A NAK 26. heti fogási adatai szerint több gyümölcsmoly már országosan jelen van, Győrben pedig amerikai szőlőkabócát is fogtak.
Nem minden kártevő robbant be, de figyelni kell
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előrejelző rendszerének 26. heti fogási adatai alapján mozgalmas időszak kezdődött a gyümölcsösökben, szőlőkben és dísznövényállományokban. Bár japán cserebogarat és őszi sereghernyót továbbra sem detektáltak a megfigyelési pontokon, több jól ismert kártevő már országosan jelen van. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: az országos adatok tájékoztató jellegűek. A védekezést nem egy távoli csapda eredményére, hanem mindig az adott terület saját fogási adataira és a helyi növényállapotra kell alapozni.
Győrben már megjelent az amerikai szőlőkabóca imágója
A hét egyik legfontosabb növényvédelmi jelzése, hogy Győrben már amerikai szőlőkabóca imágót figyeltek meg. Ez azért különösen lényeges, mert a faj a szőlő aranyszínű sárgaság betegségének egyik legfontosabb terjesztője. A kabóca megjelenése nem azt jelenti, hogy minden ültetvényben azonnal ugyanaz a helyzet, de komoly figyelmeztetés a szőlősgazdáknak. Ahol ismert a kártevő jelenléte, ott a védekezési döntéseket a helyi megfigyelések, a fenológiai állapot és az engedélyezett növényvédő szerek előírásai alapján kell meghozni.
A gyümölcsmolyok nem pihennek
Az almamoly minden megfigyelőponton jelen van, a legtöbb egyedet Sasadon fogták, ahol 42 példányt detektáltak. Ez a gyümölcstermesztők számára egyértelmű jelzés: az almaültetvényekben továbbra is indokolt a rendszeres csapdaellenőrzés és a rajzásdinamika követése. A szilvamoly szintén minden megfigyelőponton megjelent, a legerősebb fogás Győrben volt, 154 egyeddel. Ez már olyan adat, amely mellett nem lehet elmenni. A szilvásokban különösen fontos a termésvédelmi időzítés, mert a késlekedés gyorsan minőségi és mennyiségi kárt okozhat. A keleti gyümölcsmoly esetében is országos jelenlétet mutatnak az adatok. A legtöbb imágót Sasadon detektálták, 110 példánnyal. Ez a kártevő több gyümölcsfajban is komoly gondot okozhat, ezért a védekezésnél nemcsak a fogásszám, hanem a kultúra fejlettségi állapota is döntő.
A barackosokban sem lehet hátradőlni
Barackmolyt Zalaszentlőrincen nem fogtak, de más pontokon jelen volt a kártevő. A legtöbb egyedet Budakalászon figyelték meg, 22 példányt. Ez mérsékeltebb számnak tűnhet a szilvamolyhoz vagy a keleti gyümölcsmolyhoz képest, de a barackosokban a rajzás követése most is indokolt. A molykártevők esetében különösen igaz, hogy a védekezés sikere az időzítésen múlik. Nem mindegy, hogy a kezelést a rajzás elején, csúcsán vagy már a kártétel megindulása után végzik el. Aki csak akkor reagál, amikor a tünetek látványosak, gyakran már késésben van.
A vadgesztenyék sem ússzák meg
A vadgesztenyelevél-aknázómoly minden megfigyelőponton jelen van. A legnagyobb fogást Budapest X. kerületében mérték, ahol 1770 egyedet detektáltak. Ez kiugró szám, és jól jelzi, hogy a városi zöldfelületeken, parkokban és fasorokban is erős lehet a kártevőnyomás.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly elsősorban közterületi és dísznövényvédelmi szempontból fontos, de látványos lombkárosítása miatt a lakosság is gyorsan észreveszi a problémát. A korai lombbarnulás nemcsak esztétikai gond, hanem hosszabb távon a fák kondícióját is ronthatja.
Vannak jó hírek is
A selyemfényű puszpángmolyt egyik megfigyelőponton sem figyelték meg. Ez jó hír a puszpángot tartó kerteknek és közterületeknek, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy végleg el lehet felejteni ezt a kártevőt. A faj korábbi években már bizonyította, hogy gyorsan képes komoly lombvesztést okozni. Japán cserebogarat és őszi sereghernyót sem detektáltak a megfigyelési pontokon. Ez különösen megnyugtató, mert mindkét faj komoly növényvédelmi kockázatot jelenthetne, ha megjelenne és felszaporodna.
A csapda nem dísz, hanem döntési alap
A NAK adatai egyértelműen mutatják: a növényvédelmi szezon aktív szakaszban van. Az almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly és vadgesztenyelevél-aknázómoly jelenléte nem elméleti veszély, hanem már mért adat. A gazdálkodók számára most a legfontosabb feladat a helyi csapdák rendszeres ellenőrzése, az adatok értelmezése és a védekezések pontos időzítése. A növényvédő szeres kezelés csak akkor lehet hatékony és gazdaságos, ha valódi kártevőnyomásra, megfelelő fenológiai állapotban és szabályosan történik.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: kártevő-előrejelzés – a növényvédelmi megfigyelőrendszerek csapdázási és terepi adataira épülő módszer, amely a kártevők megjelenésének, rajzásának és várható kártételének nyomon követésével segíti a helyi növényvédelmi döntések időzítését, csökkentve a termésveszteséget és a szükségtelen növényvédő szeres beavatkozások számát.
