Az elmúlt hetekben fokozódtak a támadások, vagy az azokról szóló híradások. A parlagfűtől már megszoktuk, hogy nyaranta aktivizálja magát, Alsóörsön viszont váratlanul érte a fürdőzőket, éppen a Balaton partját szemelték ki a vaddisznók dagonyázóhelynek.
Persze ezek az igencsak intelligens jószágok sem úri passzióból kezdtek az intenzív portyázásba, hanem a bakonyi erdőket is érintő aszály hatásainak kivédésére.
Közvetett módon vélhetően másfajta veszélyhelyzet is fennállt, hiszen vajúdott, majd megszületett földtörvény-tervezet, és az állami földek pályáztatása kapcsán kialakult kommunikációban és közbeszédben szerepeltek olyan kifejezések is, mint oligarchák, zöldbárók vagy azok utódai, külföldi spekulánsok és belföldi zsebszerződők is.
Azonban a szántóföldeket uraló természet sem maradt le a toplistáról. A Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is szerepeltetett Magyar Hírlapban megjelent miniszteri interjúban is szó esett erről: “Az agrárium aktuális teljesítménye nagyban függ az időjárástól is. Az idén ebben nincs szerencsénk, kora tavasszal egy csepp eső sem esett, később súlyos fagykárok keletkeztek, most újra az aszály okoz problémát. A legnagyobb gond a kukorica- és a napraforgótáblákban tapasztalható. A kormány úgy döntött, az idei évre járó támogatásokból 157 milliárd forint előleget október közepe és december vége között kiutal a gazdáknak. Ezen felül duplájára nő a kárenyhítésre szánt jövő évi összeg, amely így több mint nyolcmilliárd forint segítséget jelent. A forgóeszközhitel-programokra pedig újabb tizenötmilliárd forint áll rendelkezésre. A gazdák számíthatnak a kormányra, és mi is számítunk a termelőkre.”
Törvényszerűen
A felvetett gondolatsorból kiemelt jelentőségű a földtörvénnyel foglalkozó. A VM Sajtóirodája közhírré tette: “A kormány ígéretéhez híven elkészítette és benyújtotta az Országgyűlés elé a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslatot. Az új jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben résztvevők kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása. A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag egy előzetes hatósági engedélyezés után. Az új földtörvény olyan földforgalmi szabályozásra törekszik, amely érvényesíti a termőföld nemzeti hatáskörben tartásához fűződő érdekeket.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter április közepén bocsátotta társadalmi vitára az új földtörvény vitairatát. Ezt követően a minisztérium feldolgozta azokat a kérdőíveket, amelyeket a tárca a honlapján tett közé. A beérkező kérdőívek tanúsága szerint a gazdatársadalom véleménye mintegy 90 százalékban egybecseng a vitairatban megfogalmazott elvekkel.
Az agrártárca a törvényjavaslat benyújtása előtt egyeztetett a kormánypárti és az ellenzéki frakciókkal, a szakmai szervezetekkel és szakértőkkel, valamint még a Professzorok Batthyány Körével. A széleskörű egyeztetés a törvényjavaslat benyújtását követően a Parlamentben és a Parlamenten kívül is folytatódni fog.”
A magyar hazai
A folyamatban lévő ügyek mellett léteznek eldöntött vagy annak látszó kérdések is. Így jelenhet meg a magyar termék rendelet, amely szintén egy korábbi támadássorozat (külföldi áruk dömpingje) ellenhatásaként értelmezhető. Vagyis a tudatos fogyasztó támpontot kap a magyar termék mibenlétének felderítéséhez. “A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette “az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a ‘magyar termék’, a ‘hazai termék’ és a ‘hazai feldolgozású termék’ megjelölés.
A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket. A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.
A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy- vagy logóhasználati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén kiküldte notifikációs eljárásra Brüsszelbe, a Bizottság részére a magyar termék rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a tervezet kiállja az uniós próbát.”
Esőre várva
A szántó-vető embernek a természet erőivel vívott küzdelme örök, de ez a szívós küzdőpartner ennek ellenére is mindig tud váratlan helyzetekkel, meglepetésekkel szolgálni. Viszont ha az árvizekben és szárazságban megtestesülő egyenlőtlen csapadékeloszlás már-már menetrend szerinti, az esővárás mellett el kell gondolkodni a védekezés lehetőségein, vagy a kikerülhetetlen problémával való együttélés elviselhető formáin. Az aszály elleni helytállásban a vízmegtartó agrotechnikának, a tájhoz és termesztési körülményekhez illő növényfajok és -fajták megválasztásának éppúgy helye van, mint az öntözésnek. Ezért is örömteli, ha öntözőrendszer hadrendbe állításáról szól a híradás.
