A tejpiac alakulása
Egy magas szintű szakértői csoport hat hónapos működése alatt egy sor ajánlást dolgozott ki a Közösség tej szektorának zavartalan működése és fejlesztése érdekében. Az egyik legfontosabb javaslat a tejtermelő gazdák áralkuba történő bevonásának törvényileg történő biztosítása. Ezt az elképzelést – öt tagország ellenvéleménye mellett – a tagországok nagy többsége támogatja, gyakorlati megvalósítása azonban meglehetősen nehézkesen halad, és azt nem könnyű összeegyeztetni a jogi rendelkezésekkel.
A csoport megalakulása óta azonban a tejpiac helyzete alapvetően megváltozott; a tejtermékek árai emelkedtek, így a termelők tömeges tiltakozása nagyrészt okafogyottá vált. A nyers tejárak 2009 novemberére kilónként átlagosan 28,4 centre emelkedtek, és – még a termelés nyár eleji, szezonális felfutása mellett is -ezen a szinten stabilizálódtak. Ennek ellenére az EU tejtermelése nem teljes gőzzel halad előre. Az árak emelkedése következtében ez évtől már nem volt szükség állami intervencióra, a magánraktáras intervenció viszont nyitva maradt. A gyakorlatban azonban kevesen éltek ezzel a lehetőséggel; június közepéig mindössze 46.000 tonna vajat ajánlottak fel, ami a 2008. és 2009. első félévi mennyiségnek a felénél is kevesebb.
A tejtermékek közül a vaj átlagára emelkedett a legnagyobb mértékben, amely (3.362 euró/tonna) jelenleg mintegy 50 százalékkal az EU referenciaszint és több mint 20 százalékkal a három hónappal ezelőtti átlag fölött van. A sovány és teljes tejpor ára ugyancsak jelentősen, de a vajénál valamelyest kisebb mértékben növekedett. Az év első négy hónapjában az EU 10 százalékkal több vajat, 20 százalékkal több sajtot és közel kétszerannyi sovány tejport exportált harmadik országokba, mint az előző év hasonló időszakában.
Az árak kedvező alakulása és az 1 százalékos kvótanövelés ellenére 2009-ben a tagországok együttes tejtermelése 0,6 százalékkal az előző évi szint alatt maradt, a 2009/10. évi szezonban pedig a termelés előreláthatólag 7 százalékkal kevesebb lesz az összes kvótamennyiségnél, ami az előző szezon alulteljesítésének kétszeresét jelenti. Az előzetes adatok alapján a tagországok közül egyedül Hollandia és Dánia fogja tudni kitölteni a teljes kvótáját.
Az EU burgonyapiacának alakulása
Bár az időjárási és talajviszonyok ebben az évben, a hideg telet követően, kedvezőek voltak a tagországok burgonyavetései szempontjából, a kései ültetés mégis erősen visszavetette a növények kezdeti fejlődését; a levelek még június végén sem takarták mindenütt a sorokat, ami azért veszélyes, mert a behatoló napsugarak erősen kiszáríthatták a talajt. A fejlődési lemaradás különösen az öntözetlen területeknél jelentkezett. Ideális július-augusztusi időjárásra volt szükség a lemaradás behozásához és ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló, nagy termést lehessen betakarítani.
Az Eurex tőzsdén az új termésre élénk üzletkötések folynak (június végéig több mint 3.000 üzletet kötöttek), mivel a feldolgozók egyre inkább uralják a piaci keresletet. A 2011 áprilisára kötött termin-üzletekben az ár már megközelíti a tonnánkénti 200 eurót, és ez, kedvezőtlen időjárás esetén, tovább is emelkedhet.
Érdekesen alakul az EU új tagországainak burgonyatermelése. A 2004. évi bővítés előtt a régi tagországok attól tartottak, hogy az akkor évi 30 millió tonnához közelítő lengyel burgonyatermelés (esetleg más új tagállamok termésével együtt) olcsó áruval áraszthatja el a régi tagországok piacait. Ez egyáltalán nem következett be, sőt a régi tagországok egyre nagyobb mennyiségben szállítanak étkezési és vetőburgonyát (főként pedig feldolgozott burgonyatermékeket) az új tagországok piacaira.
A lengyel termesztők ugyanis évi burgonyatermésük nagy részét saját sertésállományuk etetésére hasznosították. A termelő gazdaságok által értékesített mennyiség mindössze évi 4 millió tonna körül mozgott, és máig is ezen a szinten maradt. Lengyelország jelenleg mintegy 10 millió tonna burgonyát termel évente, és a csatlakozás óta minden új tagország burgonyatermése csökkent valamelyest.
Az olajkatasztrófa új lendületet ad a bioüzemanyag-termelésnek
A British Petrol-nak (BP) a Mexikói-öbölben bekövetkezett katasztrófája arra ösztönzi valamennyi nagy üzemanyag-felhasználó ország (elsősorban az USA) vezetőit, hogy jelentős beruházásokkal segítsék a bioüzem-anyag-termelést. Az olaj szivárgás időközben több száz mérföldnyire terjed a robbanás színhelyétől, erősen veszélyeztetve Louisiana és Alabama államok part menti területeit, az általa okozott környezeti és gazdasági kár pedig már eléri a 100 milliárd dollárt. Obama elnök az olajkatasztrófa pszichológiai hatását az Al-Kaida szeptember 11-i terrorcselekményeihez hasonlította. Az elnök szerint az ásványi üzemanyagoktól való függőség arra kényszeríti az embereket, hogy több ezer méter mélységig lefúrjanak a szárazföld és a tenger alá, illetve más kockázatos vállalkozásokat hajtsanak végre. „Mi, amerikaiak, naponta közel egymilliárd dollárt fizetünk ki a saját jólétünkből más országoknak a kőolajért” – mondta. Közben ugyanaz az energiaforrás évről évre megtermelhető, éspedig teljesen környezetbarát módon.
Mindezek ellenére a nagyvállalatok – köztük a BP – tovább folytatják a küzdelmet az ásványi olajok kitermeléséért és új lelőhelyeinek feltárásáért. A BP bioüzemanyag részlegének észak-amerikai igazgatója kifejtette, hogy a vállalat számára a kukorica alapú bioetanol termelését nem igazán tekintik megvalósítható alternatívának, a cég inkább az energianövények (energianád, fásszárú növények) alapján előállítandó második generációs bioüzemanyagok gyártására koncentrál. Ennek megfelelően a BP 50 százalékos résztulajdont vásárolt a Tropical Bioenergia, Brazíliában működő vegyesvállalatban.
Európában a Butamax Advanced Biofuels (a BP és a Du Pont Biofuels közös vállalkozása) még ebben az évben, bemutató szinten megindítja a termelést a teljesen új technológiával működő angliai üzemében. Az elmúlt évben a BP kivonta tőkéjét az Egyesült Királyságban jatropa alapanyagból biodízelt előállító Dl Oils vállalkozásból.
Az USDA által kiadott legújabb jelentés szerint az USA második generációs bioüzemanyag-gyártó kapacitása 2010-ben várhatóan eléri a 88 millió gallont, főleg a Louisiana államban, a Tyson húsipari óriás és a Syntroleum közös vállalkozásában üzembe helyezendő új gyárnak köszönhetően, amely élelmiszernek nem alkalmas állati zsírokat és hulladékokat használ alapanyagul. Amerikai szakértők az USA számára más alapanyagokkal szemben a fásszárú növényekre épített bio-üzemanyag-gyártás előtérbe állítását javasolják, amelynek kapacitása ebben az évben 10 millió gallont tesz ki, vagyis messze elmarad a 2007. évi Energiafüggetlenségi és Biztonsági Törvényben meghatározott mennyiségtől.
Az új technológiák és termékek bevezetésének legnagyobb kihívását a magas tőkeigény és termelési költség, a bevezetés finanszírozásához szükséges anyagi források biztosítása és a biomassza alapanyag folyamatos beszerzése jelenti. Emellett, az érintett tudósok amerikai szövetsége (UCS) szerint, az amerikai kormánynak adókedvezményekkel és hitelgaranciákkal kellene támogatnia a fásszárú növényekből előállítandó bioüzemanyag-termelést.
Jatropaültetvények bioüzemanyag célú hasznosítása
Az Aston Lloyd Biocommodities vállalkozás szerint a bioüzemanyagok gyártásához sürgősen találni kell egy etikailag elfogadható (nem élelmiszer-alapanyagot elvonó) növényt, és erre a célra leginkább a jatropa látszik alkalmasnak. Ennek a többnyire vadon növő trópusi növénynek a magvai 25-35 százalék olajat tartalmaznak, és az ültetvényeit a szakértők kereskedelmi és ökológiai szempontból egyaránt ajánlják. Eddig ugyanis gyakorlatilag semmire sem használták ezt a gyenge talajokon is könnyen termeszthető (szinte magától növő), élelmiszer-alapanyagot nem termő, azaz az élelmiszernövényekkel a területért egyáltalán nem versenyző, erősen szárazságtűrő növényt.
Egy hektár jatropaültetvény terméséből átlagosan több mint 2 tonna jatropaolaj állítható elő, ami az egyik legmagasabb kihozatali jelenti a fán termő olajnövények között. A vállalat értékelése szerint a jatropaolajból előállított dízelolaj a klímaváltozás negatív hatásainak fékezéséhez is számottevően hozzájárulhat, mivel az ásványi dízelhez viszonyítva 66-68 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát a levegőbe.
A jatropa azonban termesztett növényként fiatal, senki sem rendelkezik sokéves tapasztalatokkal a termesztésében. India mégis komoly erőfeszítéseket tett a jatropa bioüzemanyag célú hasznosítása érdekében; erre a célra 100 millió hektár területet különített el, amelynek terméséből néhány éven belül az ország dízelolaj-fogyasztásának 20 százalékát szeretné kitermelni. Indonézia mintegy 77 millió hektárnyi, mezőgazdaságilag nem hasznosított területtel rendelkezik, ebből 50 millió hektárt jatropaültetvények létesítésére szándékozik berendezni. Az Aston Lloyd társaság becslése szerint minden 10.000 hektár jatropaültetvény 33.000 új munkahely megteremtésével jár együtt.
A KAP-reform jövője és a beépítendő biztosítási sémák
A Coceral gabonakereskedelmi társaság brüsszeli fórumán Dacián Ciolos mezőgazdasági biztos bejelentette, hogy a KAP reformjába nagy valószínűséggel beépítendő olyan „új eszközök, mint a biztosítási rendszerek, bizonyos helyzetekben hatékony biztonsági hálót jelenthetnek a mezőgazdasági termelők számára. Ezeknek a sémáknak a finanszírozása – a biztos szerint – állami és magánforrásokból történhet. Egy ilyen megoldási javaslat részleteit a Bizottság még a KAP-reform vitaanyagának ez év decemberi véglegesítése előtt kész megvitatni a tagországokkal.
A javaslat keretében olyan alternatív biztonsági intézkedések képzelhetők el, amelyek kompenzálhatják az időszakos ellenőrzés (Health Check) keretében bevezetett és 2013-ig véglegesen kifutó intézkedések (pl. intervenciós vásárlások) elmaradását. A biztonsági sémák – Ciolos szerint – kiterjedhetnek az egész Közösségre, de szorítkozhatnak egyes tagországokra is. Klaus Schumacher, a Coceral piaci szekciója vezetőjének véleménye alapján azonban azonos – a piaci verseny torzulását kizáró – elbánást kell biztosítani az EU valamennyi mezőgazdasági termelője számára.
Egy másik javaslat szerint egy EU által finanszírozott közös ügynökséget kell létrehozni a tagországok agrártermékeinek piaci helyzetének előmozdítására. Brüsszel a promóciós ügynökség megalakításához a szükséges előkészületeket máris megkezdte. Az első ilyen lépésnek 14 tagország (a nagy agrártermelő régi tagországok mellett Csehország és Lengyelország) összefogása tekinthető, amelynek keretében 30 millió eurót fordítanak agrártermékeik reklámoztatására és a potenciális vásárlókkal való megismertetésére. – Rendkívül fontosnak gondolom, hogy nagyobb pozitív agresszivitást mutassunk a világpiacon termékeinkkel – mondta a biztos ezzel kapcsolatban.
A Bizottságnak a KAP jövőjével kapcsolatos körkérdésére több mint 5.000 válasz (javaslat) érkezett a tagországoktól, amelyeknek nagy többsége a termékdiverzitás, a minőség és az élelmiszer-biztonság fontosságát hangsúlyozza. A tagországok észrevételeit és javaslatait a Bizottság az anyag további feldolgozása és véglegesítése során figyelembe veszi. A mezőgazdasági biztos ugyancsak fontosnak tartja a klímaváltozás, a fenntartható víz- és talaj hasznosítás, valamint a bio-diverzitás és az állatjólét problémáinak megfelelő figyelembevételét.
A versenyképesség kérdését pedig nem lehet csupán az árakra korlátozni. – Nem az a kérdés, hogy a versenyképtelen farmokat hogyan tartsuk életben, hanem inkább az, hogy hogyan integráljunk be további problémákat. Tisztább képet (imázst) kell adnunk a KAP működésének – fejtette ki Ciolos.
A műtrágya-felhasználás növekedése várható
A Nemzetközi Műtrágyaipari Egyesülés (IFA) 2010. július 2-án tette közzé a ,Műtrágya-kitekintés a 2010-11 évekre” című előrejelzését, amely a 2010/11. évi szezonban a világ műtrágya-felhasználásának 4,8 százalékos, az azt követő három szezonban pedig évi 2,5 százalékos növekedésével számol. A világ műtrágyagyártásának robbanásszerű felfutása folyamatban van, kibontakozását (azaz a felhasználás emelkedését) az utóbbi másfél-két évben a gazdasági-pénzügyi válság akadályozta (a növényi termékek lecsökkent árszintje mellett a növénytermesztőknek nem fizetődött ki a magasabb műtrágyaadagok alkalmazása). A stabilabb termékárak a javuló közgazdasági környezettel együtt a következő négy évben lehetővé teszik a felhasználás erőteljes növekedését (a jelenlegi 168,5 millió tonnáról 188,3 millió tonnára).
A növekmény nagy része várhatóan Ázsiából, kisebb mértékben pedig az amerikai földrészről jelentkezik. Ugyancsak számottevő felfutás várható Kelet-Európa és Közép-Ázsia műtrágya-felhasználásában is, miközben Nyugat- és Közép-Európában a felhasználás előreláthatólag a jelenlegi szinten, illetve valamivel az alatt marad.
A legnagyobb mértékben (az első évben 8,8, utána pedig évi 3,1%-kal) előreláthatólag a foszforműtrágyák felhasználása növekszik. Káliműtrágyából a felhasználás – érdekes módon – az első évben 1,2 százalékkal csökken, utána viszont évi 4,3 százalékkal növekszik. Nitrogénműtrágyákból a felhasználás szerényebb mértékben, az első évben 3,1, utána pedig évi 1,8 százalékkal növekszik.
A világ műtrágya-felhasználásának alakulását a táblázat mutatja.
Hírek az Európai Unióból
Csehország
A Cseh Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése alapján július elején az ország ez évi gabonatermése 6,58 millió tonnára volt becsülhető, ami 5 százalékkal (347.000 tonnával) alacsonyabb az előző évinél. A várható terméscsökkenés nagyrészt az országban uralkodó szárazságra vezethető vissza, bár a gabonafélék együttes vetésterülete is mintegy 77.000 hektárral kisebb a tavalyinál. Ugyanakkor repcéből 1,1 millió tonna termést várnak, ami 1,4 százalékkal meghaladja a tavalyi tényleges termést, miután a vetésterület 3,7 százalékkal növekedett. A fentiek azonban a júniusi helyzetet tükrözik, ha viszont a szárazság a betakarítás végéig folytatódik, akkor a gabonatermés 10 százalékkal is kevesebb lehet az egy évvel korábbinál.
Agrár Európa
