Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg Visegrádon a kalászosgabona fórumot, amelyen a gabonatermesztést és -kereskedelmet érintő legaktuálisabb kérdésekről volt szó. A konferencia vendégeit a vendéglátó-szervező Sumi Agro Hungary Kft. nevében a cég ügyvezető igazgatója, Wirth László üdvözölte.
Wirth László, Sumi Agro Hungary Kft.
A búzapiac jellemzői
– A világ minden idők legnagyobb búzatermését várja: 216 millió tonnát – ezekkel a szavakkal kezdte az idei évi búzapiac jellemzőiről szóló előadását dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója. – Az Európai Unióban például 143 millióról 147 millió tonnára növekszik a learatott mennyiség, ezzel szemben a felhasználása 125 millió tonna lesz, tehát az unió 25 millió tonnás többlettel rendelkezik, amit exportra bocsát. Az unión kívülre tekintve pedig elmondható, hogy Oroszországból is nagyon komoly exportmennyiség kerülhet majd ki. A legnagyobb gabonatermelő az unióban Lengyelország, Németország és Franciaország.
Magyarország talaj és éghajlat szempontjából jó búzatermelő lehetne, ehhez képest a termésátlagokban nem jeleskedünk: a búzatermelő országok rangsorában a 11. helyet foglaljuk el a termésátlagunk alapján. A listavezetők sok éve ugyanazok, Bulgária és Románia azonban komolyan felzárkózott az utóbbi években a magas termésátlagot produkálók mögé. Komoly feladatunk van tehát abban, hogy kidolgozzuk, hogyan kerülhet fel Magyarország abba a kategóriába, ahol a talaj- és éghajlati viszonyai alapján a helye lenne.
Dr. Lakatos Zoltán azzal folytatta, hogy hazánkban minden évben 1-1,1 millió hektár területen vetnek búzát, viszont a termésátlag eléggé hektikusan változik. Mivel kevés az öntözött föld, ezért igazából az időjárás függvénye, hogy egy-egy évben mennyit termelünk. Van egy olyan sáv az ország középső részén, ahol az utóbbi néhány évben kevés csapadék hullott, így itt mérhető a leggyengébb termésátlag országosan. A legmagasabb a termésátlag a csapadékosabb dunántúli vidékeken, Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében.
Tavaly minden eddiginél nagyobb, 2,7-2,8 millió tonnás exportot bonyolítottunk búzából. Olaszország a búzánk legnagyobb vevője, majd utána Románia, Ausztria, Németország, Bosznia és Lengyelország következik.
Dr. Lakatos Zoltán, Hajdú Gabona Zrt.
– Idén nagyon szélsőséges volt az időjárás, aminek a csúcspontjaként júniusban, aratás közben óriási mennyiségű eső esett, ennek ellenére jó lett a termés: 5,1 millió tonna – mondta a vezérigazgató. – A belső szükségletünk: 1,2 millió tonna étkezési és 1,1 tonna takarmánybúza. Tehát mintegy 2,5-2,7 millió tonnás exportlehetőséggel rendelkezünk ebben az évben.
A termés 35 százaléka étkezési, 65 százaléka takarmányminőség. A búza sikértartalma átlagosan 28 százalékos.
Ukrajna idén lehetőséget kapott arra, hogy búzát szállítson Magyarországra, és jó minőségű árut állított elő, de ez véleményem szerint nem fogja megzavarni a hazai piacot, és nem töri le az árakat.
Akinek van anyagi lehetősége, az megpróbálja tartani a búza árát. Az viszont, hogy az állam megvonta az 1 200 hektár fölötti területeken gazdálkodók támogatását, szembemegy a világtrenddel, mert gabonát igazán jól csak nagy táblákon lehet termeszteni. Ez az intézkedés tehát nem fog a hasznára válni a minőségi búzatermesztésnek.
Nem kifizetődő a saját magfogás
Dr. Kulcsár Ildikó, a Mezőmag-Agrárház Kft. kereskedelmi igazgatója a vetőmagokról tartott előadást a fórumon megjelenteknek.
Szavaiból is kiderült, hogy Magyarországon a termelők három forrásból szerezhetnek vetőmagot: egyik a fémzárolt vetőmag, másik a saját magfogás, a harmadik pedig az előadó által „alternatívnak” nevezett megoldás.
A fémzárolt vetőmag fő jellemzője az államilag ellenőrzött minőség, ezen túlmenően pedig ez a termék a fajtaváltást és a nemesítés legújabb eredményeit is kínálja. Van, aki nagyon jól ért a saját magfogáshoz, de ennek a módszernek nincs anyagi előnye, ha valaki tisztességgel végigviszi a termesztéstechnológiát.
Kulcsár Ildikó, Mezőmag-Agrárház Kft.
A precíziós gazdálkodás lényege
Búvár Géza, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a precíziós gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
– Ez egy tízegynéhány éve indult történet, ami különböző állomásokon ment keresztül.
A technológiát az indította el, hogy megjelent a helyzetmeghatározás és a folyamatos termésmérés lehetősége a kombájnokban, így kiderült, hogy nagyok a terméseltérések, amivel szakmailag is fontos volt szembenézni
Dolgozatok, nagydoktori disszertációk születtek, majd eljutottunk oda, hogy a precíziós gazdálkodás eszközrendszere is kezdett kialakulni.
Búvár Géza, KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.
Maga a fogalom egy szemléletet takar, és akkor lesz sikeres, ha az alkalmazása általánossá válik. Ezzel a szemlélettel konkrétan mért vagy objektíven észlelt tényekre adunk választ, mégpedig gyorsan, sokszor automatikusan. A gazdálkodásban általában sokéves tapasztalatokra építünk. A precíziós gazdálkodás azonban megfordítja a dolgok menetét: konkrét méréseket ad, és ezekre próbál nagyon gyorsan reagálni. Az átlagolás helyett a differenciálásra helyezi a hangsúlyt. Ha pedig differenciálást akarunk térben és időben, akkor olyan pontos helymeghatározásra van szükségünk, ami időben megismételhető.
Az idők során megnőttek a gépeink, és így foglalkoznunk kell az átfedéssel is, ami a korábbinál több műtrágya, növényvédő szer és vetőmag kiszórását jelenti. A mérésekkel, az automata üzemmódban működő gépekkel néhány centire lehet csökkenteni az átfedést, a fordulóknál pedig két centiméteres pontossággal tudunk nagyívű mozgásokat végezni.
A berendezések ára az átfedések kiküszöböléséből eredő megtakarítással egy-két éven belül megtérül. Ha pontos a mérés, akkor az egymásra épülő műveleteket azonos koordinátákkal lehet elvégezni.
A vezérigazgató azzal folytatta: az egész precíziós gazdálkodásnak új lökést adott, hogy nem a táblát, hanem a táblán belül azokat a részleteket tudjuk kimunkálni, amelyek a növény szempontjából fontosak, például, hogy milyen a növény alatt a talajművelés, hogy odajuttattuk-e a műtrágyát, oda van-e irányítva a növényvédelem. A pontos helymeghatározás megjegyzi, hogy hol történt lazítás, és a lazításra teszi rá a vetést, a vetéshez illeszti a tápkultivátorozást, az esetleges növényvédelmet – sőt azt is, hogy ahol már vetettünk, ott nem vetünk újra, ahol már elvégeztük a növényvédelmet, oda nem megyünk rá másodszor.
Mindez kombinálható azzal, amit először a fő iránynak gondoltak a precíziós gazdálkodásnál: hogy a táblán belüli adottságok változásához igazítják a technológiát, elsősorban a kiadandó anyagok dózisait: nagyobb tőszám – több műtrágya, stb.
A precíziós gazdálkodás további előnye, hogy minden művelet ugyanabban a sávban történhet, még a betakarítás is, vagyis a taposási károk lecsökkenek, ugyanis ahol a talajt műveltük, utána ugyanott vetünk, növényt védünk, betakarítunk.
