Az Európai Bizottság új műtrágya akciótervvel csökkentené az uniós mezőgazdaság kiszolgáltatottságát. A cél egyszerre gazdasági és stratégiai: mérsékelni az árkilengéseket, biztonságosabbá tenni az ellátást, és felgyorsítani a fenntartható tápanyag-gazdálkodásra való átállást.
Túl nagy lett a függés, lépni akar Brüsszel
Az elmúlt évek műtrágyapiaci zavarai világosan megmutatták, hogy az európai mezőgazdaság mennyire érzékeny az inputanyagok árának és elérhetőségének változására. Az energiaárak emelkedése, az importkitettség, az ellátási fennakadások és az áringadozás együtt olyan helyzetet teremtettek, amely már nemcsak a gazdák költségeit, hanem a termelésbiztonságot is érinti. Erre válaszul az Európai Bizottság elfogadta a műtrágyákra vonatkozó új cselekvési tervet. A műtrágya akcióterv a gazdálkodók támogatását, az ellátási kockázatok mérséklését és az uniós műtrágyagyártás megerősítését célozza.
Gyors segítség a következő termelési ciklus előtt
A terv rövid távú intézkedéseket is tartalmaz. Ezek között szerepel az uniós költségvetés mozgósítása az agrártartalék feltöltésére, valamint likviditási támogatás biztosítása a következő termelési ciklus előtt. A Közös Agrárpolitika keretében nagyobb rugalmasságot adnának az előlegfizetéseknél, miközben ösztönöznék a tápanyag-hatékony gazdálkodási módszerek alkalmazását. A cél az, hogy a gazdák kevesebb kockázattal tudjanak műtrágyát beszerezni, és ahol lehet, csökkentsék a felhasználást anélkül, hogy a termésbiztonság sérülne.
Nem csak kevesebb műtrágya kell, hanem pontosabb döntés
Az akcióterv egyik legfontosabb üzenete, hogy a műtrágya-felhasználás visszafogása önmagában nem megoldás. A tápanyag-gazdálkodás fejlesztése legalább ennyire fontos: a növénynek akkor, ott és olyan mennyiségben kell tápanyagot kapnia, amikor arra valóban szüksége van. A Bizottság ezért kiemelt figyelmet fordítana a szaktanácsadási rendszerek erősítésére, a tápanyag-gazdálkodási gyakorlatok javítására és a komposztfélék környezetvédelmi garanciák melletti felhasználására. A nitrát irányelv végrehajtási szabályait egy közelgő értékelés után pontosítanák.
Alternatív műtrágyák: jól hangzik, de a gazda számolni fog
A terv támogatná az organikus, bioalapú, körforgásos és alternatív műtrágyák elterjedését is. Ide tartozhatnak például az algabiomasszából készülő termékek, a mikrobiális készítmények, a biostimulánsok, valamint a szennyvíziszapból visszanyert tápanyagok. Ezek a megoldások csökkenthetik az importfüggőséget, és jobban illeszkedhetnek a körforgásos gazdaság logikájába. Ugyanakkor a gyakorlatban a gazdákat nem a hangzatos célok, hanem az ár, a hatékonyság, az elérhetőség és a termésre gyakorolt bizonyított hatás fogja meggyőzni.
Erősebb európai gyártás nélkül nincs biztonság
A Bizottság az uniós műtrágyagyártás megerősítését is szükségesnek tartja. Vizsgálnák az emissziókereskedelmi rendszer jövőbeli felülvizsgálatához kapcsolódó lehetőségeket, amelyek egyszerre segíthetik a műtrágyagyártást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A zöld innovációk finanszírozását is javítanák, csökkentenék az adminisztratív terheket, és ösztönöznék a biogáz-, biometán- és szennyvízkezelési beruházásokat. Különösen azok a technológiák kerülhetnek előtérbe, amelyek tápanyag-visszanyerésre is alkalmasak.
Átláthatóbb piacot ígérnek
A piac jobb átláthatósága érdekében létrejönne az EU műtrágya-értéklánc partnersége. Ez a gyártókat, a gazdálkodókat és a tagállamokat kapcsolná össze, és a kínálat, a termelés, az értékesítés, valamint a felhasználás teljes folyamatát vizsgálná. A Bizottság erősítené a műtrágyaárak és -piacok monitorozását is. Emellett elemeznék, hogy a karbonvám, vagyis a CBAM, valamint az emissziókereskedelmi rendszer költségei milyen mértékben épülnek be a műtrágya- és élelmiszerárakba.
Közös beszerzés és stratégiai készlet is jöhet
Az ellátási zavarokkal szembeni védekezés érdekében az Európai Bizottság vizsgálja a közös beszerzés és a stratégiai készletezés lehetőségét is. Ez akkor válhat különösen fontossá, ha a műtrágyapiacon ismét hirtelen áremelkedés, hiány vagy logisztikai fennakadás alakul ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az akcióterv célja egy erősebb európai műtrágyaipar megteremtése, a gazdálkodók támogatása és a fenntartható, helyben előállított termékek innovációjának felgyorsítása.
Forrás: FruitVeb
MezőHír Tudástár: Tápanyag-gazdálkodás – A tápanyag-gazdálkodás a növények tápanyagellátásának tervezett, talajvizsgálatra, növényigényre és termelési célokra épülő rendszere. Célja, hogy a műtrágya vagy más tápanyagforrás akkor, ott és olyan mennyiségben kerüljön kijuttatásra, ahol valóban szükség van rá. Az importfüggőség, az árkilengések és a fenntarthatósági elvárások miatt a pontos tápanyag-gazdálkodás egyre fontosabb gazdasági és termelésbiztonsági kérdés.
