Az ember már a saját érzékszerveinek sem hihet. Pedig hajlamosak vagyunk jobban bízni magunkban, mint a ránk szakadó információzuhatag igazságában.
Arra számíthattunk, hogy a választások közeledtével felpörgő hazai aktu-álpolitika próbára teszi józan ítélőképességünket, de hogy ezt a természet még túlszárnyalhatja, arra már kevésbé. Az „érzem ezt, mondják azt” kettősség rádöbbentett: nem mindegy hogy melyik oldalon állunk. Balról, jobbról, netán az északi vagy a déli féltekén?
Kaptunk hideget, meleget
A Népszabadság március 22-i cikkében olvastam a hírt, hogy a NASA adatai alapján az idei volt az utóbbi 130 év második legmelegebb tele a világon. Ezzel szemben mit látok a saját fáskamrámban? Az előző évek tapasztalatai alapján kalkulálva két évre szánt tűzifából épphogy marad valamicske. A télen így a kandalló melegénél, viszont a fotelban hátradőlve nézhettem azokat a televíziós híradásokat, amelyek a kontinensünkön és az USA-ban dúló cudar ítéletidőt hozták a szobámba. Jó-jó, a saját portámon is kellett havat lapátolni, a kerti kútaknában a vízórát is érdemesnek tartottam bebugyolálni a mínusz 18 fokban, de ennyivel megúsztam.
A cikket végigolvasva be kellett látnom: a tudománynak ezúttal alighanem igaza van; ha télnek a hírben a december elejétől február végéig terjedő időszakot nevezték (ami a déli féltekén valójában nyár volt), világnak pedig a Föld nevű bolygót, akkor ez bizony ritka meleg „tél” volt. „… Az osztrák meteorológiai intézet adatai szerint például majdnem harminc éve nem volt ilyen hideg tél nyugati szomszédunknál. … Németországban 1987 óta nem volt példa hasonlóan fagyos hónapokra, és több országos hidegrekord is megdőlt. A legrosszabbul talán az angolok jártak: ott az utóbbi harminc év legdermesztőbb tele tombolt, és több ezer iskolában volt fagyszünet. Az Egyesült Államokban évtizedek óta most fordult elő először, hogy az összes „szárazföldi” államban (Floridát is beleértve) egyszerre havazott. És – hogy egy hazai vonatkozású adatot is említsünk – Magyarországon januárban és februárban közel 2 fokkal hidegebb volt, mint a százéves átlag.
Ehhez képest (és innen, az északi félgömbről nézve) hihetetlennek tűnik, amit a NASA állít. A meteorológiával is foglalkozó amerikai űrügynökség adatai szerint 1880 (vagyis a mérések bevezetése) óta csak egyszer, a 2006-2007-es téli szezonban volt melegebb, mint most. … A NASA Goddard Központjának mérései szerint ebben ráadásul nincs is semmi rendkívüli, hiszen 2000 óta minden évben egyre melegebb van (igaz, csak egy picivel, hiszen 1880 óta a globális átlaghőmérséklet összességében csupán 0,8 fokkal emelkedett). … Ami tény: Ausztráliában már a november is rekordhőséget hozott, és a novembertől januárig terjedő időszak egésze is melegebb volt, mint a rendszeres adatgyűjtések kezdete óta bármikor.
Az átlagosnál melegebb nyári időjárás az egész Egyenlítőn túli térségre jellemző volt, de ez csupán arra volt elég, hogy nagyjából kiegyensúlyozza az északi zimankót. A mérleget a déli óceánok szokatlan hőmérséklet-emelkedése billentette át, amit a szakértők elsősorban az erős El Nino-tevékeny-séggel, illetve a még mindig növekvő ózonlyuk miatti intenzívebb felszíni sugárzással hoznak összefüggésbe.”
Kár érte
Az MVH honlapján közzétett híradás szerint Magyarországon a természet rakoncátlansága tavaly is sok-sok milliárdjába került a mezőgazdasági termelőknek. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal márciusban kezdte meg az agrárkár-enyhítési rendszerben részt vevő, érintett gazdálkodók részére a kárenyhítési juttatások kifizetését.
Összesen 6600-an nyújtottak be agrárkár-enyhítési kérelmet, fagy-, belvíz- és aszálykárok, illetve jégeső okozta károk enyhítésére, s ebből mintegy 5600 mezőgazdasági egyéni termelő és vállalkozás részesül a támogatásban. Az érintett gazdálkodók jogos kárenyhítési igénye 25,5 milliárd forint, ám a kifizethető keret mindössze 5,23 milliárd forint. Ez az összeg a kárenyhítési rendszerhez csatlakozott termelők 2,1 milliárdos befizetéséből, valamint az ehhez biztosított költségvetési hozzájárulásból áll össze. A különbségre tekintettel arányos visszaosztás alapján minden ügyfél jogos igényének 20 százalékát kapja meg.
Továbbgondolva a dolgokat, ebből a szempontból is jól jönne már néhány kiegyensúlyozottabb esztendő, hogy szaporodjon a persely tartalma, s a legközelebb több jusson a kárt szenvedetteknek.
Trükközés
A Szabad Föld Gazdanetjén leltem a Gabonamilliárdok után kutat az APEH című cikkre, amely nem megsemmisült, inkább mindannyiunk elillanó milliárdjairól számol be. „Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára szerint a gabonapiacon soha nem volt ennyi szélhámos, mint most. A klasszikus termelők és kereskedők közé olyan felvásárlók épülnek be, akik az átvett és később értékesített termények után nem fizetik be az áfát, esetleg jogtalanul igénylik vissza azt. Ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a legálisan működő vállalkozásokat, és több tízmilliárd forinttal megkárosítják az államot.
A törvénytelen ügyletek arra épülnek, hogy az EU-konform előírások szerint nem kell áfát felszámítani és megfizetni, ha a felvásárlók az átvett gabonát valamelyik másik uniós tagországban értékesítik. A feketézők ezért látszólag exportcélokra vesznek árut, de azt végül itthon adják el, miközben az értékesítéskor felszámított áfát „elfelejtik” befizetni. E cégek tevékenységét nehéz felderíteni, mert általában csak két-három hónapig működnek, majd „nyomtalanul” eltűnnek.
Ágazati becslések szerint a gabonapiaci feketekereskedelem aránya már elérheti a 25 százalékot is. Ez azt jelentheti, hogy éves szinten 3-4 millió tonna áru (elsősorban búza és kukorica) cserélhet gazdát illegálisan az országban. Ennek értéke – a tonnánkénti 101,31 eurós (26-27 ezer forintos) uniós intervenciós felvásárlási árral számolva – meghaladhatja a 100 milliárd forintot, áfa-vonzata pedig 25-30 milliárdot tehet ki.
A Gabonaszövetség a leghatékonyabb megoldásnak azt tartaná, ha a hazai áfa a gabonaféléknél és az olajosmagvaknál a mai 25 százalékról elfogadható szintre – egyes ágazati vélemények szerint 5-12 százalékra – mérséklődne. Így el lehetne érni, hogy a trükközés kevésbé érje meg a feketézőknek. A főtitkár szerint a költségvetés bevételei a kisebb kulcs mellett sem csökkennének, mert az áfa a feldolgozott termékeknél (tehát a malom-, a sütő- és a tésztaipari áruféleségeknél) változatlanul 25 százalékos maradhatna. A gabonapiac ‘kifehéredése’ ugyanakkor a kereskedelemből származó költségvetési áfa-befizetések növekedését vonná maga után.”
Terítéken
A mi? és mi mennyi? kategóriában is akadt tallóznivaló. A Hírszerző portálján Magyar földbe magyar kapát címmel az országgyűlésiképviselő-választás előtt egy hónappal jelent meg összeállítás a pártok agrárgazdasági megnyilatkozásaiból. „A külföldiek földvásárlásának megakadályozása, a hazai termelők megkülönböztetett támogatása, a mezőgazdaság munkahelyteremtő képességének javítása, valamint a hazai áruk piacképességének növelése áll a pártok agrárgazdasági ígéreteinek fókuszában. Az ígéretek között szerepel az alacsonyabb áfa-kulcs, a hazai termelőknek kedvező földtörvény-módosítás, vagy a vidékieket hitelező állami bank ötlete is. Azonban egyetlen párt sem számszerűsíti programjában, hogy mennyibe is kerülne az adófizetőknek a vidék talpra állítása.”
Íme néhány szemelvény a részletekből, a pártok írásos megnyilatkozásai alapján:
Az MSZP programjából: „A versenytörvény átalakítása, uniós harmonizációja révén elősegítjük a kis- és közepes méretű vállalkozások alkuképességének erősítését a multinacionális kereskedelmi láncok piacán”.
A Jobbik is hasonló céllal vizsgálná felül a versenyjogot: „minden lehető eszközzel védjük élelmiszerpiacainkat, a multiknál a 80 százalék hazai – 20 százalék külföldi arány biztosítását a versenyjog felülvizsgálatával.”
Az MDF „agrárprogramja” szerint egy átfogó fejlesztési program meghirdetésével kell megkülönböztetett támogatásban részesíteni a „hazai tulajdonban lévő regionális élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat”, és 12 százalékra kell csökkenteni a „világon egyedülállóan magas” élelmiszer-áfakulcsot.
A 2007-es Erős Magyarország szerint „a versenyképesség megteremtéséhez elengedhetetlen a gazdák pénzügyi helyzetének javítása, aminek érdekében a Fidesz egyszeri, átfogó gazdahitel-átütemezési és feltőkésítési programot indít el.” Információink szerint a párt államilag támogatott forinthitelekkel segítené a gazdálkodókat.
Hasonlóban gondolkodik a Jobbik is. A párt programjában a Vidék Bankja létrehozását ígéri, mely alacsony kamattal kínál hosszú távú hiteleket a „megfelelő vidéki célcsoportoknak.”
Ki-ki a józan ítélőképessége szerint értelmezheti, prognosztizálhatja, hogy ezekből mennyi marad meg ígéretnek, s melyikből fejlődhet ki a várva várt ígéretes jövő.
Tóth Szeles István
