Az MNB jelentése szerint csökkentek az élelmiszerárak, de a mezőgazdasági termelői árak esése komoly nyomást jelenthet.
Fordulat a boltokban, szorítás a földeken
Ritka pillanat jött el a magyar élelmiszerpiacon: az MNB 2026. júniusi Inflációs jelentése szerint az élelmiszerinfláció májusra negatív tartományba fordult. A tavaly év eleji 5–7 százalékos drágulási ütem után idén májusban már 2,4 százalékkal alacsonyabbak voltak az élelmiszerárak, mint egy évvel korábban. Ez a vásárlóknak jó hír. A mezőgazdasági termelőknek viszont már sokkal kevésbé egyértelmű az öröm. A bolti árak csökkenése mögött ugyanis több termékpályán még nagyobb termelőiár-zuhanás látszik.
A tej és a sertés vitte lefelé az árakat
A dezinflációt elsősorban az állati eredetű termékek húzták. Az MNB adatai szerint 2026 májusában a vaj fogyasztói ára 11,1, a sertéshúsé 10,1, a tejé pedig 6,3 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A termelői oldalon még durvább a kép. Áprilisban a vágósertés termelői ára 22,5, a tejé 32,8 százalékkal esett éves alapon. Ez már nem egyszerű árkorrekció, hanem olyan nyomás, amely komolyan érintheti az állattartók jövedelmezőségét.
A növénytermesztés sem maradt ki: a búza ára 20,2, a napraforgóé 8,9 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly áprilisi szintnél. Az összes mezőgazdasági termékre számolt átlagos termelői ár 10,2 százalékkal csökkent.
Kína kevesebbet vesz, Európában beragad az áru
A háttérben nem csak hazai folyamatok állnak. Az MNB szerint az európai tej- és sertéshúspiacon túlkínálat alakult ki, amit részben Kína alacsonyabb élelmiszerimportja okoz. A kínai sertéshúsimport 2026-ban 8,2 százalékkal, a tejtermékimport 4,1 százalékkal csökkenhet, miközben a jó gabonatermés miatt a szójababimport is mérséklődhet. Ez Európában egyszerűen azt jelenti: kevesebb áru megy ki, több marad bent. A bent ragadó készletek pedig lefelé nyomják az árakat. A vásárló ebből olcsóbb tejterméket és húst lát, a termelő viszont alacsonyabb felvásárlási árakat.
Az aszály fáj, de most nem egész Európát sújtja
Magyarországon az április rendkívül száraz volt, a csapadék mennyisége 90 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól. A májusi esők enyhítettek ugyan a helyzeten, de az Alföldön továbbra is kedvezőtlen a talaj nedvességtartalma. Az MNB szerint azonban a mostani aszályhelyzet európai szinten inkább lokális jellegű, főként Kelet-Közép-Európát és a balti országokat érinti. Ez fontos különbség a 2022-es nagy aszályhoz képest, amikor szinte egész Európa, köztük Ukrajna, Franciaország, Spanyolország és Olaszország is szárazsággal küzdött. Mivel a hazai terményárak erősen követik az európai árutőzsdei folyamatokat, a lokális magyar aszály önmagában kevésbé képes nagy élelmiszerár-robbanást okozni.
A műtrágya lehet a következő akna
A kedvező élelmiszerár-kép mellett van egy komoly figyelmeztetés is: a műtrágyaárak megugrottak. Az MNB szerint a karbamid ára májusban 105 százalékkal, a műtrágyagyártáshoz kapcsolódó metanolé 128 százalékkal volt magasabb februárhoz képest.
Ez egyelőre azért nem látszik erősen a bolti árakon, mert a 2026-os tavaszi vetéshez szükséges műtrágyát a gazdák jellemzően még korábban, alacsonyabb áron szerezték be. Ha viszont a drágulás tartós marad, az a következő szezonban már a terményárakban, majd a takarmányköltségeken keresztül a hús- és tejtermékek árában is megjelenhet.
Az árrésstop kivezetése sem hozna árrobbanást?
Az MNB külön vizsgálta az élelmiszer-árréskorlátozások esetleges kivezetését is. A jegybank becslése szerint a kiskereskedelmi láncok már jelentős részben alkalmazkodtak az intézkedéshez, ezért annak megszüntetése várhatóan nem okozna nagy inflációs sokkot.
A jelentés szerint a bevezetéskor mért 1,4 százalékpontos technikai árcsökkentő hatásnak csak körülbelül a negyede épülne vissza az árakba. Magyarul: lehetne némi áremelkedés, de nem várható újabb élelmiszerár-robbanás pusztán ettől.
Forrás: MNB
MezőHír Tudástár: élelmiszerinfláció – Az élelmiszerinfláció az élelmiszerek fogyasztói árainak változását mutató gazdasági mutató. Alakulását a mezőgazdasági termelői árak, a feldolgozóipari és kereskedelmi költségek, a nemzetközi piaci folyamatok, valamint az energia- és inputárak együttesen befolyásolják, ezért a bolti árak változása nem mindig követi közvetlenül a termelői árak alakulását.
