Fügeültetvény Magyarországon…

Címke: ,
Kategória: Gyümölcs

Amikor bármilyen kommunikációs csatornán szóba kerül, hogy Zala megyében, Tormaföldén fügeültetvényt létesítettünk, általában ugyanazokkal a reakciókkal találkozunk: „És nem fagy el? Beérik? Hát igen, a globális felmelegedés! Nekem is van fügém, de mindig elfagy! Van piaca, el lehet majd adni? Húú, a tengerparton micsoda finom fügepálinkát ittam! Nekem is van fügém, és háromszor is beérik, stb.” Ezek után – talán érthetően – számítunk a hobbi fügetermelők érdeklődésére és későbbi látogatására is…

Idehaza sem ismeretlen gyümölcs

A fügét a legtöbben ismerik, hiszen a boltokban található aszalt fügét, a tengerparti nyaralások finom, édes, zamatos gyümölcsét nem lehet elfelejteni. De a balatoni borkóstolók kísérőjeként is találkozhatunk vele, sőt dísz- vagy haszonnövényként is egyre népszerűbb, immár több ház körüli kertben megtalálhatjuk.

Miközben a mi klímánkon a téli elfagyás miatt sokan sikertelenül dédelgetik az udvaruk védett szegletében, a mediterrán országokban hatalmas fává nő. Gyakran tapasztaljuk, hogy arrafelé – kis túlzással – gyomnövényként kezelik, csak a külföldi turisták szedik a gyümölcsöt, a helyiek ügyet sem vetnek rá, hagyják elrothadni, megsemmisülni a termést.

Fagyérzékenysége miatt csak ott foglalkoznak vele árutermelési céllal, ahol a téli fagy garantáltan nem okoz kárt a növényekben; ilyet általában csak a déli tengerek közelében láthatunk. Európában Törökország és Franciaország jár az élen a termesztésében, de kisebb ültetvényeket más mediterrán országokban is találhatunk. A leggyakoribb termesztési formája hasonló, mint nálunk volt évtizedekkel ezelőtt a bogyós gyümölcsöké. Valamilyen szervezet – ahogyan annak idején például az ÁFÉSZ – integrálta a sok kistermelőt, akik otthon a lehetőségeik által megszabott méretekben foglalkoztak bogyósok termelésével.

A tormaföldei ültetvény létrehozása előtt meglátogattunk két olaszországi fügetermesztő körzetet tapasztalatszerzés céljából. Amíg a dél-olasz régióban egy kereskedő vásárolja fel a kistermelők által megtermelt fügét, addig Észak-Olaszországban erre szövetkezetet hoztak létre. Az azonban mindkét helyszínen közös, hogy az egyes termelőknek kisszámú fájuk van, és a friss gyümölcsöt értékesítik.

Dél-Franciaországban vannak nagyobb, egybefüggő ültetvények is, ahol a fügét feldolgozzák, és lekvárt, kompótot vagy esetleg valamilyen szeszes italt állítanak elő belőle.

Az elfagyás veszélye fennáll

Közép-Európában termő ültetvényről nem tudunk, valószínűleg nincs is, több száz kilométeres körzetben a mi tormaföldei ültetvényünk az egyetlen. Ennek egyik oka, többek között, a már említett téli elfagyás veszélye.

A mi klímánkon a füge zabolátlan, nehezen kezelhető növény, számos problémája lehet. Tény, hogy –15 C°-on elfagy, márpedig ez a hőmérsékleti érték a sík területeken, völgyekben, mély, lapos fekvésekben majdnem minden télen előfordul. 2-3 évenként –15,–20 C°-os fagyok is kialakulnak, 4-5 évente pedig –20,–25 C°-okat is mérhetünk, így ezeken a területeken fügét biztosan nem lehet termeszteni. Globális felmelegedés ide, globális felmelegedés oda, az elmúlt 5 évben az ország egyes részein 2-3 tél is „fügegyilkos” volt: 2009 decemberében, 2010 decemberében, 2012 februárjában is többfelé voltak az országban –15, –20 C°-ok, sőt, 2012 februárjában az ország déli-délkeleti kétharmadán –20, –25 C°-ok is előfordultak, kiterjedt területeken.

Megtévesztő lehet, hogy városok házai előtt sokfelé látunk nagy fügebokrokat, azok viszont a házfal közelsége és a városi hőszennyezés (fűtésből, közlekedésből, iparból adódó hőtöbblet) miatt élnek túl, viszont ugyanazon a földrajzi ponton nyílt, szabad területen tövig fagynának.

Lakott területeken kívüli, hőszennyezéstől mentes helyeken egyedül a dombok megfelelő „fagylefolyása” nyújthat biztonságot a füge téli elfagyása ellen. Erre azonban csak a legkiválóbb földrajzi pozíciók alkalmasak, persze a –15 C° dombos fekvésekben is előfordul, igaz, sokkal ritkábban.

Területkijelölés, alapos felmérés után

Éveken át nagyszámú hőmérsékletmérést végeztünk annak érdekében, hogy minél kedvezőbb fekvésű helyet határozhassunk meg a fügeültetvény számára. Hogy jó helyet sikerült kiválasztanunk, arról legjobban 2010 decemberében győződtünk meg. December 18-án nagy havazás volt sokfelé az országban, majd másnapra virradóra – a derült égnek köszönhetően – sokfelé mérhettek az országban –15-20 C°-ot. A leghidegebbet a martonvásári meteorológiai állomás mérte, –23 C°-al. A tormaföldei fügeültetvénytől 5 km-re, Iklódbördőcén egy völgyben is van egy hivatalos meteorológiai állomás, ott –22 C° volt 19-én hajnalban. Ugyanezen az éjszakán, a fügeültetvény területén szabványosan elhelyezett, pontos, hitelesített hőmérővel –8,1 C°-ot mértünk.

Természetesen ez a különbség nem minden esetben ilyen óriási; 2006 januárjában például –18 C° volt a sík, lapos fekvésekben, –16 C° pedig a legkedvezőbb helyeken. Ekkor a Csörnyeföld szőlőhegyén lévő kísérleti terület fügefái éppen, hogy megmenekültek a komolyabb fagykártól. 2005 februárjában is kritikus volt a helyzet, akkor is csak néhány tizedfokkal sikerült a „halálos küszöbértéken” belül maradni. Az ilyen szerencsés körülményeknek köszönhetően Zala megyében vannak 10 méter magasságú, 20-25 éves fügefák is, amelyek egyáltalán nem, vagy alig szenvedtek fagykárt egy-egy évben hosszú életük során…

Nem a felmelegedésen múlik…

Sokan gondolhatják úgy, hogy a globális felmelegedés miatt egyre elterjedtebbek nálunk a mediterrán térségben is termesztett, korlátozottabban fagytűrőként ismert gyümölcsfajok. Olyanok, mint például a kivi vagy a káki (datolyaszilva, kákiszilva), pedig éppen fordítva van. Az elmúlt 1-2 évtizedben (az elmúlt 5 évben különösen) tapasztalt rendkívül szélsőséges időjárási események (akár magasabb éves középhőmérséklet mellett) rengeteg kárt okoznak. Lehet az évszázad legenyhébb tele is, ha van akárcsak egyetlen olyan éjszaka, amikor –16 C°-ig süllyed a hőmérséklet az udvarunkban, a füge elfagy. Az egymást átmenet nélkül váltó rendkívül csapadékos és rendkívül száraz időszakok, a tavaszi fagyok, a gyakran hetekig tartó folyamatos esők, a hónapokig tartó aszály, a jégesők, szélviharok minden gyümölcs termelését megnehezítik.

Időjárási szempontból voltak ennél jóval nyugodtabb korszakok is – például az 1960-1990 közötti 30 évben –, és voltak hasonlóan szélsőséges évek, mint például az 1930-as 1940-es években. Most egy ilyen szélsőséges időszakot élünk.

Visszafagyás esetén az épségben maradt törzsből vagy ágakból, súlyosabb esetben egészen tőből a fügenövény óriási növekedésbe kezd, így igyekezvén pótolni elvesztett részeit; ekkor lehetetlen megállítani, megnyúlt, többméteres ágakat hoz, ami a termés beéréséneknek és a gyümölcs szedésének nem kedvez. Ezért metszeni sem szerencsés; egyrészt a levágott részekkel a gyümölcsöt távolítjuk el, másrészt a metszéssel újabb növekedésre késztetjük, a már leírt hátrányos következményekkel.

Megérett a fejekben a fügeprojekt

A füge nagyon nehezen tárolható, gyorsan romlik, ezért friss gyümölcsként való árusítása nehézkes. E problémák miatt csak kevesen termesztik üzleti célokkal, inkább házikerti szinten terjedt el, ahol 1-2 bokorral elbír a gazda. Több száz növény esetében ez már összehasonlíthatatlanul komolyabb feladat.

Mindezekkel számolva 2009 őszén egy gödöllői üzletember – aki sokat látott, sokat tapasztalt szenvedélyes növényimádó – úgy gondolta, hogy megvalósítja az évek óta fejében motoszkáló tervét, és létrehoz egy fügeültetvényt.

Az interneten kutakodva hozott össze bennünket a sors, köszönhetően annak, hogy 15 évre visszamenően voltak fügével kapcsolatos tapasztalataink, és a sok pozitív példát látva belevágtunk. Az üzletember, az ő nagyobbik lánya – Utassy Luca, aki épp a kertészeti egyetem hallgatója volt akkor –, Tormafölde polgármestere és jómagam részvételével alakult meg 2010 tavaszán a „Fügeliget” Kft.

Ültetvénytelepítés – meggyőződéssel

A terület kiválasztása után, 2010 őszén elültettünk 500 tő fügét Tormafölde szőlőhegyére.

A fajták kiválasztásában fontos szerep jutott a fagytűrésnek, a gyümölcs minőségének és a növény habitusának – ebben Varga János letenyei autodidakta növényhonosító szakember 15-20 éves tapasztalata sokat segített.

A kezdeti nehézségek leküzdése után végül 1 200 tő fügénk van jelenleg, amelyek közül az elsőként ültetettek 2014-ben komoly terméssel kecsegtettek, viszont a 2014-es év szélsőségesen csapadékos időjárása ezt a számításunkat – mint ahogyan ez a legtöbb gyümölcs esetében történt – keresztülhúzta, így az első olyan termés, ami értékesítésre kerülhet, még várat magára. Reméljük, az idén mindez megvalósul. A füge eltarthatósága a sok csapadékkal párhuzamosan romlik, de száraz időben is problémás eljuttatni a gyümölcsöt a fogyasztókhoz.

Ismerkedünk a fügével

Friss gyümölcsként ez természetesen csak hűtve lehetséges, amihez a logisztika még tervezés alatt van, az első termések leszedésekor azonban sok kérdésünkre választ kapunk.

Be kell vezetni a fogyasztókat a fügefogyasztás kultúrájába, a friss fügét pedig a piacra. Aszalt fügeként már ismerik, sőt, sokan csak ebben a formában találkoztak fügével, viszont a lédús, édes, zamatos gyümölcs frissen fogyasztva egészen más ízélményt nyújt, mint az aszalt.

A bevásárlóközpontokban, őszi időszakban évek óta megtalálható friss gyümölcs formájában import füge, amit Törökországból hoznak. Ez jó reklám a gyümölcs megismerését tekintve, annak ellenére, hogy a füge nagyon kényes a hosszabb szállítás és tárolás tekintetében. Így többszöri kóstolás után az a tapasztalat, hogy ez a török füge ízélmény szempontjából sok kívánnivalót hagy maga után. A leírtak miatt valószínűleg éretlenül vagy féléretten szedik, és mivel nem utóérő, abban az éretlen állapotában kerülhet a boltokba. Kártevője egyelőre nincs, bár van néhány újonnan megjelent rovar, ami aggodalmat kelthet, de ezek még nem jelentek meg az ültetvényben. Így permetezni nem kell, tehát akár a biotermesztése is megvalósítható lehet.

Megelőző fajtakísérletek után

A csörnyeföldi kísérleti területen és a tormaföldei ültetvényünkben évek, évtizedek alatt nagyon nagyszámú fügefajtával kísérleteztünk. Ezekből választottunk ki néhány olyan fajtát, amelyik kifogástalanul kielégíti a friss fogyasztás kritériumait is, azaz elég jól eltartható és különlegesen jó ízű.

A füge azon ritka gyümölcsök közé tartozik, amik egy vegetációs szezonban két termést produkálnak. Az első termés adott évben az előző évi vesszőkön lévő rügyekből fejlődik ki, és június végétől augusztus elejéig érik. A másodtermés az új hajtásokon jön, augusztus második felétől érik októberig.

Sok fajta és sok növény esetében a két érési idő összekapcsolódik, folyamatossá téve a fügeszezont.

Vannak fajták, amelyeknél az első termés mennyisége nagyobb, a másodtermésé kisebb, és vannak, ahol ez fordítva jelentkezik, illetve olyanok is, ahol az első és másodtermés mennyisége kiegyenlítettebb. Minőség- és méretbeli különbség is van a két termés között, ez is fajtafüggő.

A fügének nagyon sok fajtája van, ezekből valószínűleg nem is mindegyik ismert. Több külföldi fügegyűjtővel is megismerkedtünk, a segítségükkel megismert fajták számát 1 000 körülire becsüljük.

A gyümölcs szedése nem túl szapora, jelentős élőmunka igénye van. Óvatosan kell levenni a fáról, mert egyrészt vannak fajták, amelyek rövid szárral csatlakoznak az ághoz, másrészt éretten puha, sérülékeny, egy kicsit erősebb szorítással már nyomódik, sérül, ami az eltarthatóságát kedvezőtlenül befolyásolja.

Frissen vagy feldolgozva

Annak megítélése, hogy a gyümölcs mikor kerül szedésre alkalmas érettségi állapotba, attól függ, friss fogyasztásra, vagy feldolgozásra szánjuk. A fajták szerint is más módszerrel kell levenni az ágról, így sok tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki ügyes fügeszedő legyen. Természetesen, házikerti szinten ez egy-két növény esetében nehézség nélkül megoldható, ültetvényben azonban értelemszerűen teljesen más szempontok érvényesülnek.

Feldolgozás esetén kissé könnyebben kezelhetővé válik a dolog, hiszen a fügéből lekvár, aszalvány és pálinka készülhet, de több egyéb termék előállítására is vannak ötleteink, ezek azonban még kidolgozás alatt vannak.

Sokat kísérleteztünk a feldolgozásával, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk a gyümölcsről. A friss füge bármilyen húskészítményhez – sült hús, sonka, pörkölt – fantasztikusan megy, nagyon különleges ízkombinációk keletkeznek az ilyen párosításokból.

A lekvár palacsintákhoz, süteményekhez nagyon finom, a pálinkája pedig igazi kuriózum. Igaz, a fügéből sokan próbálnak pálinkát főzni, de nem minden esetben koronázza siker az ilyen irányú amatőr próbálkozást. Részben a cefrézésnél lehet vele nagy hibákat véteni, részben az elenyésző savtartalma miatt. Viszont éppen emiatt lúgosító hatással van a szervezetre, a friss füge fogyasztása ezért elsavasodott szervezetünk sav-bázis egyensúlyát jótékonyan befolyásolja. Magas kálium-, kalcium- és rosttartalmának köszönhetően a vér tisztulását elősegíti, és a bélműködésre is jó hatással van. Nagyon egészséges, tápláló és laktató gyümölcs.

Botanikai látványosságnak sem utolsó

Azon túl, hogy a fügeültetvény árutermelési céllal létesült, arra is számítunk, hogy – mint turisztikai látványosságot – sokan felkeresik majd Tormafölde szőlőhegyén. A helyiek rendkívül vendégszeretők, a kilátás, a táj elbűvölően szép, a levegő az erdők közelsége miatt tiszta. Mi pedig nagyon szívesen barangolunk minden kedves látogatóval a fügék birodalmában.

Egy különleges gyümölcsfajokból álló bemutatókertet is létrehoztunk, ezt a készségesen és örömmel mutatjuk be az érdeklődőknek, és válaszolunk kérdéseikre. Biztosak vagyunk benne, hogy elbűvölve fogják majd végigkóstolni a finomabbnál finomabb fügefajtákat az egyedülálló, lenyűgöző látványt nyújtó kert közepén.

Reméljük, jelen sorok olvasói közül is minél többen látogatnak el hozzánk, fügeültetvényünkre a közeljövőben!


Ez a cikk a MezőHír 2015/01 - januári számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-yYj

-=oOo=-