Évek óta halljuk, hogy a mezőgazdaság súlya csökken Európában. Az Eurostat friss adatai viszont rácáfolnak erre: az agrárium nem eltűnt, hanem több tagállamban erősödött. Mutatjuk, hol és miért fordult a trend – és mit jelent ez a magyar gazdáknak.
Nemhogy csökkent, még nőtt is
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint 2024-ben az Európai Unió teljes gazdasági teljesítményének 1,2%-át a mezőgazdaság által előállított hozzáadott érték adta. Ez első ránézésre szerény arány, de a meglepetés az irányban rejlik: ez 0,1 százalékponttal magasabb, mint 2009-ben volt. Egy olyan időszak után, amikor sokan az agrárium fokozatos háttérbe szorulását jósolták, ez kifejezetten figyelemre méltó fordulat.
Az elmúlt 16 évben 15 tagállamban nőtt a mezőgazdaság relatív súlya a GDP-hez viszonyítva. Ez nem statisztikai zaj, hanem strukturális jelenség: a mezőgazdaság több országban stabilizálta, sőt erősítette pozícióját a nemzetgazdaságon belül.
Nem csak a „keleti blokk” agrárerős
Görögországban a mezőgazdaság a GDP 3,2%-át adja, Romániában 2,5%-ot, Spanyolországban 2,3%-ot. Ezek az értékek jóval az uniós átlag felett vannak. Ugyanakkor 12 tagállamban az agrárium hozzájárulása nem éri el az 1%-ot sem, ami jól mutatja az európai gazdaságok eltérő szerkezetét.
Magyarország az élmezőny első harmadában helyezkedik el. A mezőgazdaság súlya az elmúlt másfél évtizedben érdemben nem változott a hazai GDP-ben, ami stabilitást jelez. Erről korábban a hazai termelési értékek kapcsán is írtunk.
Van, ahol szárnyal és van, ahol visszaesik
A legnagyobb erősödést Lettország mutatta, de Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában is nőtt az ágazat jelentősége az értékteremtésben. Ez arra utal, hogy a modernizáció, az exportorientáció és a magasabb hozzáadott értékű termelés képes ellensúlyozni az ipari és szolgáltatási szektor dominanciáját.
Ezzel szemben Romániában, Bulgáriában és Horvátországban jelentős visszaesés történt. A román mezőgazdaság GDP-hozzájárulása az elmúlt másfél évtizedben közel a felére csökkent, amiben a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás egyre nagyobb szerepet játszik. Az éghajlati kockázatokkal kapcsolatban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is rendszeresen publikál elemzéseket.
Az ipari nagyhatalmaknál már alig látszik
A nagy ipari gazdaságokban – például Németországban – az agrárium GDP-hez mért aránya jellemzően 1% alatti nagyságrend, így a nemzetgazdaság egészéhez képest az ipar és a szolgáltatások mellett jóval kisebbnek látszik. Ez nem jelenti azt, hogy a termelés jelentéktelen lenne, inkább azt mutatja, hogy a gazdaság egészéhez viszonyítva eltörpül az ipar és a szolgáltatások mellett. Az viszont érthetővé válik, miért nem agrárkérdések dominálják ezekben az országokban a gazdaságpolitikai döntéshozatalt.
Mit üzen ez a magyar gazdáknak?
A számok alapján a mezőgazdaságot korai volt temetni. Az EU-s átlagban mért enyhe erősödés azt mutatja, hogy az agrárium nemcsak élelmiszer-termelő ágazat, hanem stabil értékteremtő tényező is. A hozzáadott érték növelése, a feldolgozottsági szint emelése és az exportpiaci jelenlét kulcsfontosságú lehet a következő években.
Magyarország számára a stabil súly megtartása önmagában nem elég. A kérdés az, hogy a hazai agrárium képes-e a magasabb hozzáadott érték irányába elmozdulni, vagy megelégszik a pozícióőrzéssel.
MezőHír Tudástár: Mezőgazdaság súlya az EU GDP-ben – Az agrárium által előállított bruttó hozzáadott érték aránya az Európai Unió teljes GDP-jében; 2024-ben 1,2%, ami 2009-hez képest emelkedést jelez, és 15 tagállamban nőtt a relatív súly, a modernizáció, exportorientáció és magasabb feldolgozottság hatására.
