2026-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,8 millió hektár körül alakul. Április közepéig a gazdák a tervezett vetési munkák 24,2 százalékával végeztek, miközben a száraz, enyhe tél után sok helyen nehéz indulást hozott a tavasz. Ez derül ki az Az AKI friss jelentéséből.
Meleg tél, kevés csapadék, nehéz rajt
A 2025–2026-os tél a korábbi évekhez hasonlóan melegebb volt a sokéves átlagnál, és az 1901 óta vezetett éghajlati sorban a 24. legmelegebb télnek számított. Az AKI jelentése szerint csapadékból az átlagnál kevesebb hullott, ráadásul az időbeli eloszlása is különösen egyenetlen volt. Ez a tavaszi munkák indulására is rányomta a bélyegét.
1,8 millió hektár a tavaszi vetésterv
A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések alapján 2026-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,8 millió hektár körül alakul. Április 16-ig a tervezett vetési munkák 24,2 százalékát végezték el a gazdálkodók. A zöldségfélék vetése országosan 25,4 százalékon állt, míg a gabonaféléknél 19,9 százalékos készültséget rögzített az AKI.
(Fotó: Shutterstock.com)
Kukoricából közel 675 ezer hektár a terv
A tavaszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterülete 777,1 ezer hektár. Ebből április 16-ig 154,9 ezer hektáron fejezték be a vetést. A vármegyék között nagy különbségek voltak: Békésben és Nógrádban az elvégzett munka aránya meghaladta a 60 százalékot, míg Zalában 5,3, Bács-Kiskunban 7,9 százalékon állt. A kukorica tervezett vetésterülete 674,7 ezer hektár, amelyből április közepéig 105,7 ezer hektárt, vagyis 15,7 százalékot vetettek be.
Árpa és búza szinte kész, cirok 37 ezer hektáron
A tavaszi árpa tervezett vetésterülete 22,7 ezer hektár, a tavaszi búzáé 5,1 ezer hektár. Ezeknél a kultúráknál a gazdák április közepére gyakorlatilag végeztek: az árpánál 93,6, a tavaszi búzánál 98,6 százalékos készültséget mért az AKI. A hibrid kukorica területe várhatóan 11,1 ezer hektár, a zabé 22,2 ezer hektár lesz. Szemes cirkot 37 ezer hektáron terveznek vetni 2026-ban.
A kukorica és a búza várható áráról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Napraforgóból 810 ezer hektár fölött a terv
A napraforgó továbbra is meghatározó tavaszi kultúra: a tervezett vetésterülete 810,7 ezer hektár. Április 16-ig 221,9 ezer hektáron végeztek a vetéssel, ami 27,4 százalékos készültséget jelent. A cukorrépa 12,3 ezer hektáros területéből 73,7 százalékot vetettek be április közepéig. A lucernatelepítés 28,5 ezer hektár körül alakulhat, itt a munkák 85,2 százalékával végeztek.
Szója: még alig indult el
A szójavetés tervezett területe 69,9 ezer hektár, de április 16-ig ennek mindössze 0,4 százalékát vetették be. Ez nem meglepő, hiszen a szója esetében a talajhőmérséklet és a vetési körülmények különösen fontosak. A tavaszi takarmányborsó tervezett vetésterülete 5,9 ezer hektár, itt viszont az előirányzott munkák 88,3 százalékát már elvégezték.
Zöldségek: Békés adja a terület negyedét
A burgonya 2026-ban tervezett vetésterülete 6,4 ezer hektár körül alakul, és április közepéig a vetés 52,6 százalékát fejezték be. A zöldségfélék vetésterülete várhatóan 43 ezer hektár lesz, ennek mintegy negyede Békés vármegyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 21,1 ezer hektár, a zöldborsóé 13 ezer hektár. A vöröshagyma és a zöldborsó esetében haladtak legjobban a gazdák: előbbinél 67,3, utóbbinál 65,2 százalékos készültséget rögzítettek.
Dinnyéből 3,6 ezer hektár a terv
A görögdinnye és a tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete 3,6 ezer hektár, főként a dél-alföldi régióra koncentrálódva. A jelentés szerint április közepéig a vetés 21,5 százalékát fejezték be.
Mit üzen ez a gazdáknak?
Az AKI adatai alapján a tavaszi vetés 2026-ban nagyon eltérő ütemben haladt kultúránként és térségenként. A korai növényeknél több helyen már magas volt a készültség, míg a kukorica, a szója és több zöldségféle esetében még bőven a szezon elején jártak a gazdák.
MezőHír Tudástár: tavaszi vetés – a tavaszi időszakban végzett szántóföldi vetési munkák összefoglaló neve, amelyek ütemét a talajállapot, a csapadék, a hőmérséklet és a gépi kapacitás egyaránt befolyásolja; a késlekedő vetés csökkentheti a terméspotenciált, növelheti a növényállomány stresszét és kedvezőtlenül hathat a termésbiztonságra.
