Több mint száz gazdálkodó vett részt a Betamag csabacsűdi szakmai rendezvényén, ahol a kalászos fajtabemutató mellett idén a talaj állapota és a művelési költségek csökkentése került a középpontba.
A költség lett a legnagyobb kényszer
A csabacsűdi rendezvényen elhangzott: a dél-alföldi gabonatermesztésben a jelenlegi technológia a tartósan aszályos időjárás okozta alacsony hozamok miatt egyre nehezebben tartható fenn. Steinmacher László, a Betamag ügyvezetője az Agrovir AGROINDEX adatait idézve megállapította, hogy a régióban a búza- és árpatermesztés költségeinek mintegy 40 százalékát a munkaműveleti költségek adják, amin drasztikusan csökkenteni kell, ha talpon akarnak maradni a gazdák.
Steinmacher László szerint a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás költségein már nem lehet érdemben spórolni, ezért a költségcsökkentés egyik reális útja a talajművelési menetek számának mérséklése (min- till), vagy egyes műveletek teljes elhagyása (no-till).
A gazdáknak azt javasolta: mielőtt technológiát váltanak, ássanak talajszelvényt a saját területükön, és nézzék meg, milyen állapotban van a talajuk. Diagnózis nélkül nincs jó döntés.
Fotó: Kristóf Imre/Horizont Média
Már idén kipróbálják a direktvetést
A rendezvény egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a gazdaságban már idén ősszel megkezdik a direktvetéses technológia kipróbálását. Első lépésként a kalászosok betakarítása után nem végeznek tarlóhántást, hanem érintetlenül hagyják a területet, szója és borsó után direktvetéssel vetik el az őszi kalászosokat.
A tervek között takarónövény-keverékek használata is szerepel, elsősorban olyan mélygyökérzetű fajokkal, amelyek javíthatják a talaj szerkezetét. Steinmacher László hangsúlyozta: az átállást nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani. Kisebb területeken kezdenek, és a tapasztalatok alapján bővítik majd a technológiát.
A talaj nem csak tartóközeg
A rendezvény legnagyobb hatású előadását Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke tartotta a kiásott talajszelvény mellett. A Miskolci Egyetem tanára szerint a mai intenzív mezőgazdaság túlzottan inputanyagokra és energiára épül, miközben a talaj biológiai működése háttérbe szorul.
A szakember arra figyelmeztetett, hogy sok helyen a talaj már nem élő rendszerként működik, hanem szinte csak termesztőközegként. A túlzott bolygatás, a nehéz gépek taposása és a szervesanyag-tartalom csökkenése miatt romlik a morzsás szerkezet, gyengül a vízbefogadó képesség, és nő az aszály- és belvízkockázat is.
Dr. Dobos Endre szerint minden talajművelési művelet előtt azt kell mérlegelni, valóban szükséges-e a beavatkozás. Nem azért kell művelni, mert „így szoktuk”, hanem azért, mert az adott talajállapot ezt indokolja.
Fotó: Kristóf Imre/Horizont Média
Kevesebb input, jobb alkalmazkodás
Az előadás egyik központi üzenete az volt, hogy a jövő mezőgazdaságában csökkenteni kell az inputanyagok felhasználását. Ez nemcsak szabályozási kérdés, hanem gazdasági és talajvédelmi kényszer is.
Dr. Dobos Endre szerint a talajok szerepe a jövőben nem kizárólag a biomassza-termelés lesz. Legalább ilyen fontos a vízmegtartás, a klímaadaptáció és a környezeti stabilitás biztosítása. Ehhez viszont a gazdáknak pontosabban kell ismerniük saját területeik adottságait.
A szakember szerint a túlzott inputfelhasználás ideiglenesen elfedheti a talaj hibáit, de hosszú távon növeli a költségeket és rontja a talaj állapotát.
Fotó: Kristóf Imre/Horizont Média
KWS kalászos fajták a kalászos fajtabemutatón
A szakmai nap másik fontos része a kalászos fajtabemutató volt. A Betamag szakemberei 11 őszi búza-, 7 őszi árpa-, valamint 1 hibridrozs- és 3 durumbúza-fajtát mutattak be.
A búzák közül a STROMBOLI malmi minőségű, jó bokrosodó képességű és erős szárszilárdságú fajta, a KWS CONSTELLUM javító minőségű búza, amely kiemelkedő W és P/L és sütőipari paraméterekkel rendelkezik, és amely fajtát az igényes olasz piacra szállító termelők figyelmébe ajánl a cég, míg a KWS PEPLUM a magas termőképességével és jó állóképességével tűnt ki.
Fotó: Kristóf Imre/Horizont Média
Az árpák közül a KWS BORRELLY kettős vírusrezisztenciájával és korai vethetőségével emelkedett ki. A kétsoros KWS TARDIS rekordterméseiről és kiemelkedőan magas hektolitersúlyáról ismert, míg a hatsoros KWS FEERIS kiváló termőképességével és szárszilárdságával hívta fel magára a figyelmet.
MezőHír Tudástár: Direktvetés – A direktvetés olyan talajkímélő vetési technológia, amikor a magot előzetes talajművelés nélkül, közvetlenül a tarlóba vagy növényi maradványokkal fedett talajba juttatják. Célja a talaj bolygatásának csökkentése, a nedvesség megőrzése és a talajszerkezet javítása. Különösen aszályos térségekben lehet fontos megoldás, de az átállás fokozatosságot, talajismeretet és pontos technológiai tervezést igényel.
