Túlélési gyakorlatok

Címke: , , , , , , , ,
Kategória: Aktuális

Magánemberek, azok tevékenység szerinti, esetleg sorsközösségben kialakult csoportjai, sőt egyes államok lakossága, de mondjuk a globális éghajlatváltozás kapcsán akár a Föld egész népessége is joggal érezheti olykor, hogy itt bizony nem babra megy a játék.

Az árvíztől, belvíztől agyonvágott termés egy-egy családnál, tartalékok híján azt jelentheti, hogy a mezőgazdasági termelés aktuális ciklusába befektetett pénz a mindennapi kenyeret ráncigálja le az asztalról. Más családoknál a svájci óra pontosságával beadagolt és betanított fogyasztásösztönző, devizahiteles világszemlélet visszacsapása tördeli a legféltettebb malacperselyeket is. Hab a tortán, hogy mifelénk az államától, szövetségi rendszerétől segítséget váró egyén is tudhatja, hogy az államok többsége szintén eladósodott, s maga a tágabb térségünk is a globális gazdasági versenyben egyre gyöngülő pozíciókkal kell, hogy beérje.

Másrészt azt is megtapasztalhattuk, hogy akinek van mit félteni, félti is. A megszerzett előnyöket, úgymond jogszerűen bezsebelt jussot a természet törvénye szerint foggal-körömmel védi a biológiai lényként is besorolható ember. Esetleg (főleg rossz helyzetekbe keverődve), lehetnek tanult, egyes időszakban saját tapasztalataink alapján beivódott, segítséget elváró, akár azt kicsikarni akaró felbuzdulásunk a társadalmunkkal, netán másféle nagyrendszerekkel szemben is.

Kár érte

Az elmúlt hetek híradásaiban nem kis hely jutott a vázolt törekvéseknek. Az árvíz és belvíz sújtotta térség érdekvédői például az kommunikálták, hogy azért lenne fontos a terméspusztító helyzetet vis major helyzetként definiálni, hogy a termésre előre leszerződött gazdán embertársa ne verje le még egyszer azt, amit a természet már úgyis elvett. Amúgy, ha az erkölcsi törvényeink emberszabásúan működnének, a jogi szabályozásra sem kellene annyira ácsingóznunk. De ez egy hosszabb történet.

Az új seprőkkel alaposan ellátott parlamentünk és kormányunk, sőt kormányfőnk is valami hasonlóval próbálkozik. Gazdasági és morális vészhelyzet kapcsán (amit természetesen sokan vitatnak) szeretnék, mondjuk családi gazdaságoknak vagy (egy jól ismert kifejezést előcitálva) egyszerűen az embereknek, újra megteremteni azt az esélyt, hogy ne csak a távoli jövőben, hanem mondjuk a következő pillanatban is levegőhöz jussanak. S e törekvésükkel (s ezt a heves reagálások is tanúsítják) bizony jól kialakult szervezeti és pénzügyi érdekviszonyokat sértenek. Ugyanis mindez az épp igazságtételre vagy sarcolásra kijelölt – válassza ki mindenki az általa hitelesnek vélt besorolást – multinacionális pénzügyi és kereskedelmi szféra bőrére (is) megy. Éppen ezért kemény ellenállással kell számolnunk, ha éppen nem megleckéztetések kísérletével vagy fájdalmas valóságával.

Tallózásunk kis epizódjai mind ezen események, törvényszerűségek, törekvések mozaikjai.

Csak óvatosan!

Több mint százmilliárd forint kárt okozott az időjárás a mezőgazdaságban. Főként a növénytermesztésből élők számára okoztak termés-, illetve bevételkiesést az idei természeti események. A gazdálkodók számára már ez is katasztrofális hatású, de ha nem fgyelnek oda, akkor a későbbiekben még rosszabbul járhatnak – fgyelmeztet Kun Mihály, a Magyar Agrárkamara ügyvezető alelnöke. A többmilliárdos jégkárt elszenvedő mezőhegyesi agrártársaságot is irányító szakember szerint akik eddig még nem kötöttek szerződéseket terményük értékesítésére, azok ezt követően termékértékesítési és ne adásvételi szerződések keretein belül adjanak túl terményeiken. Sok gazdán ez már nem segít, mert korábban a felvásárló vagy integrátor szervezetekkel adásvételi szerződést kötöttek meghatározott mennyiségű terményre, amelyet teljesíteni kell. Mivel az időjárás miatt a szerződésben szereplő termés nem termett meg, a fennmaradó mennyiséget a termelőnek vagy meg kell vennie máshonnan, vagy pedig vállalja a szállítás elmaradása miatti kötbér terheit. Kun Mihály szerint ez a kötelem termékértékesítési szerződés esetén nem áll fenn. Ott ugyanis arról szól a passzus, hogy meghatározott területen megtermett gabonát vásárol fel a vevő. Ha az a termelő önhibáján kívüli okból nem terem meg, azt nem köteles pótolni. Kun Mihály ugyanakkor a Magyar Agrárkamara nevében felkéri a felvásárlókat és integrátorokat, hogy a katasztrófára való tekintettel méltányosan járjanak el az egyébként is óriási veszteségeket elszenvedő termelőkkel szemben

Árak és veszteségek

A korábban prognosztizált 30 ezer forint alatti tonnánkénti árak helyett már most 32 ezer forint körüli felvásárlási árak alakultak ki a minőségi búzára a hazai piacon, a későbbiekben pedig az árak elérhetik a 35-40 ezer forint is – mondta Vancsura József az agrarmo-nitor.hu-nak. Ezzel a búzaárak már az aratás után átléphetik a tavalyi szezon legmagasabb, 35 ezer forint körüli tonnánkénti árszintjét. A drágulás várhatóan a takarmánybúzára is hat: a GOSZ szerint e termény ára 25-26 ezer forint lehet, szemben a korábbi várakozásokban szereplő 18-20 ezer forinttal.

Az áremelkedést részben az okozza, hogy az ár- és belvizek 30-40 százalékos kiesést okoztak a búzatermésben. Eközben szintén a drágulás „irányában hat”, hogy a környező államok – Lengyelország, Ukrajna, Oroszország – szintén gyengébb terméseredményekről számolnak be, és a világpiaci események is keresletnövekedést tükröznek.

A vidékfejlesztési tárca ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a gazdálkodók jelentős része a magasabb felvásárlási árak mellett is veszteséget szenved, mert a természeti csapások miatt termésátlagaik jobban csökkentek. A minisztérium szerint a veszteség elérheti a hektáronkénti 40-60 ezer forintot is, és ezt az uniós területalapú támogatás legfeljebb mérsékelheti. Ezért a VM egyeztet az agrárfnanszírozásban érintett pénzintézetekkel és garantőr szervezetekkel a meglévő gazdálkodói hitelek átütemezéséről, a közraktár-fnanszírozásról, valamint új forgóeszköz-hitelkonstrukciók kidolgozásáról és az ezekhez kapcsolódó kamattámogatásról – jelentette be Czerván György, a tárca államtitkára.

Saját portánkon

A Vidékfejlesztési Minisztérium sok friss információt tartalmazó honlapján a változások és változtatnivalók sokszínű palettája tűnt fel a közelmúltban.

„Nagyon fontos célkitűzés, hogy az emberek asztalára jó minőségű, egészséges élelmiszer kerüljön, ennek érdekében a kormány július 20-ától bevezette az élelmiszerek másodlagos vizsgálatát. A szigorú élemiszer-biztonsági szabályozást az emberek 96%-a támogatja. Az első vizsgálaton az ellenőrök mindent rendben találtak. A rendelet kiszorítja a silány minőségű élelmiszert, élelmiszerhulladékot, ezzel is védi a magyar piacot, a hazai termelőket.

Fazekas Sándor felhívta a gazdák fgyelmét arra, hogy július 6-ától életbe lépett egy új rendelet, amely felszabadította a helyi értékesítést, illetve feldolgozást. A kistermelői rendelet legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász, stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe és a közétkeztetésbe is.

Augusztus 1-jétől a magyar emberek az európai gyakorlatnak megfelelően szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról is, legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. A jövedéki törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kistermelő a saját gyümölcsből vagy törkölyből legálisan pálinkát főzhessen (a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs). Ötven literig nem kell jövedéki adót fzetni a pálinkafőzés után. A házi pálinkafőzést nem kell sehol előre bejelenteni. A saját gyümölcspárlat készítéséhez használt készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni. Ötven liter felett viszont továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát az ezt meghaladó mennyiség után jövedéki adó megfzetésére kötelezett a készítő.

A miniszter beszélt a szeptember 1-jén megalakuló Nemzeti Földalapról és a kormány birtokpolitikájáról is. Illetékmentes lesz a gazdaságátadás, könnyebb lesz a generációváltás apáról fiúra. Lehetővé válik a fatal, gazdálkodni vágyó családok földhöz juttatása.

A kormány célja, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek a versenyképes vidék megteremtését és a mezőgazdaság talpra állítását szolgálják, a gazdák mindennapi életét könnyítik – mondta a miniszter.

Legyünk résen!

A Petőf Népében megjelent, az idei dinnyeszezon praktikáit sorra vevő cikk aktualitása vitathatatlan. Ebből mi egy igazi közszolgálati információt osztunk meg olvasóinkkal, merthogy az ördög a részletekben rejlik: … „Az importgyümölcs elveszti fényét, opálos, hamuszürke árnyalatot vesz magára. A másik fontos jel a frissesség megállapítására a kocsány hossza és a vágási felülete. Ha beszáradt a vágási felület, akkor biztos, hogy 3-4 napja szüretelhették, tehát aligha lehet az hazai termény. Úgy is keltik a frissesség látszatát, hogy visszavágják a ko-csányt, de akkor meg a rövidség a gyanús. A dinnye kocsányát ugyanis nagyjából 2-3 centinél vágják el a diny-nyések, nehogy felsértsék a gyümölcsöt. Tehát aki jó eséllyel akar fnom hazai diny-nyéhez jutni, a fényes héjú, zöld vágási felületű és többcentis kocsányú gyümölcsöt vegye meg!” – tanácsolta a tapasztalt dinnyetermesztő.

Tóth Szeles István

Ez a cikk a MezőHír 2010/08 - augusztusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-6D

-=oOo=-