Deák Hajnalka gazdálkodó szerint a JÉGER rendszer körüli vita nem politikai ügy, hanem szakmai és gazdatársadalmi kérdés. A céljuk független szakértői vizsgálatok, addig pedig a rendszer felfüggesztése.
Miért álltál bele a JÉGER rendszer ügyébe?
Nem örülök annak, hogy nekem kell ezt csinálni, mert ez egy nagyon hálátlan feladat. De gazdaként azt látom, hogy valami nagyon megváltozott. Évek óta egyre súlyosabb a szárazság, és nagyon sok gazda érzi úgy, hogy a JÉGER rendszer hatásait legalább ki kellene vizsgálni. Nem azt mondjuk, hogy biztosan ez okoz mindent. Azt mondjuk, hogy ha akár kis esélye is van az összefüggésnek, akkor azt nem lehet lesöpörni az asztalról. Az elmúlt években többször is megindult egy-egy gazdálkodói hullám, amelyben sokan ugyanarra a következtetésre jutottak: szerintük érdemes megvizsgálni, lehet-e kapcsolat a rendszer működése és a csapadékviszonyok változása között. Minél többen kezdtek foglalkozni a témával, annál több kérdés merült fel.
Mi a legfontosabb célotok?
Tisztán akarunk látni. Nem ellenségeket keresünk, és nem támadni akarunk senkit. Azt szeretnénk, hogy legyen egy független, szakmai vizsgálat, amely megmutatja, van-e hatása az országos JÉGER rendszernek a csapadékra, a talajra, a környezetre, valamint az egészségünkre. Addig pedig, amíg ez nem történik meg, szerintünk fel kell függeszteni a működését. A cél az, hogy nyugodjanak le a kedélyek és a rendszer ellenőrzött, dokumentált módon működjön, csak akkor és csak ott, ha nagyon indokolt valóban. Citromsárga riasztáskor értelmetlen beavatkozni az időjárásba, esetleg túlhasználni, ami a terület kiszáradásához vezethet? – az esőcseppek olyan kis méretűek lesznek, hogy nem érik el a földet a túlmagvasítás miatt. Kumulált hatékonyság elemzést és átláthatóságot vár el a társadalom. Most úgy tűnik, az államtitkárság megkezdte ezirányú munkáját és nyitott a kommunikációra, ami a gazdák számára reményteli!
(Fotó: Shutterstock, Horizont Média szerkesztés)
Mit gondolsz, kiknek kellene részt venniük ebben a vizsgálatban?
Nem elég egyetlen szakterület véleménye. Meteorológusokra, talajtani szakemberekre, vízügyi szakértőkre és környezetmérnökökre is szükség lenne. Ez a kérdés túl nagy ahhoz, hogy egyoldalúan lehessen kezelni. konstruktív vitákra van szükség. Egy teles országot 10 km-es hálóban lefedő rendszer működéséről beszélünk. Ilyen léptéknél csak akkor lehet felelős döntést hozni, ha minden hatását megvizsgálják. Visszamenőleg is elemezni kell, mikor és milyen riasztások mellett működtek a berendezések, az adott térségekben mi történt a csapadékkal, volt-e jég, villámárvíz vagy éppen elmaradt eső. Meg kell nézni a környező országokban használt jégkár elhárítási módszereket, azok eredményeit. A világ számos pontján készültek kutatások, elemzések, ezek tapasztalatait fel kell használni, mérlegelni az előnyöket és hátrányokat. Szerintem ezek nélkül nem lehet egzakt választ adni a gazdák és a társadalom kérdéseire és amíg ezek nincsenek meg, nem szabad üzemeltetni tovább.
A gazdák a rendszer megszüntetését akarják?
Ha beigazolódik a sokezer gazda tapasztalata során felmerült aggodalom valósága akkor nem kérdés. Lokálisan, indokolt esetben lehet szerepe a jégkármérséklésnek például ipari létesítmények körül, vagy szőlőbirtokon, ahol óriási kárt okozhatna a jég, de az is sokkal ellenőrzöttebb formában történjen, elszámolható módon, ahogy egy-egy pontforrás működik, beemelve a jogszabályokba a tevékenységet és a hatóanyagot is, bevalláshoz kötött legyen a felhasznált ezüst-jodid, illetve a felhasznált segédanyag és annak tisztasága. A hatóságok fordítsanak nagyobb figyelmet a rendszerre, hiszen más, ha egy kisebb területen, célzottan működtetnek ilyen technológiát, és megint más, ha országos hálózatról beszélünk, amely sokszáz ember kézi működtetése során zajlik. Szerintünk külön kell választani a helyi, indokolt védekezést és az országos, automatikusan vagy félautomatikusan működő hálózatot. Utóbbinál szerintük nem fér bele, hogy a működés feltételei, a berendezések helye és a hatások vizsgálata ne legyen teljesen átlátható. Az emberek egy része nem is tudja, mi ez és nem is érti a gazdák felháborodását, pedig jelen pillanatban nem lehet pontosan tudni, hol működnek ezek a berendezések, így azt sem, ha valamelyik éppen valakinek a szomszédjában van.
A petíció ide kattintva elérhető.
Miért erősödött fel most a gazdák tiltakozása?
Mert sokan úgy érzik, hogy évek óta nem kapnak valódi válaszokat és bíznak benne, hogy ez most változhat. A gazdák a saját bőrükön érzik, mi történik a földeken. Látják, hogy változik az időjárás, látják, hogy jelentősen romlik a vízellátottság, és látják, hogy egyre nehezebb termelni. A környező országokban is aszály van, de nálunk kiszárad teljesen az ország egy része. A klímaváltozás nem 5 év alatt zajlik és nem ismer országhatárokat. Ha ennyi gazda ugyanazt tapasztalja, azt nem lehet egyszerűen félresöpörni. A tiltakozás közvetlen előzménye az volt, hogy a gazdák egy része úgy érezte: miközben június hónapban a rendszer mérsékeltebb használatáról volt szó, 07.02.-án ismét a teljes üzemmódra kapcsolásról adott hírt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ez sokakban azt az érzést keltette, hogy most már lépni kell, mert a bizonytalanság tovább nem tartható fenn. Mondok egy jó példát. Amikor megláttam a NAK hírt 07.02-án felhívtam a mezőhegyesi manuális JÉGER-talajgenerátor kezelőjét, mert szerettem volna tisztán látni, működött-e a rendszer 2026.07.02.-án, frissen emlékezve, hogy nem volt jelentősebb viharos jelenség. A kezelő elmondása szerint 14 és 18 óra között bekapcsolta a berendezést, mert megkapta az erről szóló értesítést. Számomra az a probléma, hogy az OMSZ/HungaroMet riasztási adatai szerint akkor citromsárga riasztás volt a térségben, a NAK kommunikációja alapján pedig a rendszer csak narancs- vagy piros fokozatú riasztás esetén működött 07.02-től (előtte csak piros-riasztás mellett). Ez a két információ így nehezen egyeztethető össze. Nem vádaskodni szeretnék, hanem egyértelmű választ kapni: pontosan milyen feltételek mellett kapcsolják be a JÉGER-rendszert, és ki ellenőrzi, hogy a működés valóban a meghirdetett szabályok szerint történik-e?
Mit vártok a döntéshozóktól?
Azt, hogy hallják végre meg a hangunk, vegyék komolyan a gazdák tapasztalataira alapozott véleményt, legyen szakmai párbeszéd a témában, de ez a folyamat jó úton halad.
Úgy vélem, az országos léptékű alkalmazás miatt a rendszer környezeti és mezőgazdasági hatásait nem lehet pusztán bizalmi alapon kezelni. Jobb helye lenne ennek a rendszernek az állam kezelésében és senki semmilyen anyagi hasznot ne húzzon a rendszerből. Az időjárásba beavatkozás országos szinten nem függhet semmilyen eredményorientált, államtól független szervtől.
Mit jelent számodra ez az ügy személyesen?
Én egyszerűen azt szeretném, hogy lehessen gazdálkodni, és hagyjuk regenerálódni a természetet, hisz az csodákra képes. Ha ennek a munkának lesz eredménye, akkor megérte a konfliktus, a fáradtság és minden nehézség. A magyar mezőgazdaság jövője a tét. Víz nélkül nincs termelés, mezőgazdaság nélkül nincs gazdaság és ha bármilyen tényező tovább rontja a helyzetet, azért mindenkinek kötelessége mindent megtenni, amit csak tud. Ha akár egy kicsit is jobbá tehetem a gazdák életét és élhetőbbé válik a környezetünk, már megérte felvállalni az ügyet!
A JÉGER rendszer alapját a korábban több térségben, például a Hevesi történelmi borvidéken és a Soltvadkert–Kecel környéki Aranyháromszögben is alkalmazott, francia licenc alapján működő technológia adta. Az eredeti francia rendszer hatékonyságát mintegy 70 százalékra becsülték, a generátorok kívánatos távolságát pedig 6–8 kilométerben határozták meg. Magyarországon az országos hálózat kiépítésekor ennél ritkább, jellemzően 10–12 kilométeres generátortávolságról beszélnek. Ez önmagában nem bizonyít problémát, de jól mutatja, miért kérnek a gazdák részletesebb szakmai vizsgálatot: szerintük tisztázni kell, hogy az eredeti technológiai feltételekhez képest módosított országos alkalmazás milyen hatással járhat.
Ide kattintva részletesen is olvashatsz a rendszer működéséről!
MezőHír Tudástár: JÉGER rendszer – Magyarország országos jégkármérséklő hálózata, amely ezüst-jodid felhasználásával, talajgenerátorokon keresztül igyekszik mérsékelni a jégesők okozta károkat. Működésének hatékonyságáról és a csapadékra, környezetre, valamint mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatásairól szakmai vita zajlik, ezért egyes gazdálkodók független vizsgálatot és nagyobb átláthatóságot sürgetnek.