A 2025. évi adatok szerint a termelők 428,5 ezer tonna termésnövelő anyagot használtak fel a növénytermesztésben és a talajélet regenerálásában. A biológiai termésnövelők piaca értékben 24,4 milliárd forintot ért el, miközben a műtrágya-forgalom 237 milliárd forint volt.
A talajélet már nem mellékszereplő
A mezőgazdaságban egyre nagyobb figyelem irányul a talaj állapotára, a tápanyag-hasznosulásra és a növények kondíciójára. Ezt mutatják a 2025. évi adatok is: a termelők összesen 428,5 ezer tonna termésnövelő anyagot használtak fel különféle növényfajok termesztéséhez, illetve a talajélet regenerálásához. A számok alapján jól látszik, hogy a biológiai termésnövelők, talajjavítók, komposztok, tőzegfélék és mikrobiológiai készítmények már nem csupán kiegészítő elemei a technológiának. Egyre inkább a termelésbiztonság, a talajmegújítás és a hatékonyabb tápanyag-gazdálkodás eszközei.
(Fotó: Shutterstock.com)
Műtrágyából még mindig óriási a piac
A tárgyévi műtrágya-értékesítés természetes súlyban kifejezve 1,39 millió tonnát tett ki. Értékben ez 237 milliárd forintos forgalmat jelentett. Ehhez képest a biológiai termésnövelők piaca kisebb, de már így is jelentős: a végfelhasználók 2025-ben 24,4 milliárd forintot költöttek ezekre a termékekre. Ez azt jelzi, hogy a gazdák egy része a hagyományos tápanyag-utánpótlás mellett egyre tudatosabban nyúl olyan készítményekhez is, amelyek a talajéletet, a növénykondíciót vagy a tápanyagfeltáródást segíthetik.
Komposztból és tőzegből fogyott a legtöbb
A megfigyelt termésnövelő kategóriák közül mennyiségben a komposztok és tőzegfélék vezették a piacot. Ezekből vásároltak a gazdák a legnagyobb volumenben, a teljes vizsgált értékesített mennyiség 52,5 százalékát adva. A második helyre az egyéb ipari és feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, valamint szerves és ásványi trágyák kerültek. Ez a kategória a teljes értékesítési volumen mintegy kétötödét biztosította. A harmadik helyet a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok szerezték meg, 4,7 százalékos részesedéssel. A sorrend a bázisévhez képest nem változott: ugyanaz a három termékkör maradt az élen.
Értékben már más a sorrend
A mennyiségi rangsor azonban nem ugyanaz, mint az érték szerinti. A biológiai termésnövelők 24,4 milliárd forintos forgalmából a legnagyobb részt a növénykondicionálók és biostimulátorok képviselték. Ez a csoport az összérték 28,3 százalékát adta. Második helyen az egyéb ipari, feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, szerves és ásványi trágyák álltak, 19 százalékos részaránnyal. A harmadik helyre a talajoltó és tarlóbontó, vagyis szárbontó készítmények kerültek, 15,3 százalékos részesedéssel. Ez jól mutatja, hogy a nagy tömegben értékesített termékek nem feltétlenül a legnagyobb értékűek. A speciálisabb biológiai készítmények kisebb volumen mellett is komoly piaci értéket képviselnek.
Biostimulátor, mikrobiológiai készítmény, algatermék: nő a szerepük
A 2025-ös adatok szerint 10 százalék feletti értékarányt értek el az algakészítmények és lombtrágyák, amelyek az összérték 12,5 százalékát adták. A baktériumokat és gombákat tartalmazó mikrobiológiai készítmények 10 százalékos részarányt képviseltek. Ez a két kategória különösen érdekes, mert ezek azok a termékcsoportok, amelyek a klímaváltozás, az aszálystressz, a talajélet gyengülése és a tápanyag-hatékonyság javítása miatt egyre nagyobb figyelmet kaphatnak a gazdálkodói gyakorlatban. Az utolsó két helyen értékarány alapján a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok, illetve a komposztok és tőzegek álltak, 8,2, illetve 6,7 százalékos részesedéssel.
Forrás: AKI
MezőHír Tudástár: biológiai termésnövelők – olyan mezőgazdasági készítmények, amelyek komposztokkal, tőzegfélékkel, biostimulátorokkal, növénykondicionálókkal, talajoltókkal, tarlóbontókkal, algatermékekkel vagy mikrobiológiai összetevőkkel támogatják a talajéletet, a tápanyag-hasznosulást, a növényi stressztűrést és a termelésbiztonságot.
