A Kartali MGSZ, személy szerint Ködmön Szabolcs meghívására érkezett a Fenológiai FIGYELŐ Napok program ismét Pest vármegyébe. A Növényorvosi Kamara megyei elnöke, Erdész Ferenc társzervezőként gondoskodott arról, hogy igazán aktív, kérdésekkel felkészült csapat vegyen részt a terepi foglalkozáson. Az egy órásra tervezett esemény így közel háromórás, igazi szakmai konzultációvá kerekedett.
Mint minden alkalommal, most is átismételtük a növényélettani alapokat, hiszen ezek jelentik a folyamatok megértésének alapját:
- a növényi életcélok: szaporodás és túlélés
- a növényi teljesítmény meghatározói: genetika, környezeti körülmények, növényi kondíció
A felmerült kérdések miatt olyan élettani fogalmakat/folyamatokat is átbeszéltünk, amelyek közelebb hozták a jelenlévő szakemberekhez az időben precíz, monitoring alapú gazdálkodás szemléletét:
- a fotoszintézis öt eleme/feltétele: víz, CO2, napfény, hőmérséklet, zöld növényi rész,
- ezekből a gazdálkodók a zöld növényi részeket (pl. növényvédelemmel), illetve a nyitott sztómák biztosításával (pl. növénykondicionálással) a vizet és a széndioxidot tudják biztosítani,
- az elnyelő- és a forrás oldal viszonya és korlátozottsága,
- a terméselemek fogalma és kialakulásuk ideje, potenciáljuk és annak kihasználása.
A vizsgált növények fenológiai állapota a következő volt:
- őszi búza BBCH31, azaz az első nódusz a bokrosodási csomótól minimum 1 cm-re van, a második nódusz távolsága az elsőtől pedig még nem haladja meg a 2 cm-t,
- a kalászpadkákon az indeterminált kalászka növekszik, rajta a virágkezdemények differenciálódnak,
- őszi durumbúza BBCH31,
- őszi árpa BBCH33, az indeterminált kalászkezdeményen már jól láthatóak a toklászok,
- őszi káposztarepce BBCH61-63, azaz a főszáron a virágok 10-30%-a már kinyílt.
A termelőknek a növényi teljesítmény érdekében a kalászosokban legközelebb a megtermékenyítés (virágzás eleje) és a tejesérés vége közötti időszakban érdemes gondoskodni a jó növényegészségről. Ilyenkor a (vetőmagnak termesztett) gabonafélék csíraképessége (virágzás + 10 nap), majd az ezerszemtömeg és a minőség (virágzás után 7-10 naptól a viaszérésig) alakul ki.
A repcénél a lombozat teljes leárnyékolásáig (teljes virágzás) még érdemes komplex mezo-és mikroelem tartalmú lombtrágyával biztosítani a fotoszintézis működését. Ezzel a forrás kapacitást tudjuk még utoljára megnövelni azért, hogy annak terméskorlátozó hatása minél később érvényesüljön.
Ismétlésként: Mi is az a Fenológiai FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológiai FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával. Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológiai FIGYELŐT
Szerző és fotók: Szabó István
MezőHír Tudástár: Fenológiai stádium – A fenológiai stádium a növény fejlődésének pontos, megfigyelhető állapota, amely megmutatja, mikor zajlanak azok az élettani folyamatok, amelyek a terméselemek kialakulását, a megtermékenyülést és végső soron a termés mennyiségét és minőségét meghatározzák; ezért a jó termesztéstechnológiai döntések alapja nemcsak a naptár, hanem a növény aktuális fejlődési szintjének ismerete.
