Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem és az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság idei búzatanácskozásán. A szakemberek szerint a magyar mezőgazdaság jövőjének kulcsa az alkalmazkodás lesz.
A tavaszi csapadék tizede érkezett meg
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira. Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre. „Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mennyiségének csupán 10 százaléka hullott le” – mondta Pepó Péter, a MÉK professor emeritusa. A szakember szerint a klímaváltozás miatt ma már nemcsak a nyári növények, hanem az őszi vetésű kalászosok is egyre nagyobb aszálykitettséggel szembesülnek.

A megfelelő fajta akár 3-4 tonna különbséget jelenthet
Pepó Péter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon termőhelyi és időjárási körülmények között akár 3–4 tonna hektáronkénti terméskülönbséget is eredményezhet a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztása. Emellett az agrotechnikai elemek – a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem – szerepe tovább erősödik. A szakember szerint az öntözés továbbra is a leghatékonyabb aktív beavatkozási lehetőség, ugyanakkor Magyarország ezen a téren jelentős lemaradásban van.
Miközben a világ szántóterületeinek mintegy 35 százalékát öntözik, addig hazánkban az öntözött területek aránya mindössze körülbelül 2 százalék, ráadásul a meglévő infrastruktúra állapota sem megfelelő.
Már az 5 millió tonnás búzatermés is kérdéses
A konferencián elhangzott, hogy a rendkívül száraz időjárás miatt folyamatosan romlanak a terméskilátások. Május elején még 5,4–5,5 millió tonnás országos búzatermést valószínűsítettek a szakemberek az egymillió hektárnyi vetésterületen, jelenleg azonban már az 5 millió tonna elérése is bizonytalanná vált. Nemcsak Magyarországon romlottak a kilátások. Németországban, Franciaországban és Romániában szintén csökkent a várható termésmennyiség. Lakatos Zoltán szerint az Európai Unióban várhatóan mintegy 145 millió tonna búza teremhet, ami fedezi a belső fogyasztást, emellett mintegy 20 millió tonna exportárualap is rendelkezésre állhat.
Nem segíti az exportot az erős forint
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a világpiaci folyamatok és a forint árfolyama sem kedvez a magyar gabonatermelőknek. Véleménye szerint az új termés induló felvásárlási ára várhatóan 68–70 ezer forint között alakul majd tonnánként.
A szakember rámutatott arra is, hogy Magyarország erősen exportorientált ország, azonban a 350 forint körüli euróárfolyam nem segíti a kivitel versenyképességét. A 2024–2025-ös szezonban még 2,66 millió tonna búzát exportált az ország, elsősorban Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Az idei szezonban azonban január végéig csupán 1 millió tonna búza hagyta el az országot.

A prémium minőség lehet a kiút
A tanácskozáson szóba került a hazai búzafajták nagy száma is. Magyarországon jelenleg mintegy 200 elismert búzafajta szerepel a kínálatban. Lakatos Zoltán szerint ugyanakkor a termelők számára nem a fajták mennyisége, hanem a minőség jelenti a kitörési pontot.
A szakember úgy véli, a jövőben a prémium minőségű búza előállítása lehet az egyik legfontosabb versenyelőny, mivel erre Európa-szerte nagyobb kereslet és magasabb felvásárlási ár mutatkozik.
Átalakul a vetésszerkezet
A konferencián arra is felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozás nemcsak a termésszinteket, hanem a vetésszerkezetet is átalakítja. A gazdálkodók egyre inkább azokat a növényeket keresik, amelyek jobban viselik a szélsőséges időjárási körülményeket és stabilabb jövedelmezőséget kínálnak. A szakértők egyetértettek abban, hogy a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, milyen gyorsan tud alkalmazkodni a magyar mezőgazdaság a megváltozott klimatikus feltételekhez.
Forrás: hirek.unideb.hu, helyszíni tudósítás
MezőHír Tudástár: Klímaadaptáció – A klímaadaptáció a mezőgazdaság alkalmazkodása a megváltozott éghajlati viszonyokhoz, például az aszályok, hőhullámok és csapadékszélsőségek gyakoribbá válásához. Magában foglalja a megfelelő fajtaválasztást, az öntözés fejlesztését, a talajkímélő technológiák alkalmazását és a vetésszerkezet átalakítását a termésbiztonság és a jövedelmezőség megőrzése érdekében.
