Ökológiai és társadalmi-gazdasági érdek a vetőmagtermesztés kiszélesítése

Magyarország éghajlata az alternatív növények termesztésére kiválóan alkalmas, ráadásul a vetőmagtermesztés is nagy hagyományokkal rendelkezik hazánkban. Először is érdemes tisztázni, milyen növényekre gondolunk, amikor az alternatív növényekről beszélünk.

Fogalom és történelem

A gyűjtőfogalom azt jelöli, hogy a növények költség-hozam szempontból alternatívát, lehetőséget jelentenek, termesztéstechnológiájuk viszont eltér a hagyományos, ipari növényekétől. A termeléshez az átlagosnál nagyobb odafigyelés szükséges, fontos a technológiai fegyelem betartása. Jelenleg mintegy 50 ezer ha-on fővetésben, 200 ezer ha-on másodvetésben vetünk alternatív növényeket.

Az alternatív növények szerepe a mezőgazdaságban sokrétű. A rendszerváltás után az állattenyésztés és a feldolgozóipar rendszerszintű összeomláson esett át. A megbomlott egyensúlyt mára sem sikerült teljesen visszaállítani. A termelés összhangját a gabona és ipari növény túlsúlyos vetésszerkezet töri meg. A növénytermesztés környezetvédelmi szempontjainak (ökológiai gazdálkodás) előtérbe kerülésével, a klímaváltozás negatív hatásainak fokozódásával egyre gyakrabban merülnek fel alternatívaként akár a pillangósok, akár a fűfélék. A vidékfejlesztésben, a vidéki versenyképesség növelésében az alternatív növények vetőmagcélú termesztése is segíthet. Vetőmagtermelési régiók és körzetek jöttek létre, támadtak fel a Nyugat-Dunántúlon, a Kisalföldön és az Alföldön (Szarvas, Karcag).

A leggyakrabban előforduló kultúrák: olajretek, mustár, bíbor-, fehér- és vöröshere, facélia, pohánka, tavaszi bükköny, baltacim, fűfélék, olajlen, görögszéna, somkóró. Egyre szélesedő felhasználásuk miatt a növények köre folyamatosan bővül, az utóbbi években a cirok, a köles és a fénymag termelése növekedett. Túlnyomórészt vetőmagnak, takarmánynak, madáreleségnek, élelmiszernek, ritkábban ipari alapanyagnak (olajlen, mustár) termelik őket.

Illeszkedő és jövedelmező

A növények felhasználási köre nagyon változatos. A legkülönfélébb növényekben közös pont, hogy alkalmasak a vetésforgó diverzifikálására, a termelés kockázata több növényen oszlik meg, biztosabb jövedelmezőséget biztosítva. Agrotechnikai előnyük, hogy a meglévő géppark kihasználtsága növelhető, általában a gabonatermesztés gépsorával sikerrel termeszthetők, a munkacsúcsok széthúzhatók. Kiváló előveteménynek számítanak, más intenzív kultúrák eredményes termelésére alkalmatlan területek hasznosíthatók velük. Sokszor olyan területeken érhető el velük profit, ahol más növényeknél kérdéses a termelési költség megtérülése. A termés és a betakarítás biztonságát tovább növelheti, hogy egy belvizes tavasszal a későbbi vetésidejű, rövidebb tenyészidejű alternatív növénnyel (olajretek, mustár, facélia) hasznosíthatjuk területeink egy részét. Bizonyos növények szárazabb viszonyok között vagy akár savanyú talajokon is sikerrel termeszthetők, a fűfélék például nem feltétlenül igénylik a jó termőhelyi adottságokat. Nem véletlenül alakult ki az 1980-as években a Nyugat-Dunántúl kedvezőtlen adottságú területein a fűmagtermesztés (angol és olasz perje, nádképű és vörös csenkesz) fellegvára, ami mára sajnos nagyot vesztett volumenéből. A legelő- és gyepgazdálkodás, a környezetgazdálkodás szükséglete igényelné a magyar fajták vetőmagtermesztésének újbóli felfuttatását, erre a termeltető cégek nyitottak. Az áruszéna egyre jobban értékesíthető, a fűfélék szintén besegíthetnek a takarmányszükséglet megtermelésében.

Az alternatív pillangósvirágúak magas biológiai értékűek, fontos fehérjeforrások. Kiemelt szereplői lehetnének a fehérje GMO-mentes biztosításának. Szemléletváltozásra volna szükség, a szóját helyettesíthetnék olyan területeken, ahol a növény sikeres termesztésének feltételei hiányoznak. A szójaterületek kiválasztásánál körültekintőbben kell eljárni. A pannon bükköny, a takarmányborsó, a csillagfürt, a szegletes lednek termesztésével sok Észak- és Dél-Amerikából származó GMO-s szóját lehetne helyettesíteni, remekül kiegészíthetnék a magyar szójatermesztést. A füvek és pillangósok többsége évelő, vetőmagtermesztésben 2-3, de akár 4 évig is alkalmasak magfogásra. Ezáltal az átlagtermésre jutó fajlagos termelési költség alacsony.

Az alternatív gabonák iránt folyamatosan nő a kereslet, nem csak a durumra, az alakorra és a tönkére gondolunk, hanem az egyéb olyan fajokra, amelyek eddig inkább madáreleség-komponensként voltak jelen (köles, cirok, fénymag), de egyéb felhasználásuk növekszik. A köles iránti keresletet a humán táplálkozás növeli, a belőle készült funkcionális élelmiszer nem tartalmaz glutént. A szemes és silócirkot, a szudánifüvet és a mohart abiotikus környezeti tényezőkkel szembeni alkalmazkodóképességük miatt szívesen vetik tömegtakarmány-előállítási céllal, csökkentve a klímakárokat, növelve a takarmányellátás biztonságát. Több növény bioenergetikai vonatkozásban lehet fontos.

A legkülönfélébb növényekben közös pont, hogy alkalmasak a vetésforgó diverzifikálására, a termelés kockázata több növényen oszlik meg

Talajjavítók, tápanyagpótlók

Az alternatív növények szerepe és helye a vetésszerkezetben szintén sokrétű. Attól függ, hogy fővetésű növényként vetőmag vagy alapanyag-előállítási célt szolgálnak, vagy másodvetésként (köztesnövényként) hasznosítjuk őket zöldtrágyaként, takarónövényként. Ebben az esetben általában különböző fajok magkeverékeiről beszélünk. A másodvetésű növények járulékos haszna, hogy lazítják a talajt, javítják a víz-, levegő- és hőháztartását, segítik a talajéletet és nem utolsósorban fontos szervesanyagforrásként szolgálnak. A stagnáló állatállomány, a csökkenő mennyiségű istállótrágya és a kijuttatási nehézségek miatt a zöldtrágyázás a szervasanyagpótlás alternatívája lehet, ha jól csinálják. A pillangósok vetésszerkezetbe illesztése segít a nitrogén visszapótlásában. Új növények megjelenésének lehetünk szemtanúi (sziki kender, meliorációs retek, indiai köles, etióp mustár), amelyek egy része a zöldtrágyakeverékek vetőmagigénye miatt szintén bekerülhet a vetőmagtermesztésbe. A talajok takarása és védelme a szántóföldek mellett a sokszor eróziónak kitett szőlő- és gyümölcsültetvényekben is fontos.

Sokszor olyan területeken érhető el velük profit, ahol más növényeknél kérdéses a termelési költség megtérülése

A takarónövény-keverékek alapanyag-termelésén túl a növények fontosak a különféle élőhelyfejlesztési programokban, a méhlegelők, vadföldek telepítésében.

A vetőmagtermesztés

Az alternatív növények vetőmag-termeltetését túlnyomóan magyar tulajdonú cégek látják el, esetenként egy-egy külföldi partnerrel, anyacéggel a háttérben. A jellemzően vetőmagcélú termeltetés a legtöbb esetben szabott áras szerződésekkel történik. A termést főként exportálják, a legfontosabb kereskedelmi partnerek közé Ausztria, Németország, Szlovénia, Olaszország tartozik. Növekszik a hazai felhasználás, ami főleg a diverzifikációs és a fenntartható fejlődést előtérbe helyező támogatási feltételeknek köszönhető. A vetőmagot és a szántóföldi szemlék díját a termeltető cég előfinanszírozza, amit később a termésből írnak jóvá. A cégek általában bázismagot helyeznek ki a gazdálkodókhoz, ritkábban előfordul prebázis vagy első fok kihelyezése. A termeltetés során fontos a termelőpartnerek munkájának aktív segítése, a technológiai ajánlások során adott személyes szaktanácsadás. A legtöbb növényfaj esetén összességében kiforrott termesztéstechnológiáról beszélhetünk. A legtöbb probléma és kérdés a növényvédelem kapcsán merül fel. A legnagyobb területen termelt növény itthoni vetésterülete is kicsi ahhoz, hogy a növényvédőszer-gyártóknak megérje az adott hatóanyag más kultúrában történő engedélyeztetése vagy az engedélyokiratok kiterjesztése. A megoldást sok esetben egy-egy szer eseti engedélyes használata adja. A betakarítás bizonytalanságát bizonyos növényeknél a pergésre való hajlam vagy az elhúzódó érés adja. A deszikkálásból kivont diquát-dibromid hatóanyag helyettesítése 2020-tól lesz feladat. A vetőmagtermesztésnél fontos szempont még az izolációs távolság, melynek mértéke a növényfajtól és a szaporulati foktól függ. A termeltető cégek integrátorként gyakran egészítik ki alaptevékenységüket az inputanyagok forgalmazásával, kedvező konstrukciójú biztosításával. Az elmúlt évtizedekben a termelőknél jelentős termesztési tapasztalat halmozódott fel, ezek tovább növelik a termelői kör és a termeltető cég bizalmi viszonyának értékét. A betakarításnál és a termés tisztításánál különösen fontos a szakmai és műszaki felkészültség, a legtöbb növény magtermése rendkívül kis méretű, nehezen csépelhető és tisztítható (innen ered a régi terminológia szerinti aprómag elnevezés).

Átmeneti hullámvölgyek után ismét felfelé ívelő időszak látszik körvonalazódni az alternatív növények vetőmagpiacán

Nettó exportőrök lehetnénk

Az újabb fajok itthoni vetőmagszükségletét eleinte exportból fedezik, később hazai termeltetésből elégítik ki az igényeket. Egy-egy faj vetőmagjából nettó exportőrökké is válhatnánk. Külföldi piacokon az ismertség növelése, a magyar piacon a bővülés lehetne a cél. A külföldi piac igényei néha hektikusan változnak, de még mindig kisebb áringadozások észlelhetők az alternatív növényeknél, mint más, nagyobb áthúzódó készleteket adó, árutőzsdei termények esetén. Átmeneti hullámvölgyek után ismét felfelé ívelő időszak látszik körvonalazódni az alternatív növények vetőmagpiacán. Időközönként árfelhajtó hatása az időjárási és vetésszerkezeti problémáknak lehet. További vetőmagpiac-kínálati rés, hogy egyes fajok takarmánynövényként egyre keresettebbek. Az Európai Unió új költségvetési ciklusának Közös Agrárpolitikája a zöldítést és a támogatáspolitika szabályrendszerét sem hagyja érintetlenül, ez valószínűleg jelentős változásokon fog átesni. Az eddigi intézkedések segítették az alternatív növények terjedését, valószínűleg az új szabályzás sem fogja megtörni az eddigi fejlődést, nemcsak az agrár-környezetgazdálkodási támogatás lassan kötelezővé váló elemei, hanem a gazdálkodók helyzetfelismerő-képessége miatt sem. A csökkenő mértékű támogatások újra az ökonómiai szempontokra irányítják a figyelmet. Érdemes elgondolkodnunk jövő évi vetéstervünk nyitott részén.

SZERZŐ: SÖJTÖRI ANDOR