A kertészeti ágazatban érdekelt fiatal gazdálkodók többségében (83%) önállóan értékesítik a termékeiket, közel négyötödük (79%) pedig a termeléshez szükséges alapanyagokat is önállóan szerzi be. A termelői csoportban (TÉSZ) tagsággal nem rendelkező fiatal gazdák közül tízből négyen tervezik a tagságot.
A kertészeti ágazat magas hozzáadott érték termelő képessége, gazdasági multiplikátor hatása, továbbá a foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt, illetve mint a termelési, technológiai innovációk alkalmazásának fontos terepe kiemelt szerepet kap a 2014–2020 közötti időszakban. Mivel számos fiatal gazdálkodó a kertészeti ágazatban találta meg a hivatását, és az AGRYA korábban is különös figyelmet fordított az ágazatot érintő különböző szakmai, szakmapolitikai kérdésekre (például termálvízhasználat), fontosnak tartottuk az ágazat szereplői körében egy olyan kutatás elvégzését, amely elsősorban a benne dolgozók, a kertészeti tevékenységből élő gazdálkodók szemszögéből mutatja be az ágazat belső viszonyait. Ennek megfelelően olyan empirikus kutatás volt a cél, amely – többek között – felméri, elemzi a kertészetben rejlő foglalkoztatási lehetőségeket, az érintettek motivációit, nyitottságát az innovációkra és fejlesztésekre, valamint válaszokat keres az alacsony együttműködési hajlandóság okaira.
Az AGRYA és az AgroStratéga közös kutatása a KSH szakmai támogatásával valósult meg, az online felmérés 2014 decemberében és 2015 januárjában zajlott. A kutatásnak kétféle eszköze volt: a kérdőív papíralapú változata az AGRYA ősszel megrendezett két szakmai konferenciáján került a résztvevők kezébe, a kérdőív online változatát pedig interneten keresztül lehetett kitölteni és beküldeni. Ehhez piackutatással kapcsolatos felhívást küldtünk ki az AGRYA, az AgroStratéga és a KSH saját csatornáinak felhasználásával. Az elemzés összesen 200, a célcsoportba tartozó kérdőívkitöltő válaszai alapján készült. Ebben a cikkben a fiatal gazdálkodók termelői együttműködésről kialakult véleményével foglalkozunk.
A válaszadók nagyobbik fele (57%) nem tagja termelői csoportnak. A TÉSZ-tagsággal rendelkező válaszadók 54%-a 1-3 éve, 31%-a 4-6 éve, 7%-a 7-9 éve és 7%-a 10 éve vagy régebb óta tagja termelői csoportnak. A legrégebbi tagsággal rendelkező válaszadó, illetve az általa képviselt gazdaság 27 éve tagja termelői csoportnak.
A termelői együttműködések előnyeiről és hátrányairól a termelői csoportba, TÉSZ-be tartozó válaszadóknak lehetőségük volt ún. szabad szavas megjegyzésben kifejteni a véleményüket. A TÉSZ-tagok több mint fele (56%) írt értékelhető megjegyzést a kitöltés során.
A leggyakrabban említett előnyök: jobb termelési és értékesítési lehetőségek (biztonság, kiszámíthatóság, erőfölény, logisztika), kedvezőbb alapanyag-beszerzési feltételek, gépkapacitás megosztása, nagyobb fizetési biztonság, szélesebb körű partnerkapcsolatok, egyéb előnyök (támogatásnál, pályázatnál előnyt jelent a tagság, a hozzáférés szakmai információhoz).
A leggyakrabban említett hátrányok: érdekkülönbségek (TÉSZ és termelők, termelő és termelő között, a tagok nem egyenlő elbírálása), önálló döntés, befolyás hiánya (alacsonyabb egyéni érdekérvényesítési lehetőség), ár-érték arány (tagdíj – átvételi ár), adminisztráció, nem egységes árualap (és annak következményei az árak alakulására).
Azoknak a válaszadóknak, akik nem tagjai semmilyen termelői csoportnak, TÉSZ-nek, szintén lehetőségük volt ún. szabad szavas megjegyzésben indokolni, hogy miért nem tagok. A nem TÉSZ-tagok közel kétharmada (63%) írt értékelhető megjegyzést a kitöltés során.
A legtöbben a termelői csoporthoz tartozás elérhetőségének hiányát hozták fel indoknak (nincs elérhető közelségben, illetve például nincs dísznövényekkel foglalkozó TÉSZ). Az indokok következő nagyobb csoportját a „nincs rá szükség” típusú válaszok adták (például egyedül is boldogul az értékesítéssel, kezdő vállalkozás és/vagy nem termel annyit, hogy megérné termelői csoporthoz csatlakozni). A harmadik csoportba azok válaszai tartoznak, akik személyes rossz tapasztalatok miatt már nem tagok, vagy a környezetükben több rossz véleményt hallottak, mint jót, és ez befolyásolta a döntésüket. Néhányan megjegyezték azt is, hogy még/már nem tagok, de fontolgatják a belépést.
Végezetül a TÉSZ-tagsággal még nem rendelkező gazdálkodóknál eldöntendő kérdés formájában is rákérdeztünk arra, hogy tervezik-e a tagságot. A még nem TÉSZ-tagok 96%-a válaszolt a kérdésre: 38%-uk tervezi a tagságot a jövőben.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu
