A 2025/2026-os szezonban nem a hiány, hanem a túltermelés okozhat fejfájást az európai burgonyatermesztőknek. Az uniós piac jelentős kínálati nyomás alá került, ami már most árnyékot vet a 2026/27-es tervezésre. A kérdés nem az, hogy van-e elég burgonya – hanem az, hogy mennyi marad raktáron.
A túltermelés réme: mit mond a szakma?
Az Északnyugat-európai Burgonyatermesztők Szövetsége (NEPG) szerint a 2025/26-os szezonban egyértelműen túltermelési helyzet alakult ki az EU-ban, ami komoly feszültségeket generál a piacon. A szervezet állásfoglalásai szerint a kínálat meghaladja a feldolgozóipar és a frisspiac felvevőképességét, ami lefelé nyomja az árakat és bizonytalanságot okoz a termelők körében.

Kínálati nyomás alatt az EU-s piac
A burgonya az egyik leginkább időjárás- és területérzékeny kultúra. Ha egy szezon kedvezőbb terméseredményeket hoz, miközben a vetésterület is magas szinten marad, könnyen kialakulhat kínálati túlsúly. A jelenlegi helyzetben ez a kombináció látszik kirajzolódni.
Az Európai Unió mezőgazdasági piaci jelentései rendszeresen elemzik a zöldség- és gumós növények helyzetét, beleértve a burgonyát is. A túltermelés nemcsak az azonnali árakat befolyásolja, hanem a következő szezon döntéseit is. Ha a 2025/26-os készletek magas szinten maradnak, az a 2026/27-es szerződésekre, feldolgozói árakra és vetésterületi tervekre is hatással lesz. A lengyel helyzetről itt írtunk részletesebben.
A vetésterület lehet a kulcs
A NEPG szerint a következő idény szempontjából a vetésterület alakulása döntő tényező lesz. Ha a termelők nem reagálnak a mostani piaci jelzésekre, és nem mérséklik a területet, a túlkínálat tartós maradhat. Ha viszont jelentős visszafogás történik, az akár gyorsabb piaci egyensúlyt is hozhat. Az Eurostat adatai szerint a burgonya továbbra is fontos szereplő az uniós növénytermesztésben, különösen Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban.
Mit jelent ez a magyar termelőknek?
Magyarország nem tartozik az EU legnagyobb burgonyatermelői közé, de az uniós ármozgások közvetlenül hatnak a hazai piacra is. Ha Nyugat-Európában nyomott árak alakulnak ki, az importnyomás és a feldolgozói alkuerő erősödhet itthon is.
A kérdés az, hogy a hazai termelők mennyire tudnak szerződéses alapon, feldolgozói kapcsolatokkal, stabil piaci csatornákkal dolgozni. A túltermelés időszaka nem feltétlenül a volumen növeléséről, inkább a költséghatékonyságról és a biztos értékesítésről szól. A 2025/26-os túltermelési helyzet már most meghatározza a 2026/27-es kilátásokat. Aki időben reagál – területcsökkentéssel, szerződéses biztosítással vagy költségoptimalizálással –, az kisebb kockázattal vághat neki a következő szezonnak.
Forrás: NEPG; FruitVeB; Európai Bizottság piaci jelentések.
MezőHír Tudástár: EU-s burgonya túltermelés – Olyan piaci helyzet, amikor az Európai Unió burgonyatermése és készletszintje meghaladja a frisspiaci és feldolgozóipari keresletet; kínálati nyomást, árlejtést, magas raktárkészleteket és a következő szezon vetésterületére, szerződéses árazására ható alkalmazkodási kényszert eredményez.

