A jövedelmezőbb gazdálkodás olykor nem a nagy befektetéseken múlik!

A Talajegészség Konferencia sikere idén is folytatódott. 2019 novemberében immár harmadjára keltette életre a rendezvényt Diriczi Zsombor és a Démétér Biosystems Bt. csapata. Idén a tápanyagok és a tápanyag-utánpótlás szerepe állt a fókuszban a talajmegújító gazdálkodás rendszerén belül. Mint azt megszokhattuk, számos külföldi szakértő és tanácsadó is előadott a témával kapcsolatban.

– Úgy gondoljuk, hogy a táp anyaggazdálkodás azért kifejezetten fontos a magyar gazdálkodók szemszögéből, mert elég sokan a megszokott sémát követik, és amikor egy rendszert választunk, például egy forgatás nélküli rendszerre állunk át (legyen az minimumművelés vagy direktvetés), akkor nagyon fontos, hogy az elején ne gondoljuk azt, hogy egy csökkentett művelés rögtön egy csökkentett tápanyagdózist is jelent. Sőt! A szakértők is elmondják, hogy az elején magasabb dózist kell alkalmazni, amíg a talajélet be nem indul annyira, hogy fokozatosan el tudjuk kezdeni a dóziscsökkentést. Ez akár 7-8 évet is igénybe vehet – mondta Diriczi Zsombor.

– Úgy látjuk, hogy azok, akik, esetleg újabb utat keresnek vagy látják már, hogy a 2021-től életbe lépő közös agrárpolitika is ebbe az irányba fog nyitni, azok mindenképp fogékonyak a témára, illetőleg eleve jött a fiatal generációval egy olyan irány, miszerint kevesebb munkával szeretnék ugyanazt vagy ha lehet, még nagyobb hasznot elérni. Semmilyen probléma nincs ezzel, ez a rendszer pont ezt valósítja meg: hogy kevesebb talajműveléssel, kevesebb inputtal kevesebb ráfordítással ne hozamnövekedést, hanem egy stabil, profitábilis hozamot érjünk el. Ahogy Scott Ravenkamp is fogalmazott: nem a teljes termésátlag a fontos, hanem a jövedelmezőbb gazdálkodás – tette hozzá.

– Amikor talajmegújító gazdálkodásról beszélünk, sok szó esik a talajművelésről, takarónövényekről és talajéletről, de keveset hallunk a kémiai oldalról. Mely tápanyagokra kell odafigyelnünk vetéskor? Milyen utat jár be a nitrogén a talajban? Mi a szerepe a kémhatásnak és a kalciumnak? A harmadik Talajegészség Konferenciát úgy terveztük, hogy megpróbálunk mélyebben beleásni egy konkrét témába. Az előző két konferencia inkább általánosságban mutatott rá, hogy miért érdemes átállni a talajmegújító technológiára, miért érdemes ezzel foglalkozni, mostantól az egyes részek bővebb áttekintését szeretnénk elkezdeni. Ezt tudjuk folytatni majd később például egy gépészeti témával vagy bármi mással. 2019-ben a tápanyagokra fókuszálunk, a talajvizsgálattól a tápanyagterven át a kijuttatásig. Mindegy, hogy szerves vagy szervetlen, folyékony vagy szilárd, csak egy számít: legyen jó a talajnak, a növénynek és a gazdálkodónak. Mindezt 2019-ben egy négy napon át tartó eseménysorozatban foglaltuk össze, amelyben volt két nap farmlátogatás és egy egész napos mesterkurzus, illetve a mai szakmai konferencia.

Bár a világ többi részéhez képest hazánk termőföldjeiben óriási potenciál van, a talajéleten, a mikrobiális életen sokat kell még javítani.

Gondolkodjunk rendszerben: takarónövények és diverzitás

Az ausztrál talajmegújító-mozgalom egyik kulcsfigurája, a talajkémia doktora, Dr. Christine Jones a kétnapos farm látogatáson megállapította, hogy bár a világ többi részéhez képest hazánk termőföldjeiben óriási potenciál van, a talajéleten, a mikrobiális életen lenne mit javítani, ráadásul elég tömörek is a talajaink.

– Viszonylag kevés munkával, gyorsan át lehetne állni, és egy jól működő biológiai rendszert létrehozni.

Diriczi Zsombor: Ez a rendszer pont azt valósítja meg, hogy kevesebb talajműveléssel, kevesebb inputtal, kevesebb ráfordítással profitábilis hozamot érjünk el

– Ha meg oldható, ne csávázzuk a magokat, vagy ha nagyon muszáj, akkor csökkentsük a csávázószer mennyiségét – hangsúlyozta. Kiemelten fontosnak tartja a fajok változatosságát a vetésforgóban, és ha nem tudjuk megoldani, hogy a főnövényünk mellé vessünk valamit a sorok közé, akkor legalább a takarónövényünk legyen több fajból álló keverék. Ha lehet, törekedjünk a sorközvetés alkalmazására, és mindig diverzitásban gondolkodjunk!

– Szerintem a talajművelés nem akkora probléma, én nem vagyok igazán ellene, viszont amit nem tűrök, az a csupasz talaj! Ha egész évben takarva van a talaj, semmi gond nincs a talajműveléssel. A lényeg, hogy használjuk a takarónövényeket, mert a takarónövényezést például rögtön be lehet állítani a rendszerbe, nem kell a gépeinken állítani, nem kellenek rögtön új eszközök, csak vetőmag. Tehát a nagyszerű hatékonysága mellett nagyon egyszerű is. És igen: mielőtt bármilyen eszközberuházásra készülünk, előtte a fajok változatosságát növeljük, és a diverzitást propagáljuk, hiszen ez olcsó és hatékony – nyilatkozta.

– A magyarországi termőföldek az általam valaha látott legegészségesebb talajok közé tartoznak – mondta Dr. Tom Dykstra entomológus, floridai szaktanácsadó. Hozzátette: ahhoz, hogy a talajéletet és a növények kártevők elleni immunitását növelni lehessen, a talajainkban rejlő tápanyagkészleteinket sokkal jobban ki kellene használni. Ha erre jobban figyelnénk, nagyot fejlődnénk növényegészségben. Természetesen kiemelte a makroelemek (különösen a foszfor és a kalcium) fontosságát is, de úgy vélekedik, hogy rendszerben kell ezekről gondolkodni, és a talaj mélyebb rétegeiben megbújó mikroelemeket is figyelembe kell venni, hiszen ugyanolyan fontos szerepet játszanak a komplex talajéletben.

A Coloradóban nagybátyával gazdálkodó Scott Ravenkamp szűk 30 éve kezdett nyitni a csökkentett művelés irányába.

Ő az átállásra hívta fel a figyelmet, és javasolta a kijuttatott szintetikus anyagok, inputok fokozatos csökkentését. – Természetesen nem lehet csak a csökkentésre hagyatkozni. Amitől a rendszer stabil, erős és sikeres, az a takarónövények használata, a fajok diverzitása és esetleg az állatok bevonása, gondolok itt a legeltetésre, és persze a forgatás nélküli talajművelés, minél kevesebb bolygatás előbb-utóbb meghozza talajaink egészségének javulását.

A független oktató és tanácsadó Joel Williams számos ország gazdálkodóit segíti gyakorlati tanácsaival. Véleménye szerint is rendszerben kell gondolkodni. – Az egészséges talaj koncepciójára egyik leghatékonyabb megoldás a takarónövényezés, illetve szép lassan el kell hagyni a szintetikus inputokat, ezek mellett kiemelten fontos a biodiverzitás növelése a tábláinkon. Azért tartom jó dolognak és fontosnak a takarónövényezést, mert nagyon gyorsan be lehet ültetni a rendszerbe, és azonnal látható a pozitív eredmény. Nem beszélve arról, hogy hosszú távon is rengeteget számít a takarónövények használata – nyilatkozta a szakértő.

Figyelni és tanulni

Immár másodjára vett részt a konferencián Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója, aki szerint: tanulni jön ide az ember. – Mindig van új a nap alatt. A Talajegészség Konferencián olyan független szakemberektől tanulhatunk és gyűjthetünk tapasztalatot, akik teljesen más gondolkodásmódot hoznak el ide, ráadásul máshol a világon ezek a rendszerek már bizonyítottan működnek. Nagyon örültem, hogy idén specifikusabb témákra is, mint például a talaj mikrobiológiai kérdéseire is felhívták a figyelmet. Szenzációsan fel lett építve a tematika, megmutatta, hogyan kell elkezdeni másként gondolkodni. Azt tanácsolom, hogy akiknek nem sikerült ma eljönni, mindenképp szerezze meg az előadások hanganyagát, és ha tehetik, a 2020-as Talajegészség Konferenciát ne hagyják ki, mert a tudást keresni kell. Nyissanak a fejlődés irányába!