Továbbra is jelentős véleménykülönbségek vannak az EU-tagországok között a génmódosított növények termesztését és forgalmazását illetően, bár február végén megszavazták, hogy a harmadik országokból importált takarmányokban 0,1 százalékos GM-be-keveredés (az EU által el nem ismert fajtákból is) elfogadható.
Nem jutott nyugvópontra azonban a jogi vita arról, hogy az engedélyezést központilag kell-e szabályozni vagy azt (a Bizottság február 11-i javaslata szerint) a tagországok hatáskörébe lehet utalni. A világban viszont egyre terjed a GM-termesztés. Nagyrészt ennek tudható be, hogy néhány tagország a fentinél jóval enyhébb szabályozást akar érvényesíteni, sőt egyes országokban a termesztés már több éve folyik.
A GM növények termesztését összefogó nemzetközi szervezet (ISAAA) nyilvántartása szerint az ilyen növények vetésterülete 2010-ben, világviszonylatban 10 százalékkal (134 millió hektárról 148 millió ha-ra), az utóbbi 15 évben pedig 87-szeresére növekedett. Ez azt jelenti, hogy a teljes szántóterület 3 százalékán génmódosított növényeket termesztenek. A terület közel 50 százalékát (73,3 millió ha-t) 2010-ben a vegyszertoleráns szója foglalta el, második helyen a gyapot, harmadikon a kukorica állt. A legnagyobb GM-területtel (66,8 millió ha) továbbra is az USA rendelkezett, a leggyorsabb felfutás azonban Brazíliában következett be, amely így átvette a második helyet Argentínától (noha az utóbbi országban a GM növények már a teljes vetésterület háromnegyed részét tették ki). Jelenleg 29 országban 15,4 millió farmer foglalkozik GM növények termesztésével. Új országként kapcsolódott be a termesztésbe 2010-ben Burma és Pakisztán.
Európában — a többnyire elutasító állásfoglalás ellenére — már 8 országban termesztenek génmódosított növényeket, azok vetésterülete viszont jelentősen csökkent az elmúlt évben. A legnagyobb (76,6%-os) csökkenés Romániában következett be, de 28 százalékkal kevesebbet vetettek Csehországban is. Szlovákiában azonban a vetésterület — jóval alacsonyabb bázisról — 42,7 százalékkal nőtt. Az európai lakosság negatív hozzáállást tanúsít a GM növényekkel szemben, éspedig nagyrészt a GM-ellenes propaganda hatására. Sir John Beddington, az angol kormány tudományos főtanácsadója szerint a GM növények -jobb termőképességük és rezisztenciájuk révén — kulcsszerepet játszhatnak az emberiség túlélésében. Ezért a brit fogyasztóknak is fel kell adniuk a “Frankenstein-táplálékkal” szembeni félelmüket.
Beddington szerint a lakosság félelme azért sem indokolt, mert az EU mezőgazdasági területének mindössze 0,06 százalékán termesztenek GM növényeket, tehát az egyelőre aligha okozhat komoly zavart a teljes élelmiszer-termelésben. Az angol tudós emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a növényi biotechnológia alkalmazásának bizonyos kedvező hatásait mindenképpen el kell ismerni. Hivatkozik a Bacillus thuringiensis felhasználhatóságára, amely tulajdonképpen a génmódosítás eszköztárába sorolható.
