Mivel a takarmánybeszerzés a sertéstenyésztés költségeinek 70%-át teszi ki, a jelenlegi rekord magas takarmányárak komoly fejtörést okoznak a sertéstenyésztőknek. Ezért fenntartható megoldások szükségesek, amelyek közül az egyik a takarmányhasznosítás költséghatékony optimalizálása lehet.
A növényi nyersanyagok rosszabb emészthetősége nemcsak az alacsony takarmányhatékonyságban, hanem a közvetlenül a gyomor-bél traktusra gyakorolt negatív hatásokban is megmutatkozik. Minél rosszabb az emészthetőség, annál több emésztetlen takarmány kerül a belekbe, amely szakasz így mikrobiális fermentációnak van kitéve. A mikrobiális fermentáció elsősorban a vastagbélben megy végbe, kisebb mértékben azonban a vékonybélben is. A megemésztetlen nitrogéntartalmú vegyületek (pl. fehérjék) jelenléte kedvez az ammónia és a biogén aminok bélflóra általi előállításának.
Ezek a metabolitok nemkívánatosak egyrészt toxikus hatásuk miatt, másrészt azért, mert a táplálkozási szempontból létfontosságú aminosavak dekarboxilezésével jönnek létre. A kadaverin például lizinből, a szkatol pedig triptofánból keletkezik. Ezért bélrendszeri egyensúlytalanság jön létre, ami fokozott gyulladásos folyamatokhoz és a bélszövet folyamatainak felgyorsulásához vezet, ez pedig gyengébb teljesítményt és hasmenést okoz.
Így a jobb emészthetőség növeli a táplálkozási szempontból létfontosságú aminosavak mennyiségét, és mentesíti az állatot a bélrendszeri egyensúlytalanságtól.
Fitogén takarmányadalékok
Egyre több tudományos értekezést tesznek közzé arról, hogy a fitogén – vagyis növényi eredetű – anyagok számos állatfajnál, többek között a sertésnél is pozitív hatással vannak a takarmányhatékonyságra. Ilyen fitogén anyagok a gyógynövények, a fűszerek, valamint a például szegfűszegből, ánizsból, kakukkfűből, édesköményből, citromfűből és sok más növényből származó illóolajok és nem illékony kivonatok. Ezen anyagok ízesítő tulajdonságait és az emésztésre és közérzetre gyakorolt pozitív hatásait az emberi táplálkozás területén már évezredek óta ismerjük. Az ízesítő tulajdonságok mellett a fitogén vegyületek további hatásai közé tartozik a nyál- és gyomornedvképződés elősegítése, valamint a gyomor-bél traktusban kifejtett gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antimikrobiális hatás.
Tekintettel a rendelkezésre álló növényi anyagok biodiverzitására és ebből következő nagy számára, a fitogén vegyületek állati táplálkozásban való hasznosítása számtalan lehetőséggel kecsegtet. A piacon jelenleg elérhető termékek vagy egyetlen összetevőn (pl. oregánóolaj), vagy növényi eredetű anyagok komplex keverékein alapuló takarmányadalékok. Az ilyen anyagok teljes takarmányban való jelenléte tonnánként néhány száz grammtól több kilogrammig terjed, a fitogén vegyületek takarmányadalékon belüli koncentrációjától függően.
A fitogén takarmányadalékok hatásai a tényleges összetevők függvényében számottevően eltérőek lehetnek. Mivel ezek az adalékok kifejezett ízesítő tulajdonságokkal rendelkeznek, ízletesebbé is tehetik a táplálékot. Az egyes fitogén anyagok ízesítő tulajdonságai természetesen óriási különbségeket mutatnak.
E tekintetben a komplex keverékek előnyösebbek az egyösszetevős termékeknél, mert a fitogén anyagok megfelelő elegye rendkívül kellemes és kiegyensúlyozott ízvilágot eredményezhet, ami nagyobb takarmánybevitelhez vezet, akár nagyobb adagok esetén is. A fitogén adalékanyagok gyomor-bél traktusra gyakorolt hatásai is jelentős eltéréseket mutatnak az egyes termékek esetében. A különféle fitogén anyagok, például a finomra őrölt teljes gyógynövények és fűszerek, illóolajok és nem illékony kivonatok kombinációja lehetővé teszi a növényekben rejlő teljes potenciál kihasználását. A legújabb tanulmányok arra utalnak, hogy az ilyen keverékek kifejezetten kedvezően hatnak a fehérjék emészthetőségére.
Fitogén kiegészítők
Az egyik fitogén takarmányadalék (Digestarom) fehérjeemésztésre kifejtett hatását remekül illusztrálta egy, a Berlini Szabadegyetemen (Németországban) lebonyolított projekt. A tanulmány célja nem az volt, hogy a fitogén adalékanyag hatását egyetlen standard vizsgálatban igazolja, hanem a hatások több kísérletben való megismételhetőségének bizonyítására irányult.
Az összesen 300 elválasztott malacon négy vizsgálatot végeztek. Ezek közül hármat a kutatóállomáson, kísérleti körülmények között hajtottak végre, egyet pedig kereskedelmi feltételek mellett, egy sertésfarmon. A malacokat 25 napos korukban választották el, majd tipikus indító (az elválasztás utáni első és második héten) és növendék (az elválasztás utáni harmadik–hatodik héten) étrendet kaptak. Megemlítendő, hogy az tápot nem tartalmaztak NSP-bontó enzimeket, hogy a fitogén takarmányadalék teljes potenciálja meghatározható legyen; ugyanakkor a táplálék tartalmazott fitáz enzimeket.
A fitogén terméket tartalmazó étrenddel táplált malacok testtömeg-gyarapodása nagyobb volt, és számottevően javult a testtömeg-gyarapodás/takarmány arányuk is (0,66 a 0,64-dal szemben, P<0,001).
Két, kísérleti körülmények között végzett vizsgálat eredményeit egyesítették a látszólagos ileális emészthetőségi együtthatók meghatározásához. Az ileális fehérjeemészthetőség (1. ábra) 9,8%-kal nőtt. A 2. ábra arra utal, hogy ez a javulás részben az esszenciális és nem esszenciális aminosavak jelentősen javuló emészthetőségének köszönhető.
Ezen túlmenően a két csoport között számszerű eltérések mutatkoztak az ásványi anyagok emészthetőségében is. A kalcium és foszfor emészthetőségi értékei 5,8%, illetve 19,7%-kal magasabbak voltak a fitogén takarmányadalékot kapó csoportban.
A fehérjék és aminosavak emészthetőségében bekövetkező javulás a takarmányhatékonyság és a növekedési teljesítmény fokozódásának egyik kulcsfontosságú előidézője a kereskedelmi forgalomban kapható táplálék fitogén takarmányadalékkal való kiegészítése esetén.
Úgy tűnik, hogy a fitogén anyagok emészthetőségre gyakorolt pozitív hatása – a takarmányenzimekkel szemben, amelyek általában egy konkrét antinutritív faktorra irányulnak, például az arabinoxilánok a béta-xilanáz vagy a fitinsav a fitáz esetében – a tápanyagok rendelkezésre állásával, nem pedig egy adott hordozóval áll kapcsolatban. Hatásuk sokkal inkább az emésztési kiválasztás stimulálásában és a bélrendszeri egyensúlytalanságoktól való mentesítésben rejlik, amelyekhez a bélflóra modulálása is társul.
Javuló emészthetőség
A jelenlegi rekord magas takarmányárak mellett a kereskedelmi forgalomban kapható tápanyagok emészthetőségének javítása a takarmányhasznosítás optimalizálásának előfeltétele. A legutóbbi kutatások szerint a fitogén takarmányadalékok képesek javítani a takarmány emészthetőségét, különösen a fehérjék és az aminosavak vonatkozásában. Ezért a fitogén takarmányadalékok értékes eszközök lehetnek a jobb takarmányhatékonyság eléréséhez és a sertéstenyésztés profitabilitásának fenntartásához.
Tobias Steiner
(Biomin Austria)
