Kikalászolás után vált igazán látványossá, amit sokan már korábban is sejtettek: az idei búzaállományok jelentős része nincs jó állapotban. A táblákon részleges kalászelhalás, ritkulás, levélszáradás és furcsa fejlődési zavarok is láthatók.
A kalász most nem hazudik
A búzák állapotáról sokszor már bokrosodáskor, szárba induláskor is lehet következtetni, de az igazi kép gyakran csak kikalászolás után rajzolódik ki. Most pedig több helyen nem túl biztató a látvány. Az állományok egy része ritka, a sorok közé be lehet látni, az alsó levelek száradnak, a levélvégek perzselődnek, és több táblában megjelent a részleges kalászelhalás is.
Ez utóbbi különösen feltűnő: a kalász csúcsi része kisebb-nagyobb szakaszon elhal, miközben a kalász alsó része még fejlődik. A jelenség foltokban is jelentkezhet, de helyenként táblaszinten is látható.
Azzal, hogy becsülhető meg a termés az őszi búzában már májusban, ebben a videóban foglalkoztunk részletesebben. https://www.youtube.com/watch?v=rNghSl4sCMM
(Fotó: Shutterstock.com)
Nem mindig betegség: a stressz is tarolhat
Fontos különbséget tenni: a részleges kalászelhalás hátterében nem feltétlenül kórokozó áll. Sok esetben inkább valamilyen stresszhatásra vezethető vissza, amely a kalászdifferenciálódás időszakában érte a növényt. Ilyen lehetett a vízhiány, a fagy, vagy a nagy napi hőingadozás. A gazdálkodói és szakmai beszélgetésekben gyakran a fagy kerül elő fő okként. Ez több esetben valóban magyarázat lehet, de a kép ennél árnyaltabb. Ha a tünetek főként a tömörödött forgókban, partosabb területeken, dombtetőkön vagy lazább talajszerkezetű foltokban erősebbek, az sokkal inkább vízellátási problémára utal. Ezeken a részeken a növények eleve gyengébb vízhelyzetből indultak, amit a tavaszi aszály tovább súlyosbított.
A művelőnyom mellett zöldebb? Ez is beszédes lehet
Egyes táblákon érdekes jelenség figyelhető meg: a művelőnyomok két oldalán keskeny sávban kissé zöldebbek a növények, és mintha kevesebb lenne az elhalt kalászvég. Erre biztos magyarázatot adni kockázatos, de elképzelhető, hogy a ritkább térállás miatt az egyes növények valamivel több vízhez jutottak. Ez apróságnak tűnik, de stresszes évben már ilyen különbségek is látszódhatnak. A lényeg: az okok valószínűleg összetettek. Egyik táblán a fagy, másikon a vízhiány, harmadikon a talajszerkezet, a tápanyagellátás vagy ezek együttese okozhatta a legnagyobb kárt.
Amikor a kalász sem tud kijönni
A problémák nem érnek véget a kalászelhalással. Több helyen láthatók olyan foltok is, ahol a kalász nem tud rendesen a zászlóslevél fölé emelkedni. Ezek az állományrészek kuszának, alacsonyabbnak, fejletlenebbnek tűnnek a környezetüknél. Ez különösen aggasztó, mert nemcsak esztétikai gondról van szó. Ha a kalász nem fejlődik megfelelő helyzetbe, az befolyásolhatja a virágzást, a megtermékenyülést, a szemképződést és végső soron a termést is. Hogy ezekből a foltokból végül mennyi termés lesz, azt most még nehéz megmondani, de a látvány nem sok jót ígér.
A ritka állomány már korábban eldőlt
Ahol most ritka a búza, ott a probléma gyökere valószínűleg nem most keletkezett. A gyenge bokrosodás, a rosszul fejlődő mellékhajtások, illetve a később leszáradó hajtások mind oda vezethettek, hogy az állomány nem zárt megfelelően. A sorok közé belátni nem jó jel: kevesebb kalász, gyengébb gyomelnyomó képesség és kisebb terméspotenciál lehet a következmény.
A növény ilyenkor már nem tud csodát tenni. Ha nincs elég produktív hajtás, azt a későbbi időszak csak korlátozottan képes kompenzálni.
Most már a szemkitelítődés a tét
A következő hetek időjárása döntő lesz. Ha jön mérsékelt csapadék és nem érkezik tartós hőség, a még egészséges állományrészek sokat menthetnek a helyzeten. Ha viszont folytatódik a száraz, meleg, szeles idő, akkor a levélszáradás gyorsulhat, a szemkitelítődés rövidülhet, és a termésveszteség tovább nőhet.
Forrás: Agrometry Facebook oldal
MezőHír Tudástár: kalászelhalás – a kalászos gabonák fejlődési zavara, amikor a kalász egy része, gyakran a csúcsi szakasz, elhal vagy nem fejlődik ki megfelelően; hátterében nemcsak kórokozó, hanem vízhiány, fagy, hőingadozás, talajtömörödés vagy tápanyagstressz is állhat, ami rontja a szemképződést és a terméspotenciált.
