fbpx

A 2019-20-as repceszezon kilátásai a betelelt állományok tükrében

Írta: Szerkesztőség - 2020 február 26.

Aki rendszeresen termel őszi káposztarepcét, az nagyon jól tudja, hogy a terméskilátásokkal kapcsolatos becslések bizonytalansága minden termesztett növényünk közül ennél a legmagasabb. Ezért mi sem vesszük a bátorságot, hogy most bocsátkozzunk felelőtlen jóslásokba. Arról azonban mindenképpen érdemes beszélni, hogy milyen hatások érték eddig állományainkat, és ennek milyen következményei lehetnek a szezon további részében.

 

Biztató kezdetek

 

A vetési hajlandóság érdemben nem változott az előző szezonéhoz képest. Kicsit több mint 311000 hektáron került elvetésre a repce. A vetési időszakban tapasztalható kedvezőbb időjárásra utalhat, hogy a korábban tervezett vetésterülethez képest végül 1300 ha-ral nagyobb területen vetették.

Az optimális időben elvégzett vetések zöme szépen kikelt és fejlődésnek indult. A szeptemberben tapasztalható lehűlés kedvezett a repcének, mert több helyen is azt tapasztalhattuk, hogy nem volt jelentős korai rovarkártétel, így volt ideje a növényeknek a kritikus 1-3 leveles állapoton túljutni.

 

A növények fejlődése gyors volt

 

Rendkívüli ősz

 

A sokévi átlagot jelentősen meghaladó hőmérsékletű őszben a növények fejlődése gyors volt, amit regulálással kellett megzabolázni, hogy a növények káros túlnövését elkerüljük. Jó szolgálatot tett a téli tartalék tápanyagok gyors berakodását segítő bór lombon keresztüli pótlása is.

A repcék fejlettsége az ország területén a legtöbb helyen optimális, gyakran találkozhatunk igen erőteljes állományokkal, ami esetleg egy hidegebb tél esetén bosszulhatja meg magát.

 

Tavaszi káposztalégy lárvája repcegyökéren

 

A rendkívüli meleget hozó ősz azonban a rovarkártevők felszaporodásának is kedvezett, ami ismételt védekezést tett szükségessé. Az ország több területén súlyos káposztalégy-fertőzés volt tapasztalható, ami eddig nem okozott komoly elmaradást a fejlődésben, de ronthatja az állományok télállóságát és a tavaszi újraindulás sikerét.

Az ősz második felében a talajok vízkészlete gyarapodott. November közepétől átlagosan 40-50 mm csapadék hullott, ami a korábbi csapadékkal együtt már a repce tavaszi fejlődését fogja segíteni.

A szezonban eddig tapasztaltakból a tavaszi indulásra vonatkozóan nehéz egyértelmű következtetést levonni. Sok múlik még azon is, hogy milyen lesz a tél hátralévő része. Az, hogy az őszi fejlettség megfelelő, mindenképp előnyt jelent egy sikeres tavaszi induláshoz.

A több helyen már az ősz folyamán tapasztalható gyökérkárosodás azonban odafigyelést igényel, mert mind a telelésben, mind a tavaszi gyökérregenerációban gondot okozhat, hiszen állományritkulás léphet fel, másodlagos gombás fertőzések alakulhatnak ki, és a gyökérkárosodás mértékének függvényében akár 30%-kal is korlátozottabb lehet a növény tápanyagszállítási kapacitása.

 

1-3 leveles repce

 

Tavaszi regeneráció

 

Tavasszal az első teendők egyike, amiről a repcében gondoskodnunk kell, a korai rovarkártevők kiiktatása, illetve hogy a lehető leggyorsabban újraindítsuk a növény életfolyamatait, ami a télen leállt és károsodott gyökérzet helyreállítása nélkül elképzelhetetlen.

Az ősz során a káposztalégy lárvája a főgyökér felületén okozott károsodást, amely a bőrszövetet és az alatta lévő háncsrészt érintette. Mivel a háncsrészben folyik a kész tápanyagok szállítása a gyökér irányába, ezért az őszi légykártétel a jó átteleléshez és jó tavaszi induláshoz szükséges tápanyagok raktározásában okozott zavart.

Az őszi kártétel emiatt kihat a tavaszi újraindulásra is, hiszen a hiányos tartalékok és a zavart tápanyagáramlás miatt a tavaszi regeneráció és gyökérnövekedés elhúzódhat.

 

A tavaszi káposztalégy gyökérkárosítása a főgyökéren

 

Emiatt az idei évben kiemelten fontos lesz a növény korai és erőteljes indulását gyorsan és közvetlenül elérhető tápanyag-kiegészítéssel, illetve a szöveti regenerációt gyorsító bioaktív hatóanyagokkal segíteni. Amennyiben ezt a hátrányt nem sikerül ledolgozni, számítanunk kell arra, hogy a termésmennyiség szempontjából meghatározó oldalhajtás-képződés is gyengébb lesz, a korlátozott tápanyag-ellátottság és az elhúzódó regeneráció következtében.

 

SZERZŐ: SZARVAS ZOLTÁN
ALBA MILAGRO HUNGARY KFT.