Csak a magánszemélyek, valamint a kis- és közepes vállalkozások számíthatnak gyors, automatikus kártalanításra a Bászna Gabona-ügyben. A nagyobb cégek, amelyektől sok kisebb vállalkozás sorsa is függ, úgy érzik, cserben hagyták őket.
(fotó: Shutterstock)
A hiányzó pénz felére már bejelentkeztek
Ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy a Bászna Gabona-ügyben február 25-ig lehet jelentkezni kártérítésért, és időközben az is kiderült, hogy a kormányzat a jelen piaci helyzethez képest kedvező, 73 ezer forintos tonnánkénti áron végzi a kárrendezést. A károsultak követelésállománya meghaladja a 10 milliárd forintot. Papp Zsolt, a NAK elnöke, arról számolt be, hogy eddig mintegy 600 gazdálkodó jelentkezett károsultként a Kamaránál, és az eddig benyújtott kárigények összege átlépteaz 5 milliárd forintot.
Közölte azt is, hogy – amint az a Közlönyben megjelent rendeletből is kitűnik – a NAK kizárólag a kis- és középvállalkozásokat, őstermelőket, családi gazdaságokat és kisebb társas vállalkozásokat képviseli az ügyben. A nagyvállalatok hosszadalmas és bizonytalan eredménnyel kecsegtető jogi útra kell hogy tereljék a sérelmüket.
Ki kicsi és ki nagy?
2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, tehát mintegy 16,5 milliárd forint. Ehhez igen nagy méretű cégre van szükség, hiszen a Mezőhegyesi Ménesbirtok is „csak” 12 milliárd forintos bevételt ért el 2024-ben. Tény azonban, hogy a mezőgazdasági vállalkozások gyakran kapcsolt vagy partneri viszonyban állnak egymással, amelyek adatait összevontan kell kezelni, és így együtt már nem olyan lehetetlen átlépni a középvállalkozási méretkategóriát.
A nagyok szerepe a termelésben
Ezek az ezer hektár birtokméret feletti gazdaságok jellemzően számos kisebb gazdának nyújtanak szolgáltatásokat, valamint felvásárolják a terményeiket, hogy piacképes volument kínálhassanak a partnereiknek – így a Bászna Gabonának is. Ezek a vállalkozások most több száz millió forintos veszteséget szenvedtek el, és attól tartanak, hogy semmi nem marad nekik a felszámolásra kerülő cég vagyonából. Ha talpon akarnak maradni, akkor vissza kell fogniuk a kiadásaikat és növelni a bevételeiket, például a szolgáltatásaik árának emelésével.
MezőHír Tudástár: agrár-kártalanítási jogosultság (KKV-határ) – A kárrendezésnél alkalmazott méretküszöb, amely a gyors, automatikus kifizetést a magánszemélyekre és KKV-kra korlátozza; KKV-nak a 250 fő alatti és legfeljebb 50 millió euró árbevételű vagy 43 millió euró mérlegfőösszegű vállalkozás számít, kapcsolt/partner cégekkel összevontan is.
