Milliárdos segítség érkezhet a 2025-ös aszály miatt bajba került gazdáknak, miközben a szőlősgazdákra is szigorúbb növényegészségügyi szabályok várhatnak.
Nem ajándékpénz: kármentés a földeken
Két, a mezőgazdasági termelőket közvetlenül érintő rendelettervezet került társadalmi egyeztetésre. Az egyik a 2025-ös aszálykárok részleges kompenzációjáról szól, a másik a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés szabályait módosítaná. Mindkettőnek komoly gyakorlati tétje van: az egyik pénzt hozhat a károsult gazdáknak, a másik akár ültetvények sorsát is eldöntheti. Az Európai Bizottság korábbi döntése alapján Magyarország 10,8 millió euró rendkívüli támogatásban részesülhet a 2025-ös szélsőséges időjárási károk miatt. A forrás elsősorban azoknak jelenthet segítséget, akiknél az aszály igazolt terméskiesést okozott.
A kukorica lehet a nagy nyertes
A tervezet szerint a támogatás célzottan az aszálykárt szenvedett termelőkhöz kerülne, különösen a kukoricatermesztők lehetnek érintettek. Ez nem véletlen: a 2025-ös forró, száraz időszak több térségben súlyosan megviselte a kapásnövényeket, a kukorica pedig különösen érzékeny a virágzás és terméskötés idején jelentkező vízhiányra. A várható támogatási összeg hektáronként 20–25 ezer forint körül alakulhat. Ez nem pótolja teljes egészében a kieső termést, de sok gazdaságnál enyhítheti a likviditási nyomást. A jogosultság egyik fontos feltétele lehet, hogy a 2025-ös aszály legalább 30 százalékos hozamcsökkenést okozzon, és a gazdálkodó 2026-ban is benyújtsa az egységes kérelmet.
Ahol nincs igazolt kár, ott pénz sem lesz
A támogatás várhatóan nem automatikusan jár majd minden érintett területre. A hangsúly az igazolt kártényen, a megfelelő adminisztráción és a határidők betartásán lesz. Ezért a gazdáknak különösen fontos figyelniük a kérelembenyújtási időszakra és a pontos feltételekre.
A történet tanulsága egyszerű, de kemény: a klímakockázat ma már nem elméleti kérdés. Aki nem dokumentál, nem jelent időben, és nem követi a támogatási szabályokat, könnyen kimaradhat a pénzből.
Közben a szőlőben is szorul a hurok
A másik rendelettervezet a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezést szigorítaná. A betegséget okozó fitoplazma a szőlőültetvények egyik legsúlyosabb növényegészségügyi kockázata, terjesztésében pedig kulcsszerepe van az amerikai szőlőkabócának. A tervezet ezért nevesített védekezési kötelezettséget vezetne be a vektor ellen. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a kabóca elleni fellépés nem pusztán ajánlásként, hanem konkrét kötelezettségként jelenhet meg a szabályozásban.
Ha fertőzött az ültetvény, gyorsabban jöhet a vágás
A módosítások között szerepelhet a fertőzöttségi küszöbérték csökkentése is. Ez gyakorlatban azt jelentheti, hogy bizonyos esetekben hamarabb válhat szükségessé az ültetvény felszámolása. Kemény lépés, de növényegészségügyi szempontból érthető: a beteg tőke nemcsak saját termését veszti el, hanem a környező ültetvényekre is veszélyt jelenthet.
Fontos elem, hogy a termelők ismételten igényelhessenek kártalanítást a zárlati intézkedések ideje alatt, mivel a betegség hatásai több éven át jelentkezhetnek. Ez különösen azoknak lehet kulcskérdés, akik nem egyetlen szezon bevételét, hanem hosszú távú ültetvényértéket veszíthetnek.
A támogatás segít, de nem helyettesíti a döntést
Az aszálykár-támogatás és a szőlőegészségügyi szigorítás ugyan két külön ügy, mégis ugyanarra figyelmeztet: a mezőgazdaságban egyre drágább a késlekedés. Az időjárási szélsőségek és a növényegészségügyi kockázatok mellett már nem elég „majd meglátjuk” alapon gazdálkodni. A pénz fontos, de nem csodaszer. Az aszály után a vízmegtartás, az öntözés, a talajkímélés és a kockázatkezelés lesz a valódi versenyelőny. A szőlőben pedig a monitoring, a kabóca elleni következetes védekezés és a gyors beavatkozás döntheti el, hogy megmenthető-e az ültetvény.
Forrás: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium rendelettervezetei
