Látványosan fékezett a mezőgazdasági hitelpiac 2025-ben: az ágazat teljes hitelállománya 7 százalékkal, 974,5 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A visszaesés nemcsak az egyéni gazdaságokat, hanem a társas vállalkozásokat is érintette, miközben az új hitelfelvétel is érezhetően gyengült. Az adatokat az Agrárközgazdasági Intézet tette közzé.
Kevesebb pénz ment ki a földekre
A 2025. év végi adatok alapján a mezőgazdaság hitelállománya 974,5 milliárd forintra mérséklődött. A szerkezet közben nem fordult fel: továbbra is a kedvezményes konstrukciók domináltak, ezek aránya 61,8 százalék volt, míg a piaci hitelek 38,2 százalékot tettek ki december 31-én. Ez azt mutatja, hogy az ágazat még mindig erősen támaszkodik az államilag támogatott vagy kedvezőbb finanszírozási formákra.
Az egyéni gazdaságok is behúzták a féket
Az egyéni gazdaságok hitelállománya 7,6 százalékkal, 347,3 milliárd forintra csökkent. Ezen belül továbbra is a beruházási hitelek vitték a prímet: ezek 234,5 milliárd forintot tettek ki, vagyis az összes hitel 67,5 százalékát adták. A pénz döntő része a szántóföldi növénytermesztőkhöz került, ami jól mutatja, hogy a finanszírozás súlypontja továbbra is a nagyobb területre épülő termelési modellekben van. Az új hitelfelvétel viszont gyengült: az egyéni gazdaságok 2025-ben 71 milliárd forint új hitelt vettek fel, ami 9,2 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól. A fix 3%-os agrárhitelről itt írtunk részletesebben.
A társas cégek sem költekeztek bátrabban
A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 6,7 százalékkal 627,2 milliárd forintra csökkent. Ebben főként a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek játszották a fő szerepet, miközben az állattenyésztés részesedése maradt a legnagyobb az állományon belül. Az újonnan felvett hitelek összege 213,6 milliárd forint volt, ami 26,6 milliárd forintos visszaesést jelent éves alapon. Ez már nem apró korrekció, hanem egyértelmű kivárás.
Nem dőlt össze a rendszer, de látszik az óvatosság
Miközben a garantált hitelállomány kismértékben emelkedett, a lízingpiacon furcsa kettősség alakult ki: nőtt a szerződések száma, de csökkent a tőkekintlévőség. A kamatkörnyezet sem mozdult nagyot, mert a jegybanki alapkamat nem változott, így a mezőgazdasági hitelek ára is csak enyhén módosult. A piaci forinthitelek kamatai kissé csökkentek, a devizahiteleké alig változott.
Mi olvasható ki ebből?
A számok alapján 2025-ben nem hiteléhség, hanem óvatos pénzügyi tervezés jellemezte az agráriumot. Ebben szerepe lehetett a jövedelmezőségi bizonytalanságoknak, az időjárási kockázatoknak és annak is, hogy sok gazdaság inkább kivárt a nagyobb fejlesztésekkel. Közben a KSH szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben nőtt, de ezt nem kizárólag volumenbővülés, hanem jelentős árszínvonal-emelkedés is hajtotta, ami szintén óvatosságra inthette a hitelfelvevőket.
MezőHír Tudástár: mezőgazdasági hitelfelvétel – Az agrárvállalkozások és egyéni gazdaságok külső finanszírozásának összessége, amely beruházási, forgóeszköz- és kedvezményes hitelkonstrukciókon keresztül biztosít forrást a termeléshez, fejlesztéshez és likviditáshoz; alakulása az ágazat beruházási kedvét, kockázatvállalását és pénzügyi bizalmát is jelzi.
