáros cukorrépában induló barkókártétel megállítása csak légi úton volt lehetséges.
Mint mondja, tudomásul veszik, hogy a megváltozott tulajdonviszonyok és gazdálkodási, termesztési körülmények között a légi védekezés a korábbiakhoz képest visszaszorult, de teljesen ma sem mondhatnak le róla. A hirtelen változó járvány- vagy kártevőhelyzet esetleges kedvezőtlen időjárással is párosulva nem engedi meg a szükséges védekezések többnapos elhalasztását; ilyen esetben egyedüli segítség csak a (l)égiektől várható…
Kovács András: normál évjáratokban is könnyíthetnénk a termesztők növényvédelmi gondjain
Összegezve
A termelői, felhasználói vélemények után rövid értékelésre kértük Kovács Andrást, a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szervezetének (MERÉSZ) elnökét.
– Az idei év ismét bebizonyította, hogy mégsem lehet teljesen felszámolni a légi növényvédelmet hazánkban – állapítja meg Kovács András. – Igaz, hogy a tavasz eleje, március és április kevés csapadékkal telt el, de májusban már bőségesen és főként sok részletben, gyakran hullott az ’aranyat érő’, majd nyár közepén, júliusban ismétlődő, heves zivatarok keserítették meg a növénytermesztők életét. Sokan az esők nyomán félbe maradt aratás miatt a búzájukért aggódtak, de nagyon gyakran megcsúsztak a sürgetővé vált gombaölő szeres permetezésekkel is, mert a felázott talajon földi gépekkel nem tudtak dolgozni. A napraforgó deszikkálásának idejére aztán végképp megnőtt a kereslet a légi szolgáltatók munkája iránt.
Összességében a tenyészidő második felére a légi vállalkozások háromnegyedének lett munkája. Tehát az idei év időjárása miatt a termésmentés, a nagyobb károk elkerülése érdekében feltétlenül igénybe kellett venni a sokat támadott légi növényvédelem nyújtotta lehetőségeket.
A növényvédő gépek időszakos kötelező műszaki felülvizsgálata a légi kijuttatás eszközeire is érvényes
– Tudom, hogy erős a hasonlat, amikor a légi kijuttatás szükségessége mellett érvelek – folytatja Kovács András –, de a katasztrófavédelmi szervezetet sem a mindennapos, hétköznapi feladatok ellátására hozták létre, hanem a vészhelyzetek kivédésére és elhárítására, és senki sem vonja kétségbe a létjogosultságukat. Kissé ilyennek érzem a mezőgazdasági repülés feladatát is: amikor a járványhelyzet, vagy az időjárás kedvezőtlen alakulása azt követeli, akkor menni kell, mert menteni kell. Kár, hogy sokan csak ilyenkor vesznek tudomást rólunk, holott normál évjáratokban is könnyíthetnénk a termesztők növényvédelmi gondjain.
Mindehhez több belátásra, szemléletváltozásra lenne szükség a mezőgazdaságot irányítók, a hatóság körében is. A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet 2013 áprilisában megjelent módosításával ugyan a korábbinál jobb, a gyakorlati munka körülményeit, a realitásokat jobban figyelembe vevő rendelet lépett hatályba, de a különféle adminisztratív előírások terén csak kevés könnyítést sikerült elérni. A nehézkes és sokszor túlzott adminisztráció, a korlátozó jellegű szabályozás miatt a termelők sokszor már csak végső esetben fordulnak hozzánk, akkor, amikor már nagy a baj. Számos jelzést kapunk arról, hogy például az ugyancsak EU-tag szomszédos Romániában ez másként van, nincs ilyen szigorú korlátozás, ennek következtében a vállalkozásaink egy része kitelepült Romániába, és ott folyamatosan van munkájuk.
Továbbra is probléma, hogy a rendeletet nem minden megyében értelmezi egységesen a növényvédelmi hatóság – ez szélsőséges esetben önkényeskedéshez vezet.
Arra is kitér a MERÉSZ elnöke, hogy a zöld mozgalmak még mindig egyoldalúan, csak a repülőgépekben látják a környezet veszélyeztetőit, holott a növényvédő szerekkel való foglalkozás minden helyzetben, tehát a földi gépes kijuttatásban is veszélyes üzem. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt két évtizedben a növényvédő hatóanyagoknak az EU általi újraengedélyezése során igen sok, a mai tudásunk szerint veszélyesnek ítélt anyag kiesett a felhasználható termékek köréből, ezáltal is csökkentve a közvetlen veszélyeztetést. Azt is hozzáteszi, hogy a növényvédő gépek időszakos kötelező műszaki felülvizsgálata a légi kijuttatás eszközeire is érvényes, ezért erre is megtették a szükséges intézkedéseket a vizsgáló bázis, illetve mobil mérőkocsi felállításával. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzött, jobb műszaki állapotú permetezőberendezésekkel dolgozó légi járművek is kisebb környezeti veszélyeztetéssel dolgoznak.
Az évek, évtizedek során bebizonyosodott, hogy a légi védekezés fontos előnyöket jelenthet a növénytermesztésben, erről tanúskodnak a fenti termesztői vélemények is; a gyorsaság lehetősége és előnye vészhelyzetben, járvány esetén nem szorul magyarázatra. Az előny kölcsönös, mind a szolgáltató, mind a szolgáltatást igénybe vevő javát szolgálja – zárja gondolatait a MERÉSZ elnöke.
