A közel-keleti feszültségek és a Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok újra rávilágítottak arra, mennyire sérülékeny az európai mezőgazdaság műtrágyaellátása. Az Európai Bizottság hivatalos műtrágya-akcióterve gyors pénzügyi segítséget, rugalmasabb KAP-eszközöket és hosszabb távon nagyobb uniós önállóságot ígér.
A műtrágya ára nem csak a gyárkapunál dől el
A gazdák az elmúlt években már megtanulták: a műtrágyaár nem pusztán mezőgazdasági kérdés. Függ az energiaáraktól, a geopolitikai konfliktusoktól, a tengeri szállítási útvonalaktól és attól is, hogy Európa mennyire képes saját forrásból biztosítani a nitrogén-, foszfor- és káliumalapú tápanyagokat. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek azért különösen veszélyesek, mert ez a tengeri útvonal a globális energia- és műtrágya-kereskedelem egyik kulcspontja. Az Európai Bizottság tudásközpontjában közölt UNCTAD-elemzés szerint a térségen áthaladó forgalom visszaesése növeli a fuvarköltségeket, a biztosítási díjakat, és közvetlenül hat a műtrágya, valamint az élelmiszerárakra is.
Brüsszel gyors segítséget ígér a gazdáknak
Az Európai Bizottság hivatalos műtrágya-akcióterve szerint a cél kettős: rövid távon enyhíteni kell a gazdák költségnyomását, hosszabb távon pedig csökkenteni kell Európa importfüggőségét. A Bizottság célzott, rendkívüli támogatást helyezett kilátásba azoknak a termelőknek, akik a magas műtrágyaárak és az ellátási bizonytalanság miatt kerülnek nehéz helyzetbe. A pénzügyi segítség egyik lehetséges eszköze az agrártartalék megerősítése, amely a Közös Agrárpolitika válságkezelő elemeként mozgósítható piaci zavarok vagy rendkívüli események idején. A terv szerint a gazdák likviditását előlegek, rugalmasabb kifizetési szabályok és célzott KAP-módosítások is segíthetik. Ez különösen fontos lehet a következő termelési ciklus előtt, amikor a műtrágya-beszerzés nem halogatható a végtelenségig.
Ha nincs tápanyag, nincs termésbiztonság
A műtrágya nem látványos inputanyag, de a termésbiztonság egyik alapja. Ha a gazdaságok az árak miatt visszafogják a kijuttatást, annak hatása nem mindig azonnal, de a termésátlagokban gyorsan megjelenhet. A legnagyobb kockázat a szántóföldi növénytermesztésben jelentkezhet, különösen ott, ahol a talaj tápanyag-ellátottsága eleve gyenge, vagy ahol az aszály miatt a növények tápanyagfelvétele is korlátozott. Ilyen körülmények között a rosszul időzített vagy visszafogott tápanyag-utánpótlás komoly hozamveszteséget okozhat.
A precíziós kijuttatás már nem luxus
A mostani helyzet újra felértékeli a precíziós technológiákat. A differenciált kijuttatás, a talajvizsgálatra épülő tápanyag-gazdálkodás, a hozamtérképek használata és a célzott növénykondicionálás mind abba az irányba mutatnak, hogy kevesebb veszteséggel, pontosabban lehessen gazdálkodni. A drága műtrágya mellett minden feleslegesen kijuttatott kilogramm pénzkidobás. Ugyanakkor a túlzott spórolás is veszélyes, mert a hozamcsökkenés sokszor nagyobb kárt okoz, mint amennyit a beszerzésen meg lehet takarítani.
Több szerves anyag, kevesebb kiszolgáltatottság
Az Európai Bizottság hosszabb távon a bioalapú, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos tápanyagforrások szerepét is növelné. Ide tartozhatnak a szerves trágyák, komposztok, biogázüzemi melléktermékek, mikrobiológiai készítmények és egyéb talajjavító megoldások. Ez nem jelenti azt, hogy a műtrágya egyik napról a másikra kiváltható. Azt viszont igen, hogy a kizárólag importált vagy energiaigényes inputanyagokra épített rendszer egyre nagyobb kockázatot jelent.
Forrás: FASI – uniós agrár- és támogatási hírek
MezőHír Tudástár: műtrágyaválság – A műtrágyaválság olyan mezőgazdasági inputpiaci zavar, amikor a nitrogén-, foszfor- vagy káliumalapú tápanyagok ára, elérhetősége vagy szállítása geopolitikai, energiaár- vagy kereskedelmi okokból bizonytalanná válik; hatása a tápanyag-utánpótláson, termésbiztonságon és gazdálkodói költségeken keresztül jelentkezik.