Az elmúlt napokban élénk vitát váltott ki a PAN Europe civil szervezet vizsgálata, amely európai – köztük magyar – almák növényvédőszer-maradékait elemezte. A kutatás egyik hazai mintában határérték feletti szermaradékot mutatott ki, míg több más esetben a megengedett érték alatt, de egyszerre több hatóanyag jelenlétét jelezte. A téma gyorsan közéleti üggyé vált, ezért az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) fontosnak tartotta, hogy tényszerűen tisztázza: mit jelentenek ezek az eredmények, és hol helyezkednek el ebben a biotermékek.
A vizsgálat egyik legfontosabb üzenete az úgynevezett „koktélhatás” kérdése
Az uniós élelmiszerbiztonsági szabályozás a növényvédő szerek maximális maradékértékeit (MRL) egyenként határozza meg, vagyis nem vizsgálja, milyen hosszú távú hatása lehet annak, ha egy gyümölcsben egyszerre több, határérték alatti szermaradvány van jelen. A tudomány jelenlegi állása szerint ezek együttes, tartós hatásairól – különösen gyermekek, idősek és betegek esetében – kevés adat áll rendelkezésre. Az ÖMKi álláspontja szerint ezért indokolt az elővigyázatosság elve, és a növényvédőszer-terhelés lehető legnagyobb mértékű csökkentése.
(Fotó: Shutterstock.com)
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni
A boltokban kapható magyar alma nem tekinthető „mérgezőnek”. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Nébih 2023 és 2025 között végzett, több tízezer mérésen alapuló vizsgálatai nem találtak határérték-túllépést a hazai almákban, és az EFSA adatai szerint az uniós friss élelmiszerek több mint 96 százaléka megfelel az előírásoknak. A jelenlegi szabályozás szerint tehát ezek az élelmiszerek biztonságosak.
A különbség ott jelenik meg, ahol a bioélelmiszerek előnyei kezdődnek
Az ökológiai gazdálkodás kizárja a szintetikus kémiai növényvédő szerek használatát, így a biozöldségek és -gyümölcsök növényvédőszer-maradék tartalma jellemzően jóval alacsonyabb, gyakran a kimutatási határ alatt marad. Számos klinikai vizsgálat igazolja, hogy a biotermékek fogyasztásával már rövid távon is csökkenthető a szervezetben mérhető növényvédőszer-terhelés.
A bioélelmiszerek azonosításában azonban még mindig bizonytalanság van
A 2024-es felmérések szerint a vásárlók jelentős része nem ismeri az EU ökológiai logót, pedig a zöld alapon fehér leveles jelölés és az ellenőrző szervezet kódszáma egyértelműen igazolja, hogy a termék a termőföldtől a boltig megfelelt az ökológiai előírásoknak.
Gyakori vád, hogy a bioélelmiszerekben nagyobb lehet a mikotoxin-kockázat, ám ezt a tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. A biotermékekre ugyanazok az élelmiszerbiztonsági határértékek vonatkoznak, mint a konvencionális termékekre, ráadásul az ökológiai rendszer többszintű ellenőrzése miatt a problémák kiszűrésének esélye kifejezetten magas.
A bioalma előállítása minőségben és mennyiségben is reális
Magyarországon és Európában egyaránt működnek sikeres bioalmás gazdaságok, a hozamok pedig átlagosan a konvencionális termelés 80–95 százalékát érik el. A különbség nem az ellátásbiztonságot, hanem elsősorban a termesztéstechnológiai szemléletet érinti.
MezőHír Tudástár: Növényvédőszer-koktélhatás – Az élelmiszerekben egyidejűleg, határérték alatti mennyiségben jelen lévő több növényvédő szer lehetséges együttes hatása, amelyet a jelenlegi uniós MRL-szabályozás egyenként értékel, így a hosszú távú, kombinált kockázatok tudományos bizonytalansága miatt az elővigyázatosság elve és a terhelés csökkentése kerül előtérbe.
