Ha minden a maga természetes útján halad – akkor nyakunkon a tavasz. Zord idők jártak, a több fény, több melegség idejét várjuk, de nagyon. Az éltető csapadékból jól bespájzoltak talajaink; jó esetben még jó évünk is lehet.
A Farmit agroportálon február közepén már arról is olvashatunk, hogy létezhet rosszabb változat is. „Kedvezőtlen esetben (azaz a hó gyors olvadásakor és a belvízelvezető árkok nem megfelelő állapota esetén) akár meg is duplázódhat a belvízzel elöntött, korábban 100 ezer hektárnyi terület nagysága – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége titkára az MTI-nek. A MOSZ titkára úgy vélte: a gazdálkodóknak el kell végezniük a belvízelvezető rendszerek tisztítását.
A vastag hótakaró jelenleg nem okoz jelentősebb gondot a mezőgazdaságban, mivel annak olvadása még lassú. Jelezte: a hosszú távú előrejelzések ugyanakkor most még bizonytalanok, nem lehet tudni, hogy a hótakaró milyen körülmények között olvad majd el. Amennyiben az olvadás gyors lesz, úgy a sok vizet a talaj – ha még fagyott állapotú – nem lesz képes befogadni. Akkor az esetleges belvizes területeken károsodhatnak az őszi vetésű növények, valamint a tavaszi munkák elvégzését is gátolhatják a kedvezőtlen körülmények – mondta a MOSZ titkára.”
Útba igazítás
A Magyar Agrárkamara hírei között böngészve további útba igazítást találhatott a télidőt is kihasználó, szántó-vető ember. „Néhány hét és elolvad a hó, szikkad a talaj, s megindul a tavaszi mezőgazdasági munka. Nem szabad azonban feledni, hogy a gazdálkodóknak útvonalengedélyeket kell kiváltaniuk és vásárolniuk ahhoz, hogy túlméretes és nehéz gépeikkel a közutakat használják, mivel hazánkban nincs megfelelő mezőgazdasági útrendszer.
Ezért ugyan fizetni kell, de az engedély hiánya ennél sokkal nagyobb büntetéseket vonhat maga után, tehát ezen spórolni nem szabad! – szögezi le a kamara.
A tavalyi tárgyalások során, amelyben az érdekképviseletek, a Magyar Agrárkamara és az agrártárca jelentős szerepet vállalt, sikerült elérni, hogy úgynevezett kistérségi használatra kedvezményes engedélyt szerezzenek a gazdálkodók. Ennek lényege, hogy 50 kilométeres sugarú körzeten belül érvényes egész évre vonatkozó engedélyért 6000 forintot (sürgős esetben 12.000 Ft-ot) kell fizetni. Az engedély mellett a gazdálkodóknak biztosítaniuk kell az úgynevezett figyelmeztető jelzés használatát is, azaz sok esetben – ha a közútkezelő ezt előírja – sárga villogóval ellátott járművel kell kísérniük gépeiket, illetve személyzetet kell adni mellé. Ez több problémát is okoz, főleg annak tisztázása, miként lehet megvalósítani a biztosítást a gyakorlatban; miként lehet jelentős plusz költségek nélkül rögzített vagy mobil villogóval felszerelni a kísérő járműveket.”
Pénz, paripa…
De lássuk, van-e mivel villogniuk az utakra merészkedőknek? Az Agro+Mashexpo-n Gráf József nem hagyta ki az alkalmat, hogy szóljon erről: „A magyar mezőgazdaság számára a válságból való kilábalás, a kitörés útja az, ha előremenekül, azaz fejleszt, beruház, modernizálja tevékenységét.” Az agrártárca vezetője közölte: a magyar gazdálkodók már az első két évben 59 százalékát lekötötték a 2007-2013 között fejlesztésre fordítható 1.300 milliárd forintnak. Megemlítette, hogy az elmúlt évben a szántóföldi növénytermesztés gépeinek korszerűsítésére 80 milliárd forintot lehetett költeni ebből a forrásból. Emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozást megelőzően a magyar mezőgazdaság finanszírozására évente mintegy 200 milliárd forint állt rendelkezésre, a múlt év végéig pedig egy év alatt mintegy 600 milliárd forintot kaptak az agrárvállalkozások.
A szervezők adatai szerint az elmúlt 10 évben a magyar piacon összesen mintegy 800 milliárd forintot költöttek mezőgazdasági gépekre, és ebből az előzetes becslések szerint 2009-ben 100 milliárd forint körüli összeget fordítottak ezeknek a gépeknek a beszerzésére.
Kisebb falat
Az FVM honlapján egy másik jelentős szakkiállítás apropóján közzétettek is segítenek „helyretenni magunkat”. Magyarországon a nemzeti jövedelemből a mezőgazdaság éves szinten mintegy 4-5, az élelmiszeripar mintegy 3, az úgynevezett agrobiznisz (az agrárgazdasághoz kapcsolható tevékenységek összessége) pedig 13-14 százalékkal részesedik – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapesten, a Food-a pest sajtótájékoztatóján.
Az agrártárca vezetője szerint a magyar élelmiszer-ipari termékek akkor lehetnek igazán versenyképesek, ha előállításuk során a gyártók szem előtt tartják az ország hagyományait, ugyanakkor alkalmazzák a legkorszerűbb, innovatív eljárásokat, valamint termékük az élelmiszer-biztonsági előírások támasztotta követelményeknek is megfelel.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) előzetes adatai szerint – amint azt a megnyitót megelőzően Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke az MTI-nek elmondta – a magyar élelmiszeripar múlt évi kibocsátása az előző évi mintegy 2.800 milliárd forinthoz képest 2-4 százalékkal csökkent. A belföldi értékesítés mintegy 5 százalékkal esett vissza az előző évihez képes, miközben az élelmiszerek, ital- és dohányáruk kiskereskedelmi forgalma csak 1 százalékkal mérséklődött a múlt évben. Az élelmiszer-kiskereskedelemben most a magyar áruk aránya az ÉFOSZ elnöke szerint 70 százalék körüli, esetleg már valamivel alatta is lehet.
Megtizedelve
A Népszabadság Online február 22-i híradása már arról szól, hogy tavaly a magyar mezőgazdaság termelése mennyiségében 10-11 százalékkal csökkent. Mindezt Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója mondta budapesti sajtótájékoztatóján. Közölte: a növénytermesztés 15,3, az állattenyésztés 3,1 százalékkal esett vissza 2009-ben az előző évhez képest. A termelői árak összességében 10,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2008-ban. A növényi termékek termelői árszintje 14,0, az állati termékeké 4,3 százalékkal maradt el az előző évitől..
A vállalati jövedelmek tavaly szintén csökkentek. Az ágazat adózás előtti nyeresége 2008-ban 220 milliárd forintot tett ki, 2009-ben pedig várhatóan 150 milliárd forint lesz.
Az ágazat külkereskedelmi egyenlege tavaly is pozitív volt: várhatóan eléri az 1,7 milliárd eurót, szemben a tavalyelőtti 1,9 milliárd euróval. Az export 2009-ben előreláthatólag 5,1 milliárd euró körül mozog majd, míg ez 2008-ban 5,8 milliárd eurót tett ki. Az import 2009-ben 3,4 milliárd euró volt, szemben az előző évi 3,9 milliárd euróval.
Az idei kilátásokat a főigazgató úgy összegezte, hogy az ágazat számara 2010 várhatóan a stagnálás éve lesz. Az élelmiszerfogyasztás nem csökken tovább, az export előreláthatólag emelkedik, az ágazat finanszírozása pedig nem romlik.
Az élelmiszerek árváltozás a nulla körül alakul. A lakosság reáljövedelme viszont várhatóan csökken az idén a tavalyihoz viszonyítva, ezért a háztartások fogyasztási kiadása is 2,5-3,0 százalékkal mérséklődik.
Képesek vagyunk
A fogyasztok.hu weboldalon egy olyan kezdeményezésre bukkantunk, amely abból indul ki, hogy ha nem is költ többet az ember élelmiszerre, de legalább jó legyen, amit vesz. A budapesti Havanna lakótelepen februárban megnyílt Tanyasi áruk boltja kizárólag tanyákon termelő gazdák által előállított élelmiszerek forgalmazását tűzte ki céljául.
A tulajdonos, Chladek Tibor az üzlet megnyitásán az MTI-nek elmondta: egyelőre nem tervezik további boltok nyitását, ha azonban a vállalkozás sikeres lesz, elképzelhető, hogy kialakítanak egy tanyasi áruk forgalmazására szakosodott hálózatot. Arra törekednek, hogy a tisztességes termelői ár megfizetése mellett alacsonyan tartsák az árakat, de természetesen van példa arra is, hogy egyes termékeik ára nem tud a nagy üzletláncok akciós áraival versenyben maradni.
A bolt megnyitóján Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke kiemelte: a kezdeményezéssel a város és a vidék egyaránt nyerhet, mivel a fővárosiak kiváló minőségű magyar termékekhez jutnak, a tanyán élők pedig értékesíteni tudják termékeiket. Hangsúlyozta: a kezdeményezéssel gazdasági szimbiózis jöhet létre, amelynek haszonélvezője Magyarország, ehhez azonban néhány tanyasi ember összefogása kevés. Aláhúzta: az országnak olyan új kormányra van szüksége, amely egyszerre kormánya a városoknak és a vidéknek is, valamint sürgette, hogy az országgyűlés fogadja el a készülő tanyatörvényt.
A bolt különlegessége, hogy minden termék mellett megtalálható az azt előállító gazda fotója, így a vásárlók tudják, kinek az áruját vették meg.
Tóth Szeles István
