A nyári esték „csendje”, a kevesebb szúnyog vagy ha nincs olyan sok lepke a lámpafénynél, elsőre akár megkönnyebbülésnek is tűnhet. Csakhogy több kutatás szerint a rovarok világszerte gyorsan fogyatkoznak és ez nem pusztán természetvédelmi ügy. Az élelmiszer-ellátást és közvetve az emberek egészségét is érintheti.
Egy friss, sokat idézett véleménycikkben Joseph Varon amerikai intenzíves orvos egy erős hasonlattal él: a gyógyászatban a hirtelen beálló csend sokszor nem javulást, hanem állapotromlást jelez – amikor „már nem jelez” a rendszer. Szerinte hasonló figyelmeztetés, ha eltűnnek a bogarak, lepkék, méhek, legyek – az ökológiai „monitorok” hallgatni kezdenek.
Miért lehet ez egészségügyi kérdés?
Kevesebb beporzó, szegényebb tányér.
A beporzók kulcsszerepet játszanak számos gyümölcs, zöldség, dióféle és hüvelyes termelésében. Az IPBES (ENSZ-hez kötődő szakpolitikai testület) összegzése szerint az élelmiszernövényeink jelentős része legalább részben állati beporzástól függ. Ha a beporzás romlik, az nem csak mennyiségi gond. Hiszen kevesebb és drágább lehet bizonyos friss élelmiszer és csökkenhet az étrend változatossága. Márpedig a mikrotápanyagok (például C-vitamin, cink) tartós hiánya az immunrendszer működésére és krónikus betegségek kockázatára is ráülhet.
A rovarok az ökoszisztéma „szervizcsapata”
Lebontanak, talajt építenek, tápanyagokat mozgatnak, és táplálékul szolgálnak madaraknak, halaknak, denevéreknek. Ha ők kiesnek, láncreakció indul. Romolhat a talajélet, gyengülhet a természetes kártevő-szabályozás, nőhet a mezőgazdaság sérülékenysége.
Jelzőrendszer: hamarabb reagálnak, mint mi
A rovarok rövid életciklusuk miatt gyorsan „visszajeleznek” a környezeti terhelésekre (vegyszerek, élőhely-vesztés, fény- és klímazavar). Ezért a rovarfogyás sokszor korai riasztás arra, hogy a környezet minősége az ember számára sem marad következmények nélkül.
Mennyire súlyos a visszaesés?
Az egyik legismertebb európai adat a németországi, természetvédelmi területeken végzett hosszú távú csapdázásból jön. A repülő rovarok biomasszája 27 év alatt átlagosan nagyjából háromnegyedével esett vissza. Globális összképben pedig egy nagy áttekintés arra jutott, hogy sok rovarcsoportnál drámai csökkenések látszanak, és jelentős részük veszélybe kerülhet, ha a trendek folytatódnak.
Mi hajtja a rovarok eltűnését?
A kép nem „egy ok–egy bűnös” történet: élőhelyek feldarabolása, mezőgazdasági intenzifikáció és peszticidek, fényszennyezés, klímaváltozás, szennyezések együtt préselik össze a rovarvilág mozgásterét. A legijesztőbb, amikor még védett területeken is „kiürül” a természet – ez arra utal, hogy a hatások messzebbről is begyűrűznek.
MezőHír Tudástár: rovarpusztulás – A rovarpopulációk tartós és nagyléptékű csökkenése, amely a beporzók visszaesésén keresztül rontja a gyümölcs- és zöldségtermelést, szűkíti az élelmiszer-kínálatot, növeli az árakat, gyengíti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és közvetetten hatással van az emberi táplálkozásra, egészségre és a mezőgazdasági rendszerek ellenálló képességére.
