Ha akarjuk, ha nem, a dolgok szüntelenül változnak. Áprilisban például várva várt változás volt sok helyen sok növénytermesztő számára, hogy végre vethető állapotúvá szikkadt fel a talaj. Aztán akadnak magánéletre, országra vagy világra szóló változások vagy változtatni valók is szép számmal.
Fordulat előtt?
Előző havi lapszámunkban több párt agrárelképzeléseit villantottuk fel, mint akkori (választás előtti) aktualitást. A parlamenti mandátumok sorsa azóta ’alaposan’ eldőlt, így nem meglepő aktualitás, ha most csak a Fidesz terveit fürkésszük. A Magyar Hírlap portálján április 20-án feltűnt híradás pont erről szól.
„Ahhoz, hogy az agráriumban jelentős számú új munkahelyet lehessen létrehozni, a jelenlegi gazdaság- és birtokpolitikában kell fordulatot végrehajtani. Az elsősorban a nagybirtokokat támogató politikával szemben a Fidesz szerint csak összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud sokaknak megélhetést adni, s kellő jövőképet, utánpótlást biztosítani a fiatal gazdáknak. A kisebb ’építőelemekből’ szerveződő szerkezet a piaci versenyben csak akkor indul jobb eséllyel, ha államilag is támogatott, önkéntes beszerzési, termelési, feldolgozási, valamint értékesítési társulások jönnek létre.
A Fidesz szerint az agrárium legfontosabb piacai itthon, illetve a termelők közvetlen környezetében találhatók. A helyi piaci lehetőségek bővülése lehetőséget ad arra, hogy a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszereket közvetlenül értékesíteni lehessen. Az agráriumban kiutat jelenhetnek a hungarikumaink, amelyeket kiemelt támogatásban kell részesíteni.
A kormányzásra készülő párt hangsúlyozza, hogy erősebbé és hatékonyabbá kell tenni az élelmiszer-biztonság és élelmezés-egészségügy intézményrendszerét. Ki kell szorítani a hazai kereskedelemből a megbízhatatlan eredetű, egészségkárosító árukat. Ide tartozik annak hangsúlyozása is, hogy továbbra is fontos megőrizni Magyarország GMO-mentes állapotát. Ami a magyar termőföld megőrzését illeti, a kormány (ellenzéki nyomásra) már benyújtotta a külföldiek földvásárlásáról szóló, jövő április végén lejáró, a moratórium meghosszabbítása iránti kérelmét az Európai Bizottsághoz. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az elmúlt időszakban többször is azt mondta: bárhogy is dönt a brüsszeli bizottság a moratórium hároméves kitolásáról, ha ők kerülnek kormányra, hazánkban annyi földet vesznek majd a külföldiek, mint mi Dániában vagy Franciaországban.”
Leltár
Jelenlegi agrárminiszterünk számára több szempontból is időszerű a leltárkészítés. „Visszavonul a politikától Gráf József a választások után – írta az Új Dunántúli Napló. A szaktárca vezetője a lapnak adott interjújában úgy fogalmazott: öt évet töltött az agrártárca élén, s ez amellett, hogy hazai rekord, ’legalább tíz normál évnek felel meg egy ember életében’. A mezőgazdaságban ugyanis ’mindig van valami gond, nincs olyan nyugalmi periódus, mint az oktatásban a nyári szünet’.”
Gráf József azt mondta, hogy idén lesz 64 éves, és úgy érzi, ráfér a pihenés. A nyarat családi körben, pihenéssel tölti majd, s ami a jövőt illeti, gazdálkodni biztosan fog. „Emellett több hazai és külföldi szakértői megkeresésem van, utóbbiak zöme a csatlakozás előtti országokból. De bármilyen feladat elvállalásáról csak később fogok dönteni” – jegyezte meg a miniszter a baranyai napilapban közölt interjúban.
Az FVM honlapján olvasottak a XVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitója kapcsán készített leltárként is felfoghatók. Itt nemcsak az ember, hanem a kormányzati ciklus is búcsúzik, s nem csoda, ha inkább az eredményeket veszi számba. „Az elmúlt években komoly szerkezeti váltás történt a magyar állattenyésztésben, átalakult az üzemi struktúra és jelentős műszaki-technológiai fejlesztést sikerült végrehajtani – jelentette ki Gráf József agrárminiszter, Hódmezővásárhelyen.
– Az elmúlt három évben több mint 7 ezer állattartó telep épült újjá vagy esett át nagyon komoly rekonstrukción, elsősorban a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiágazatban. A hét év alatt rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás közel felét műszaki-technológiai fejlesztésre fordítottuk, ennek felét az állattenyésztésben – közölte a tárcavezető.
Ezt a munkát a következő években is folytatni kell, ugyanis egy 450 millió fős piac részesei lettünk, ahol komoly hátránnyal, a régi tagországokhoz viszonyítva 25 százalékos támogatási szintről indultunk el a versenyben. A politikus emlékeztetett rá, amikor átvette az agrártárca irányítását a magyar kifizető ügynökség az utolsó helyen állt a tagországok között a gazdáknak juttatott források tekintetében, ma holtversenyben az első, 97 százalékos felhasználási aránnyal.”
Közös jövő
A gazdakor.szie.hu weboldal gazdag hírcsokrából kiválasztott (Csökkenteni kell az uniós támogatási különbségeket című) cikk szépen illeszkedik e 450 milliós piaccal kapcsolatos iménti észrevételekhez. „… Font Sándor egy budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország számára továbbra is fontos (a KAP tervezett reformjában), hogy megmaradjon a közvetlen mezőgazdasági támogatások rendszere, de annak finanszírozása ne a vidékfejlesztési források rovására történjen. Véleménye szerint ezt veszélyeztetheti, ha teret nyer a renacionalizálási javaslat a KAP 2013 utáni finanszírozásában. Ennek alapján maradna ugyan némi közösségi forrás a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatására, de minden állam a saját forrásaiból egészítené ezt ki, saját pénzügyi lehetőségeinek arányában. Ez Font Sándor szerint egyet jelentene az unióhoz később csatlakozott tagállamok lemaradásának konzerválásával.
Popp József az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettese hangsúlyozta: az már most nagyon valószínű, hogy 2013 után kevesebb pénz jut majd az új költségvetési időszakban a Közös Agrárpolitika támogatására. Most ez az összeg évente 53,5 milliárd euró, az éves 141 milliárd eurót kitevő közösségi költségvetésből. Nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a területalapú támogatás 2013 után esetleg 25-30 százalékkal is csökken majd. Ezért volna fontos egy markáns magyar álláspont kialakítása a KAP-reform ügyében.”
Földéhség
Az élelmiszer.hu portál a nemzetközivé lett világ, vagyis a Föld legújabbkori földügyeiről villant fel figyelemreméltó részleteket, s ez bizony a magyar átmenetiség közepette megszívlelendő. „Miközben Magyarországon egyre lázasabb munka folyik a földkérdés jogi rendezésében, a világon felgyorsultak a határokon átnyúló földszerzési akciók. A gazdag országok határokon átnyúló földszerzési akciói tovább folytatódnak, sőt a fokozódó élelmiszerhiány révén (különösen Afrikában és Ázsiában) egyre fontosabb politikai kérdéssé válnak. A Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutató Intézet legfrissebb jelentése szerint 2006 óta a világban 15-20 millió hektár termőföld külföldi vállalkozóknak történő értékesítéséről folytattak nemzetközi tárgyalásokat.
Az országokon átívelő földeladások trendje különösen a mezőgazdasági termékárak 2007/08. havi drasztikus áremelkedésének hatására gyorsult fel. Ennek nyomán a „földéhes” országok (Japán, Dél-Korea, nagy olajtermelő országok) még intenzívebben kezdték keresni az eladó vagy bérelhető termőföldeket. Kína már tíz évvel ezelőtt is bérelt földeket Kubában, illetve Mexikóban, és folyamatosan új lehetőségeket keres, hogy a gyors ütemben szaporodó népessége élelmiszer-ellátását biztosítsa. Hasonló problémával küzd India is, amely jelenleg a szubszaharai Afrikában keres földterületeket, amelyeket a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (IIED) szerint hektáronként 800 és 1000 dollár közötti áron lehet megvásárolni.
A nemzetközi földvásárlási akciókban kormányok, élelmiszer- és energiatermelő cégek, valamint spekuláló vállalkozások vesznek részt. Madagaszkár szigetén a Daewoo Logistics cég kezdeményezett tárgyalásokat 1,3 millió hektár kukorica és pálmaolaj termelésére szolgáló terület megvásárlására.
Az elmúlt évben Pakisztán egymillió ac-re (400 ezer hektár) területet ajánlott fel nemzetközi bérletre. Ez nagy felháborodást váltott ki az ország lakosai körében, akik a pakisztáni föld védelmében szálltak síkra. A pakisztáni föld bérlésére elsősorban az arab országok jelentettek be érdekeltséget.
Egyiptom több különböző farmot kíván külföldön berendezni, és már jelenleg is három ilyet üzemeltet: Zambiában kukoricát, Nigerben többnyire rizst, Tanzániában pedig zöldséget termeszt.
Az Afrikai Unió a múltban élesen bírálta a gazdag országok ‘földharácsolásnak’ nevezett földszerzési akcióit, azzal érvelve, hogy az ilyen akciókból a szegény országok gyakorlatilag semmit sem profitálnak.”
Tóth Szeles István
