A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre változékonyabbá válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.
Az elmúlt évek gyakorlatát vizsgálva az derül ki, hogy a kukorica az a kultúra, amelyet e negatív hatás a legjobban érintett. A tartós forróság, amely a kukorica virágzásakor tapasztalható volt, helyenként akár 80%-os terméskiesést okozott.
Talán a legnagyobb problémát mégis az jelentette a kukorica- és napraforgó-kultúrák termesztőinek, hogy a nyári időszakban, amikor a növények fejlődéséhez nagyobb mennyiségű nedvességre van szükség, a csapadék igen kevés volt (és egyre kevesebb!). Így a növényeknek a talaj mélyebb rétegeiből kellett felszívniuk a vizet, ami ahhoz vezetett, hogy a későbbi fejlődésükhöz szükséges nedvesség már nem állt rendelkezésükre a kellő mennyiségben. Ezért a növények már jóval aratás előtt száradásnak indultak. Ahhoz, hogy ezt az előzőekben említett nedvességet a talaj biztosítani tudja a növény számára, az szükséges, hogy télen elegendő mennyiségű csapadék hulljon.
Az őszi káposztarepce az a kultúrnövény, amelynek nedvességigénye más időpontra esik, mint a tavaszi kultúráké. Ez az a növény, amely a téli – akár kevesebb – nedvességgel a legjobban „gazdálkodik”, így a modern vetésforgóban nélkülözhetetlen.
A másik előnye abban rejlik, hogy a repce oszlopos gyökere és sűrű mellékgyökérzete a talajban jótékony „talajlazító” hatást fejt ki. Ezáltal az utónövény szántás nélküli, ún. mulcstechnológiával elvethető.
A legfontosabb mégis az, hogy a repce elővetemény után alkalmazott mulcstechnológia következtében mérhető a legalacsonyabb fuzárium-DON-érték – amit kutatási eredmények igazolnak! – az utónövény őszi búza termésében.
Ha az őszi búzát repce után vetjük el, a búza őszre már olyan erős gyökérzettel rendelkezik, s ezáltal olyan fejlődési stádiumba jut, hogy bizonyítottan nagyobb terméshozamra lehet számítani ez esetben, mintha például kukorica után vetettük volna el.
A repce vetésforgóban való alkalmazásának másik előnye, hogy a repceszalmában elraktározott kálium gyorsabban bomlik le a talajban, mint a többi kultúrnövény szalmamaradékában található kálium. Ha repce után vetjük el az őszi búzát, már ősszel a növény rendelkezésére áll a korai fejlődéséhez szükséges káliummennyiség. A K:N arány a repce szalmamaradékában annyira kedvező, hogy akár 40-50 kg/ha nitrogén kívülről történő talajba juttatását (műtrágyát) megspórolhatunk tavasszal.
Horváth Boglárka
termékfejlesztő
RAPOOL Hungária Kft.
www.rapool.hu
