A Nyúl Terméktanács az ágazati termékpálya valamennyi funkcionális szereplőjének – termelőknek, feldolgozóknak, kereskedőknek, fogyasztói képviseletnek – országos hatáskörű szakmai érdekvédelmi, non-profit alapon működő szervezete. Célunk a nyúl termékpálya tagjai összefogásával a nyúl termékpiac összehangolása, ami magában foglalja a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összhangjának megteremtését, természetesen a piacgazdaság feltételei között.
Célunk továbbá, hogy az ágazatot érintő döntések előkészítésében és véleményezésében állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vegyünk. A Terméktanács tevékenysége országos, kiterjed a termékpálya minden szereplőjére. A Nyúl Terméktanács szakmai felügyelete mellett végzett minőségi munka eredményeképpen a magyar nyúlhús Európa-szerte ismert. A magyar nyúlhús megtalálható többek között az olasz, svájci, német, orosz hűtőpultokban. A kiváló minőségű hústermékek a vágástól számítottan rendkívül gyorsan, előhűtve kerülnek a nagykereskedőkhöz. A magyar nyúlhús sikerének titka a nyúltenyésztők állatszeretete, minőség iránti elkötelezettsége.
A magyar nyúltenyésztés mindent megtesz a magyar és a nemzetközi állatvédelmi, állatjóléti követelmények betartásáért. Nemcsak a magyar állatjóléti és állatvédelmi törvények betartását ellenőrzik folyamatosan a tenyésztőknél, de az Európában példás szigoráról híres német és svájci állattartás követelményeinek is megfelelő nyúltelepek fenntartása az ágazati szereplők egyik legfontosabb célja.
Az ágazat exporteredményességének fenntartásáért folyamatosan ellenőrzik a telepeken folyó állat-egészségügyi, állatjóléti, takarmányozási, tartástechnológiai munkát. A vágóhidak a szerződött termelőknek biztosítják a takarmányt, a genetikát, szükség esetén a tartástechnológiát is. A tenyésztőszervezetek magas genetikai értékű tenyészállatokat biztosítanak Magyarországon, így a vágóhídra, s a fogyasztók asztalára egységes minőségű, formájú hús kerül.
Az elmúlt években a legfőbb exportőrök új márkanevekkel, termékekkel mutatkoztak be a hazai és nemzetközi piacokon. Olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek állandó magas minőséget, nyomonkövethetőséget szavatolnak vásárlóik, a fogyasztók számára.
A Terméktanács tevékenysége országos, kiterjed a termékpálya minden szereplőjére
Míg a svájci, német, holland háziasszonyok már jól ismerik a magyar nyúlhúst, a magyar háziasszonyok egyelőre most ismerkednek a védőgázas, tálcás csomagolt termékekkel, amelyekkel egyre gyakrabban találkozhatunk a magyar húspultok kínálatában is. A nyúlhús fogyasztás Magyarországon még gyerekcipőben jár, pedig ez koleszterinmentes, rendkívül egészséges fehérhús, gazdag vitamin- és nyomelem-tartalommal. Bár a nyúlhús íze, színe a csirkééhez hasonlít leginkább, a dietetikusok szerint a legegészségesebb hús – így fogyasztása élettanilag is rendkívül előnyös, főleg, ha gondosan ellenőrzött, kifogástalan minőségű magyar nyúlhús kerül az asztalra.
A magyar nyúltenyésztés helyzete 2011-ben
Az ágazat az elmúlt évek kedvezőtlen pozíciójából mostanra kiegyensúlyozott helyzetbe került, és a piaci viszonyok rendeződése után a stabil export jó lehetőséget teremt a további fejlődéséhez. A Nyúl Terméktanács koordináló munkája lehetőséget biztosít arra, hogy az ágazat célkitűzéseit, programjait megvalósítsa. A sikeres lobbitevékenységnek köszönhetően a napi hírekben egyre többször lehet hallani a nyúlpiaccal kapcsolatos eseményekről. A Vidékfejlesztési Minisztérium is felfigyelt a nyulasok munkájára, és több jogcímen sikerült az ágazatot bevonni támogatásokba; ilyen pl. mixomatózis és RHD elleni védőoltások támogatása. A vertikum szereplői több sikeres programot valósítottak meg az OMÉK nyúlágazati kiállítás keretében, mint pl. “Nyúlunk a munkáért” program, vagy a gasztronómiai bemutatók. A Nyúl Terméktanács elkészítette a nyúlágazat középtávú stratégiáját. Ebben a kormányzat felé javaslatokat tettünk arra vonatkozóan, hogy a Nyúl Terméktanács koordinációs tevékenységével fellendítsük a magyar nyúlágazatot. Középtávú célunk, hogy 2014 és 2020 között a jelenlegi 4,7 milliós vágónyúl-előállítást 7 millióra növeljük.
A termelés biológiai alapjai
A nagyüzemi nyúltelepeken jelenleg a magyar nemesítésű Pannon Tenyésztés Program vonalai és a Debreceni fehér, valamint egy francia hibrid, a Hycole található meg. Általánosságban elmondható, hogy ezek a genotípusok megfelelnek a korszerű fajtákkal szemben támasztott elvárásoknak. A tenyésznyúl-állományon belüli részesedésük: Hycole 54,7%, Pannon 36%, Debreceni fehér 4,6%, Zika 1,5%, Hyla 2,2%, Hyplus 1%.
Kisüzemi termelés
A vágóhidak részéről nincs igény a “háztáji” körülmények között előállított vágónyúlra. A hazai kisüzemi nyúltenyésztés egyik mozgatórugója a “Nyúlunk a munkáért” program. A családoknak átadott 5 anyanyúl és egy baknyúl gondozása az embereket (és mindenekelőtt a gyerekeket) újból megtanítja az állatokkal való foglalkozásra, hasznos időtöltésre. Az így előállított vágónyúl elsősorban a család értékes fehérjében gazdag élelemmel való ellátását, a közösségen belüli cserekereskedelmet és értékesítést szolgálja. Fontosnak tartjuk, hogy az ebben résztvevő emberek tisztában legyenek azzal, hogy ezek a vágónyulak nem kerülnek felvásárlásra, mert ilyen kis tételeknél a jelenlegi szigorú előírásokat nem lehet betartani és ellenőrizni.
A két nyúltenyésztéssel foglalkozó, minősített termelőcsoportként működő szövetkezet (ZIKA és Nagyhajmási Szövetkezet) által életre hívott “Nyúlunk a munkáért” mintaprogram kidolgozására és megvalósítására állami támogatást is elnyertek.
Főbb célkitűzések:
- a nyúltenyésztés elkezdésének segítése, a háztáji családi gazdálkodás erősítése, munkalehetőség teremtése, ezáltal a vidéki foglalkoztatás növelése;
- a hátrányos helyzetű, elszegényedett régiók falvaiban élő gyermekes családok megélhetésének segítése, a térségi szociális feszültségek csökkentése;
- az önellátás, öngondoskodás, illetve a vállalkozóvá válás alapjainak megteremtése;
- az egészséges táplálkozás, a nyúl gasztronómiai népszerűsítése;
- a célok sikeres megvalósításához szükséges főbb tevékenységek: forrásszerző pályázati lehetőségek megteremtése, szerződéses partnerek felkutatása, a programhoz kapcsolódó szaktanácsadás és tájékoztatás.
Nagyüzemi termelés
Az elmúlt év kiegyensúlyozott helyzetet biztosított a nagyüzemi vágónyúl termelőknek, a piaci viszonyok rendeződése után ugyanis folyamatos kereslet alakult ki. A felvásárlási árak stabilan 420-450 Ft/élőnyúl-kg között alakultak. Export szempontjából 2011-ben jól alakult az euró/Ft árfolyam, ami megfelelő tartalék képzését is lehetővé tette.
A telepek és anyanyulak száma az előző évhez képest kissé nőtt, a 60-65 nagy telepen kb. 85 000 anyanyúl termel, a két vágóhíd hetenként 70-75 ezer nyulat vág le, közel fele-fele megoszlásban.
A nyúlállomány megyénkénti megoszlásában Bács-Kiskun és Pest megye szerepe tovább nőtt; ez az aránytalan növekedés annak köszönhető, hogy ezekben a megyékben a két tőkeerős vágóhíd több ezer anyanyúl beállításával komoly fejlesztéseket hajtott végre. Az egyes megyék részesedése: Bács-Kiskun megye 50%, Pest megye 21%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12%; a többi megyében az országos állománynak csak 1-5%-a található.
Főbb célkitűzéseink a nagyüzemi vágónyúl termelés növelésére vonatkozóan:
- szilárd genetikai alapokon nyugvó tenyészállomány segítségével 2014-2020 között a nyúlhús termelést a jelenleginek közel a kétszeresére tervezzük növelni;
- a vágónyúl kivitel megkétszerezésének sikere az egyöntetű és jó minőségű árualap mellett az előállítási költség versenyképessé tétele;
- a nagyüzemi nyúltartók megfelelő helyzetbe hozása jelenti az ágazat sikerét. Ehhez kérjük a kormányzat és az EU minden lehetséges formában történő támogatását.
Tartástechnológiai változások
A 2005-2009. közötti géptámogatásokra kiírt pályázatok segítségével sikerült a korszerű nagyüzemi nyúltenyésztés technológiai alapjait megteremteni. A telepek többségén klimatizált (télen fűtött, nyáron hűtőpanelekkel hűtött), korszerű szellőztető berendezéssel és megvilágítással felszerelt épületekben termelnek az anya- és a hízónyulak. A ketrecek minden tekintetben megfelelnek a korszerű termelésnek és az állatvédelmi előírásoknak. Tehát rendelkezésre áll az intenzív vágónyúl termelés technológiája.
Az alkalmazott tartástechnológiát, illetve a fejlesztés irányát döntően meghatározzák a piaci elvárások. Ilyenek a megnövelt alapterületű, műanyag polccal felszerelt ún. Landkaninchen ketrecek, amelyekben a nyulak megszületéstől vágásig nevelhetők; választáskor az anya kerül a tiszta, fertőtlenített ketrecbe. Ezt a célt szolgálják a különböző környezetgazdagító elemekkel felszerelt fülkék, amelyekben a növendéknyulaknak több szinten polcokat is beszerelnek, vagy a mélyalmos nyúltartás, amely Relax Rabbit néven vált ismertté.
Mindezek a valós vagy vélt állatjólétet szolgáló, a vevő által megkívánt fejlesztések csak több tízmillós nagyságrendű beruházások segítségével valósíthatók meg.
Az állatjóléti előírásoknak és ajánlásoknak való megfelelés a nyúltartás egyik aktuális, időnként fenyegető, kockázatot is jelentő kihívása.
A két vágóhíd hetenként 70-75 nyulat vág le
Állategészségügy
Az állategészségügy szerepe a nyúltenyésztés során is kettős. Egyrészt feladata az olyan súlyos betegségek igazgatási módszerekkel, valamint vakcinázásokkal történő megelőzése, mint a mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége. Komoly feladat az olyan bejelentési/tájékoztatási kötelezettség alá ugyan nem vont fertőző betegségek megelőzése, kezelése, mint az ERE, Pasteurellozis, Staphylocooczis, amely betegségek igen komoly kieséseket okozhatnak a nyúltelepeken.
A 2011-ben bevezetett, mixomatózis és RHD elleni vakcina támogatásával két igen jelentős gazdasági károkat okozni képes betegségtől tudjuk megvédeni a hazai nyúlállományokat. A 93/2011. (X. 12.) VM-rendelet alapján a mixomatózis elleni vakcinázás évi kétszeri alkalommal szükséges, 100 Ft/alkalom/egyed támogatással; és az összes támogatási keret 35 200 000 Ft. Az RHD elleni vakcinázásra évi egyszeri alkalommal 110 Ft/alkalom/egyed támogatás jár; az összes támogatási keret 19 360 000 Ft. A széles körben elterjedt vakcinázásnak köszönhetően a gazdasági szempontból értékes nagyüzemi állományaink ebben az évben is védettek maradnak, és ezáltal csökkenthető az a gazdasági kár, amelyet ez a betegség a nyúltenyésztők számára okozhat.
Sajnos a 148/2007 FVM-rendelet 1. melléklet C001 pontja alatti normatív állat-egészségügyi támogatás nyúlra történő kiterjesztését nem sikerült elérni. További kiemelt feladatként kezeljük ezen támogatási jogcím megszerzését, ami egyrészről garanciát jelenthetne arra nézve, hogy az egyes tenyészetek elvégzik/elvégeztetik a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat. Másrészről lehetővé tenné, hogy ezen vizsgálatok alapján az egyes nagy gazdasági kárt okozó járványos megbetegedések járványvédelmi tervének kidolgozását komoly szakmai háttérrel rendelkező csapatok végezzék. Harmadsoron pedig megteremtené a járványvédelmi programokban kidolgozásra kerülő egyes megelőző-kezelő (fertőtlenítési programok, antibiotikumos kezelések) beavatkozások anyagi alapjait.
Takarmányozás
A magyarországi nyúltenyésztés szintje az egyik legmagasabb Európában, mivel a legmodernebb technológiák alkalmazásával történik a vágónyúl-előállítás. Jelenleg gondot jelent, hogy a termelés önköltsége meghaladjuk a vezető európai, illetve egyes ázsiai versenytársak szintjét. Az összes költség 60-70%-át a takarmány beszerzése teszi ki. A házinyúl takarmányértékesítő képessége rosszabb, mint a hízósertésé vagy a baromfié. Részben ebből adódik, hogy drágább a húsa, mint az előbbi állatfajoké.
A fejlett nyugat-európai és az említett ázsiai országokban jelentős arányt képvisel a mezőgazdasági és ipari melléktermékek használata, ami természetesen tovább csökkenti a takarmányozás költségét. Ez számunkra is alternatívát jelenthet a nyulak késztakarmányának összeállítása során, mivel a melléktermékek beszerzése Magyarországon egyszerűbb, és minőségüket tekintve jobb is, mint a fent említett országokban. A melléktermékek felhasználása terén azonban bizonyos kockázatokkal (pl. mikotoxinok) is számolni kell, amely állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból sem kívánatos. A nyúl számára szükségleti és élettani oldalról, valamint a termelői szektor számára gazdaságilag is kedvező alapanyagok között nehéz megtalálni az egyensúlyt. A nyúl a késztakarmány-fogyasztó állatok körébe sorolható, így mind a rost, mind a gabona oldalról annyiban hasonló más ún. “abrakfogyasztó” állathoz, hogy a takarmánytól való függősége megkérdőjelezhetetlen. A piaci szereplők, a nyúltenyésztők, a nyúltakarmány-gyártók eközben a takarmányszükségletüket az alapanyagpiacról fedezik, nem képesek az önellátásra.
Középtávú cél, hogy 2014 és 2020 között a jelenlegi 4,7 milliós vágónyúl-előállítás 7 millióra növekedjen
Amennyiben 85 000 anya és szaporulatát veszünk alapul, és egységesen az ágazatban ismert 1 anya/1 hízónyúl/hét kalkulációval számolunk, akkor az ágazat igényei a következők:
A fenti kalkuláción felül még évi 3600 tonna késztáp egyenértékre vetített kisüzemi takarmánymennyiséggel is számolnunk kell.
A nyúlágazat évente tehát mintegy 45 000 tonna késztakarmányt használ fel, amely más ágazatokhoz képest kevésnek tűnhet, de a nyúltenyésztők szempontjából ez a mennyiség elengedhetetlenül szükséges.
A fejlesztés irányai:
- gyógyszerfelhasználás csökkentése, gyógyszermentes termelés elérése,
- egyszerű, kevésbé energiaigényes tartástechnológiák alkalmazása,
- takarmányárak (idényjellegű és évjárattól függő) szélsőséges változásának állami szinten történő mérséklése,
- kisebb telepeken hagyományos takarmányozási technológia megvalósítása,
- élelmiszer-biztonsági szempontok szem előtt tartása,
- az állatjóléti követelményeknek is megfelelő takarmányozás.
Értékesítés, export és hazai fogyasztás
Az ágazat meghatározó exportpiaca Olaszország, Svájc, Németország, Belgium, Oroszország. Versenyképességünk alapja a piaci elvárásoknak megfelelő jó minőségű áru kínálata. A svájci piac megtartása és a kivitel további növelése csak nagyon jelentős beruházással, a svájci állatvédelmi törvénynek megfelelő technológia megvalósításával lehetséges. A német kivitel nagyon erős marketingmunkával, az ottani elvárásoknak megfelelő tartási rendszer megvalósításával növelhető.
A termelés és az export jelentős növelése csak új piacok szerzésével lehet reális cél. Egyik nagy lehetőség az orosz kivitel növelése. Jelenleg mindkét vágóhíd rendelkezik audittal az orosz piacra történő szállításhoz.
A belföldi fogyasztás növelése érdekében mérsékelni kellene a nyúlhús fogyasztói árát
A nyúlhús vásárlás és -fogyasztás élénkítése érdekében a Nyúl Terméktanács több kampányt szervezett. Ezeknek az akcióknak köszönhetően a fogyasztók egyre inkább érdeklődnek a nyúlhús iránt. A Tetrabbit Kft., mint hazai áruházláncok beszállítója, erős marketingtevékenységet folytat a termékei népszerűsítése érdekében, és különböző áruházlánci akciók keretében 3-5 tonna/hét mennyiséget forgalmaznak.
A Nyúl Terméktanács a jövőben is szükségesnek tartja a felvilágosító, kedvcsináló akciókat, mert a hazai fogyasztás növekedése nemcsak a termelés növekedését jelenti, hanem az egészséges táplálkozást is segíti. Ugyanakkor az akcióknak lényeges szerepük lehet abban, hogy értékesítési nehézség esetén ne kelljen a hirtelen jelentkező felesleget lefagyasztani, hanem hazai fogyasztáson keresztül – legalább részben – levezethető legyen az árufelesleg. Ennek komoly szerepe lenne az ágazat stabilitása szempontjából.
A nyúlágazat sikerességének további tényezői, támogatások
A Nyúl Terméktanács elkészítette a nyúlágazat középtávú stratégiáját. Többek között javaslatokat tettünk arra vonatkozóan, hogy a Nyúl Terméktanács koordinációs tevékenységével fellendítjük a nyúlágazatot. Középtávú célunk, hogy 2014 és 2020 között a jelenlegi 4,7 milliós vágónyúl-előállítást 7 millióra növeljük, és ehhez megfelelő kormányzati segítséget kértünk. Az anyagot benyújtottuk a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, bízunk abban, hogy programunk támogatásra talál.
Alapvetően a több száz vagy több ezer anyás nagyüzemi intenzív tartástechnológiával termelő telepek hozhatnak sikert, nem kisebbítve a bizonyos szociális funkciók szerepét is betöltő kisüzemi nyúltartás szerepét.
Stratégiai célkitűzéseink:
- szükségesnek látunk egy hatékony állami szabályozást az évjárat hatások és a spekulációs takarmánypiaci manőverek okozta magas takarmányárak mérséklése érdekében;
- a belföldi fogyasztás növelése érdekében mérsékelni kell a nyúlhús fogyasztói árát, és ebben nagy előrelépés és hosszú távon megnyugtató intézkedés lenne az alacsonyabb áfa kiterjesztése erre a termékre is;
- technológiai berendezések cseréjének, új telepek létesítésének minden lehetséges módon történő támogatása. A jelenlegi nyúlketrecek ismereteink szerint átlagosan 8-10 évesek. Az esetek többségében teljes cserére van szükség, amit nem csak az avulás, hanem állatjóléti követelmények is indokolnak;
- állat-egészségügyi és egyéb normatív támogatások szükségessége (alapvetően a vakcinázások támogatása). Hasznos lenne egy a 148/2007 FVM-rendelet 1. melléklet C001 pontja alatti normatív állat-egészségügyi támogatás bevezetése;
- élőállat-szállítás támogatása, tekintettel arra, hogy a biztonságos, állatjóléti és állat-egészségügyi elvárásoknak is megfelelő állatmozgatás elengedhetetlen feltétele a korszerű szállítójármű,
- nagyüzemi nyúltelepek termőföldkérdése és ezzel egyidejű optimális elhelyezkedésű takarmánybázis biztosítása és trágya elhelyezésének szakszerű megoldása;
- az ágazat piaci sikerességének növelése marketingeszközökkel. A támogatott marketingprogramok nagyobb sikerességének érdekében hatékonyabban igénybe kell venni az Agrár Marketing Centrum közreműködését, segítségét;
- ösztönözni és támogatni kell a magyar fajták, a hazai tenyésztőszervezetek munkáját, illetve a Magyar óriás, mint egyetlen őshonos nyúlfajta elterjesztését;
- pályázati lehetőséget kell biztosítani bemutató (oktató) üzemi cím elnyerésére;
- minőségbiztosítási és élelmiszer-biztonsági rendszerek kiépítésének támogatása.
