Több éjszakán át tartó, helyenként -8 fokos lehűlés csapott le a hazai ültetvényekre. Az északi és észak-keleti térségekben különösen súlyos lehet a helyzet, de más termőtájak sem úszták meg sérülések nélkül. A tavalyi év után ismét komoly tavaszi fagykárok fenyegetik a hazai gyümölcstermesztést. Az április 7. és 12. között betörő sarkvidéki eredetű hideg az ország számos pontján okozott kritikus lehűlést, a minimumhőmérsékletek térségtől és mikrokörnyezettől függően -2 és -8 Celsius-fok között alakultak. Ez önmagában is súlyos csapás, de a helyzetet tovább rontotta, hogy a legtöbb gyümölcsfaj éppen a legérzékenyebb fejlődési állapotban volt.
A legrosszabbkor jött a hideg
A fagyhullám akkor érkezett, amikor a kajszi, az őszibarack, a meggy, a cseresznye, a szilva és a körte sok ültetvényben virágzásban, illetve kötődésközeli állapotban volt. Az alma több déli térségben már virágzott, máshol közvetlenül virágnyílás előtt állt, a dió esetében pedig már megindult a fakadás. A szamóca is sok helyen virágzott, sőt egyes állományokban már fejlődő termések is voltak. Ezekben a fenológiai stádiumokban már a -2 fok alatti hőmérséklet is károkat okozhat, a további lehűlés pedig drámai mértékben növeli a veszteségeket.
Északon és északkeleten lehet a legnagyobb baj
A jelenlegi helyzetértékelések alapján az északi és észak-keleti országrész szenvedhette el a legerősebb lehűléseket, ráadásul nem egyszeri fagyokról volt szó: 3-4 egymást követő napon is kritikus minimumok alakultak ki. Ez azért különösen veszélyes, mert az ismétlődő hideghatás után az állomány regenerációs esélyei is romlanak. Már most valószínűsíthető, hogy ezekben a térségekben számottevő terméskieséssel kell számolni.
Nem csak egy-egy körzet sérült
Bár a legsúlyosabb helyzet az ország északi felében rajzolódik ki, a közép-magyarországi termőtájakon is jelentősebb károsodás alakult ki, főként Pest és Bács-Kiskun vármegye egyes részein. A Dunántúl és a Dél-Alföld feltehetően mérsékeltebb kárral vészelhette át a hideghullámot, de a helyi adottságok miatt itt is lehetnek komoly veszteségek. Ez ismét rávilágít arra, hogy a tavaszi fagyoknál néhány kilométer vagy pár méternyi szintkülönbség is döntő lehet.
Most minden adat számít
A károk pontos mértéke egyelőre még nem ismert, a felmérés jelenleg is zajlik. Rövidesen online megkérdezés indul a termelők körében, hogy minél pontosabb kép rajzolódjon ki az országos helyzetről. A gazdálkodók visszajelzései most különösen fontosak: nemcsak az idei szezon várható terméskilátásai, hanem a későbbi szakmai és kárenyhítési döntések szempontjából is.
Forrás: FruitVeb
MezőHír Tudástár: tavaszi fagykár – A vegetációs időszakban, főként rügyfakadás, virágzás vagy terméskötődés idején bekövetkező lehűlés okozta növénykárosodás, amely a gyümölcsfajoknál már enyhe mínuszok esetén is rontja a virágok, fiatal termések és hajtások életképességét; következménye lehet a terméskiesés, az egyenetlen kötődés és a hozam jelentős csökkenése.
