Közel negyedszázada annak, hogy a Lajtamag Kft. megalakult, és zászlajára tűzte az alternatív növények és általában az aprómagok termeltetését, később termelését is.
Természetesen a magyarországi klíma korábban is kínálta ezt a lehetőséget, amely azonban az ipari növények térnyerésével időlegesen háttérbe szorult. Szerencsére a szakma hazai képviselői – részben nyugati megkeresésre – újra felfedezték az aprómag termelés szükségességét, a vetésváltásban nélkülözhetetlen szerepüket. Ebben az egyre gyakrabban visszatérő témában állt rendelkezésünkre a cég szakmai képviselője, Bányai Tibor, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre…
– Mint ismeretes, a hazai növénytermesztést az ipari növények túlsúlya jellemzi. Milyen szerep jut mégis az alternatív növényeknek a vetésszerkezetben, és milyen nagyságrendet képviselnek?
– Amikor az alternatív növényeket említjük, akkor tudnunk kell, hogy milyen növényekről is beszélünk. A legismertebbek a mézontófű (facélia), az olajretek és a mustár, de ezek mellett fontos szerepet töltenek be a bükkönyfélék, a szarvaskerep, a herefélék, a bíborhere, a baltacim, a somkóró, stb.
Ezeknek a növényeknek sokrétű szerepük van a vetésforgókban. Van, ahol fővetésű növényként vetőmag-előállítás célját szolgálják, vagy éppen méhlegelőként, erózió elleni talajkötő növényként, vagy takarmánynövényként vannak jelen. Másodvetésben pedig túlnyomó többségben zöldtrágyanövényként kerülnek hasznosításra.
A nagyságrendjük nehezen becsülhető, ugyanis a támogatások többségének nem feltétele a fémzárolt vetőmag használata így sok termelő használ saját magot, vagy vásárol ismeretlen forrásból. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a hatályos jogszabály szerint nem fémzárolt vetőmagot tilos lenne forgalomba hozni Magyarországon!
Tapasztalataink alapján jelenleg Magyarországon fővetésben kb. 50 000 ha-on, míg másodvetésben kb. 200 000 ha területen vetnek alternatív növényeket a termelők…
– Milyen termelési ismeretekre van szükség az alternatív növények sikeres termesztéséhez, és milyen ökonómia (költség-hozam viszonyok) jellemzi ezeket?
– Mint a nevük is mutatja, ezek a növények alternatívát jelentenek a termelők számára. Mindenki tehát nem fog ilyen növényeket termeszteni. Már csak azért sem, mert termesztéstechnológiájuk több esetben eltér a hagyományos, ipari növényekétől. De mint mindent, ezt is meg lehet tanulni! Mi a partnereinknek – akik ezt igénylik – évről évre segítünk a helyes termesztéstechnológia kialakításában az adott termőhelyi viszonyok között.
A költség-hozam viszonyokat, mint más növények esetében is, jelentősen befolyásolják az évjárat hatásai. Fontos azonban tudni, hogy olyan mértékű áringadozások nem jellemzik ezt a piacot (a vetőmag-előállítást tekintve), mint például a gabonafélékét. Éppen ezért kellő odafigyelés mellett nagyobb biztonsággal termeszthetők, így biztosabban marad profit rajtuk.
A másodvetésű zöldtrágyanövények haszna pedig pénzben csak később mérhető, de az bizonyos, hogy több hasznot hajtanak, mint amibe kerülnek. Hogy csak néhány előnyt említsünk a sok közül: lazítják a talajt, javul a talaj víz-, levegő- és hőháztartása, fokozódik a talajélet és nem utolsósorban jelentős mennyiségű tápanyagot is hagynak maguk után a talajban.
– Milyen a gazdálkodók termelési kedve, mennyire fogadják el az alternatív növények termesztésének szükségességét?
– Úgy gondoljuk, hogy ez egy hosszú folyamat. Mint minden új dolognak, így ennek is idő kell, mire mindenki elfogadja, belátja ennek hasznait és szükségességét. Németországban 25-30 év óta folyamatosan fejlődik a piac, Magyarországon ehhez képest ez a folyamat csak néhány éve kezdődött el, de a folyamatos fejlődés nálunk is megfigyelhető. Egyre tudatosabbak a gazdák, mint ahogy a hétköznapokban a vásárlók is, így az alternatív növények terjedése is lassan, de biztosan halad előre.
– Hogyan alakult a termeltetés gyakorlata az elmúlt két évtizedben a Lajtamag Kft. gyakorlatában, és mi a várható tendencia?
– A termeltetés nálunk 1991 óta folyik, így mondhatom azt, hogy a folyamatos növekedést a régi partneri kapcsolatainkra és az egyre bővülő, újonnan beszálló partnereinkre alapozhatjuk. Mivel évente már 10-12 000 ha területen termeltetünk vetőmagot, így ezt a korábbi 2-3 kollégával szemben ma már 12 fős csapat felügyeli. Ennek oka a külföldi piacokon az ismertségünk növekedése, míg a hazai piacon a bővülés.
Mi arra számítunk, hogy ez a piac tovább fog bővülni, ehhez azonban kormányzati lépésekre is szükség van. Itt a korábban említett fémzárolt-nem fémzárolt vetőmag problémára gondolok többek között.
– Milyen szerepe van az alternatív növények magtermesztésében a technológiai fegyelemnek, milyen ajánlások vannak a termeltető részéről?
– A technológiai fegyelem ugyanúgy az alternatív növények termesztésének a része, mint ahogy minden más növénynél is. Viszont akik újonnan vágnak bele, azoknak azt javaslom, hogy jobban figyeljenek oda növényeikre, mint a hagyományos növények esetében! Ezeket a növényeket meg kell tanulni termelni, meg kell ismerni a növények igényeit. Tudni kell milyen fejlettségi állapotban mit várunk a növénytől, mikor érik, mikor betakarítható, stb. Ahány növény, annyi technológiai ajánlás. A mi ajánlásainkban a sok éves tapasztalatunk van benne, az újdonságokkal (újabb vegyszerek, gépi technológia, stb.) aktualizálva. Ezt minden a termeltetésben résztvevő partner rendelkezésére bocsátjuk.
– Köztudott, hogy az elmúlt években a Lajtamag Kft. komoly vetőmagüzemi fejlesztéseket végzett, elsősorban az alternatív növények zökkenőmentes átvétele, feldolgozása, a fémzárolt vetőmagok belföldi és export forgalmazása érdekében. Garantált-e a piaci kereslet a jövőben, megtérülnek-e a beruházások?
– Valóban, sok fejlesztésünk volt az utóbbi időszakban. Közülük megemlítendő például a világszinten is egyedülálló raktár irányítási rendszerünk. Ezt egy kutatás-fejlesztési pályázat keretében valósítottuk meg. A lényege, hogy minden időpillanatban látjuk, hogy melyik áru honnan jött, hol van a raktárban, és milyen paraméterekkel rendelkezik. Ha a targoncás egy bigbag-et nem oda rak le, ahova szólt az utasítás, akkor is tudja a rendszer a bigbag helyét a raktárban. Így nem veszik el áru, az anyagmozgatás időigénye órákról percekre csökkent, nagyban javítva a kiszolgálás hatékonyságát.
A fejlesztésekre most is vannak további terveink, ezekről azonban érthető okokból egyelőre még nem szeretnék beszélni. A beruházásaink megtérülése nagyon jónak mondható. Ehhez azonban nagyon kemény építőmunkára volt és van szükség. Ez a kemény munka biztosítja számunkra a folyamatos piaci keresletet. A jövőben pedig csak bízni lehet, és mi bízunk is!
– Az ipari növények piacán nagyon hektikusan mozognak az árak, nehéz tervezni a nyereséget, az emelkedő költségeket is figyelembe véve. Mi a helyzet az alternatív növényeknél jelenleg, és mi várható a közeljövőben?
– Ezeknek a növényeknek a piacát nagymértékben befolyásolja a piac áruval való telítettsége. Ennek ellenére nincsenek akkora ingadozások, mint más termények piacán, hiszen a kereskedő cégek jelentős készletekkel gazdálkodnak. Emiatt a termelés biztosabb, mint az ipari növények esetében, azonban akkora profitot ritkán lehet elérni, mint például egy magas hozamú, kiváló repcehibrid esetében.
– A „helyes gazdálkodási gyakorlat” és az AKG előírásai milyen mértékben segítik az alternatív növények termeltetését és forgalmazását?
– Jelenleg hazánkban a zöldítés, az AKG, a nem termelő beruházások és az ezekben a támogatásokban nem résztvevő, de szakmai okokból ezeket a növényeket termesztő gazdák igényei formálják a piacot. A termeltetést ez csak részben befolyásolja, hiszen ennek alapját közvetlenül elsősorban az exportmegrendelések jelentik, azonban a kereskedelemben már tekintélyes méretű piacnak számít.
Az biztosan állítható, hogy a fenti intézkedések segítik az alternatív növények terjedését. Ahhoz már viszont módosítani szükséges az előírásokon, hogy ez hosszú távon is megmaradjon. Az új AKG előírásai véleményünk szerint már jó irányt mutatnak, és bízunk benne, hogy a többi intézkedés is hasonlóan jó irányvonalat fog képviselni.
– Vannak-e különleges praktikák, amelyekkel a Lajtamag Kft. meggyőzi jelenlegi és leendő partnereit, tudja-e a cég bővíteni a termelők körét, alkalmasak-e erre a rendezvények, üzemlátogatások, termesztési bemutatók?
– Tapasztalataink szerint ezek a kevésbé ismert növények nem tudnak annyi embert megmozgatni, mint egy kukorica- vagy gabona-fajtabemutató. Így mi minden évben megpróbálunk minél több gazdaságba „demózásra” 2-3 hektár területre többféle keveréket kiadni, hogy az adott termőhelyen legyenek termesztési tapasztalatok. Ezek a bemutató területek jellemzően forgalmasabb utak mellett találhatóak, így a helyi gazdák láthatják az eredményeket. Véleményünk szerint az ilyen személyesebb tapasztalatok sokat segíthetnek az alternatív növények elterjedésében.
Saját magunk is minden évben vetünk köztesnövény bemutató területet, amelyet igény szerint be szoktunk mutatni a hivatalok szakembereinek, gazdáknak, kereskedő partnereinknek és szakújságíróknak egyaránt. Emellett rendszeresen szakcikkekkel próbálunk segíteni, hogy könnyebben eligazodjanak a gazdák az alternatív növények termesztése területén.
