Az online is olvasható cikkek listáját itt megtalálja.
Kedves Olvasó!
A közelmúltban több részletet is megtudhattunk a 2015-től várható új agrártámogatási modellről. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egy rendezvénysorozat keretén belül bemutatta az új támogatási rendszer kötelező érvényű és önkéntesen alkalmazandó elemeit, majd megjegyezte, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektetett a tagállamok számára önkéntesen bevezethető termeléshez kötött támogatási rendszer kidolgozására, amelyet várhatóan majd Magyarország is alkalmaz.
Az eddigi gyakorlatban a termeléshez kötött támogatások igen szűk alkalmazására nyílt csak lehetőség. 2015-től ezen a területen gyökeres változásra számíthatnak a gazdák. A termeléshez kötött támogatások szintje a közvetlen uniós támogatási keret mostani 3,5%-a helyett 13%-ra fog nőni. Ennek keretében például a rizs, a tej és tejtermékek, a juh- és kecskehús, a marha- és borjúhús, a cukorrépa, valamint a zöldség- és a gyümölcsszektor juthat a termelés mértékétől függő forráshoz.
Ezenfelül 2015 után a fehérjenövények esetében is lehetővé válik a tagállami keretünk további 2%-át termeléshez kapcsolt támogatás formájában a gazdáknak juttatni. Magyarország célja a keret teljes felhasználása, elsősorban a munka intenzív ágazatok támogatása.
Czerván György előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány a Nemzeti Agrárkamarával történt egyeztetését követően tavaly év végén azt a döntést hozta, amely szerint az egyszerűsített területalapú támogatási (SAPS) rendszer 2021-ig érvényben marad. A jelenleg is működő SAPS-rendszer továbbviteléről elmondta, hogy a magyar gazdák által már jól ismert konstrukcióról van szó, amely lehetővé teszi a közvetlen támogatások széleskörű igénybevételét és a költségvetési keretösszegek teljes felhasználását is.
Ennyit tehát az új modellről, ami, úgy gondolom, magáért beszél. Már csak egy érdekes számmal egészíteném ki a leírtakat, amit a közelmúltban olvastam: az EU-csatlakozás óta hazánkba érkezett uniós támogatások (nemcsak az agrár-, hanem minden más területé is) nettó összege (a magyar befizetések levonása után) 2014 végére valószínűleg meghaladja a 7 000 milliárd forintot.
Sok jogos és legalább ennyi fölösleges kritika éri a közös Európába tartozásunkat. A kritikusoknak mindenesetre érdemes elgondolkodniuk azon, hogy hol tartanánk most e források nélkül…
Üdvözlettel:
Fodor Mihály főszerkesztő
Az online is olvasható cikkek listáját itt megtalálja.