A Közös Agrárpolitika (KAP) előtt álló reform a támogatási rendszer mélyreható átalakítását vetíti előre, és a részletek várhatóan az Agrárium 2026 konferencián is fókuszba kerülnek: a Portfolio 2026. március 10-én Kecskeméten rendezi meg a kiemelt szakmai eseményt, ahol a téma részletesen is szóba kerül.
Jön a fordulat a támogatásoknál
A jövedelemalapú szemlélet erősödése, a differenciált hektárkifizetések, a szigorú degresszió és plafon, valamint az „aktív gazda” elv együttesen új pályára állíthatják az uniós agrártámogatásokat. A változások nyertesei várhatóan a kisebb, munkaintenzív, családi jellegű gazdaságok és a fiatal gazdák lehetnek, míg a nagyobb üzemek alkalmazkodási kényszerrel szembesülnek. A végső hatás azonban nagymértékben függ a tagállami végrehajtástól, a nemzeti stratégiai tervek minőségétől és attól, hogy a reform miként képes kezelni az európai mezőgazdaság versenyképességi és jövedelmezőségi dilemmáit.
Agrárium 2026: itt lesz a részletek egyik kulcsfóruma
Idén március 10-én rendezi meg a Portfolio az Agrárium 2026 konferenciát Kecskeméten, ahol a KAP 2026 utáni változásai mellett a támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi kérdések is napirenden lesznek. Az eseményen komoly szakmai program várja az érdeklődőket, a jegyek pedig már elérhetők a kiemelt rendezvényre.
Területalapú támogatás – de nem úgy, mint eddig
Az Európai Bizottság tervezetei alapján az eddig domináns területalapú megközelítés fokozatosan háttérbe szorul, miközben előtérbe kerül a jövedelemalapú szemlélet. A cél deklaráltan az, hogy a források nagyobb arányban jussanak el a kisebb, sérülékenyebb gazdaságokhoz, valamint azokhoz a termelői csoportokhoz, amelyek strukturális vagy generációs hátrányokkal küzdenek.
A javaslatok nem számolják fel teljes mértékben a területalapú jövedelemtámogatást, ugyanakkor annak szerepe és meghatározása jelentősen átalakulna. A tagállamok továbbra is hektáralapon nyújthatnának támogatást, de a hektáronkénti kifizetések mértékét differenciálni kellene.
A differenciálás alapját objektív, megkülönböztetéstől mentes kritériumrendszer képezné, amely figyelembe venné:
- a termelők csoportjait,
- a gazdaságok méretét és szerkezetét,
- a földrajzi elhelyezkedést,
- valamint egy reprezentatív referencia-időszakban elért agrárjövedelmet.
Ez a megközelítés lényegében elmozdulást jelent a „földterület mint fő jogosultsági alap” logikájától a „jövedelmi szükségletekhez igazított támogatás” irányába. A referencia-időszak alkalmazása ugyanakkor komoly szakpolitikai kérdéseket vet fel: mennyiben tükrözi a múltbeli jövedelem a jelenlegi gazdasági helyzetet, illetve hogyan kezelhetők az ágazati ciklikusság és a piaci volatilitás hatásai?
Degresszió és plafon: jön a szigor
A tervezett reform egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a degresszió drasztikus szigorítása. A támogatási összegek csökkentése sávosan történne:
- 20 000 és 50 000 euró között: 25%-os csökkentés
- 50 000 és 75 000 euró között: 50%-os csökkentés
- 75 000 és 100 000 euró között: 75%-os csökkentés
A felső korlát 100 000 euró lenne. Efelett semmilyen területalapú jövedelemtámogatás nem járna. Ez a szabályozás egyértelmű jelzés a nagyüzemi struktúrák felé: a KAP jövőbeni forráselosztása a kisebb gazdaságok irányába tolódik. A kritikusok szerint ugyanakkor a szigorú plafon torzíthatja a versenyképességet, különösen azokban a tagállamokban, ahol a történelmi fejlődés eredményeként jelentős a nagyobb üzemméretek aránya. A támogatási korlátok hatása így nem csupán költségvetési, hanem strukturális kérdés is.
„Aktív gazda” elv: csak tényleges termelésre járna
Alapelvvé válna, hogy tényleges mezőgazdasági tevékenység nélkül ne lehessen támogatáshoz jutni. Ez az úgynevezett „aktív gazda” elv megerősítését jelenti, amelynek célja a spekulatív, illetve pusztán földtulajdonra épülő támogatásigénylések visszaszorítása.
Az intézkedés a közpénzek felhasználásának legitimitását erősítheti, ugyanakkor a definíciók és ellenőrzési mechanizmusok kidolgozása kulcsfontosságú lesz. A gyakorlatban ugyanis nem mindig egyértelmű, hogy mi minősül tényleges agrártermelésnek, különösen diverzifikált vagy részmunkaidős gazdaságok esetében.
Nemzeti keretek: kevesebb pénz, szűkebb mozgástér
A javaslatcsomag egyik legérzékenyebb pontja a tagállami forráskeretek alakulása. Magyarország esetében a következő ciklusra jelzett 9,24 milliárd eurós KAP-jövedelemtámogatási keret nominálisan is jelentős csökkenést jelent az előző periódus mintegy 12 milliárd eurójához képest. Reálértéken – az inflációt és a költségnövekedést figyelembe véve – a visszaesés még markánsabb. A régiós összevetés szerint Horvátország 3,71, Ausztria 6,62, míg Csehország 6,15 milliárd eurót kapna ezen a címen.
Feszültségek a gazdatársadalomban
A reformtervek komoly ellenállást váltottak ki a gazdatársadalomban. A december 18-i brüsszeli demonstráción közel tízezer gazdálkodó fejezte ki elégedetlenségét, köztük több mint száz magyar termelő is. A tiltakozások középpontjában az agrárforrások tervezett elvonása, valamint az Ukrajnával és a Mercosur-országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodások álltak. A tüntetések rávilágítanak arra, hogy a KAP nem pusztán költségvetési és szakpolitikai kérdés, hanem társadalmi stabilitási tényező is.
forrás: agrarszektor.hu
MezőHír Tudástár: Degresszió az agrártámogatásokban – A degresszió az agrártámogatási rendszerben azt jelenti, hogy a támogatás összege a gazdaság méretével vagy a támogatási összeg növekedésével arányosan csökken. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában ezt a módszert azért alkalmazzák, hogy a források nagyobb arányban jussanak a kisebb és közepes gazdaságokhoz. A degresszió általában sávosan működik: egy bizonyos támogatási szint felett fokozatos csökkentés lép életbe, majd egy felső plafon után már nem jár további kifizetés.
