A kormány rendkívüli állami kárrendezést hirdetett a Bászna Gabona Zrt. ügyben kárvallott gazdák és beszállítók számára. A Magyar Közlöny 2026. évi 10. számában megjelent rendelet célja, hogy a társaság csődje ne sodorja veszélybe a gazdálkodók likviditását, és a következő termelési ciklus zavarmentesen indulhasson.
Mi történt az ügyben?
A Bászna Gabona Zrt. sorsát a közelmúltban jelentős fizetési nehézségek, elmaradt kifizetések és készlethiány jellemezte, ami miatt több tucat termelő és vállalkozás követelése ragadt bent a cégnél. A követelésállomány meghaladja a 10 milliárd forintot. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult sikkasztás gyanújával, és több végrehajtási eljárás is megindult a vállalat és leányvállalatai ellen, amelyeknél sem a gabona, sem a pénz nem lelhető fel.
Mennyit fizetnek vissza?
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az érintett gazdák rendkívüli, méltányossági alapon nyújtott kártérítést kérhetnek az államtól – akár szerződéses, akár büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igény formájában. A rendelet értelmében az állami kifizetés összege megegyezik a Bászna Gabona által meg nem fizetett követeléssel, nem tartalmaz kamatot, késedelmi kamatot, kötbért vagy egyéb költséget. Ezen felül a kifizetés adómentes bevételnek minősül. Nem jogosult kártalanításra az, aki 2025-ben vagy 2026-ban a társaság vagy kapcsolt vállalkozásának részvényese vagy tagja volt.
Hol igényeljük, mikor fizetik ki?
A kérelmeket a rendelet kihirdetését (január 26.) követő 30 napon belül kell benyújtani az Agrárkamarának. A határidő jogvesztő. A kérelemhez mellékelni kell egy teljes bizonyító erejű magánokiratot arról, hogy a gazda a szerződéses kötelezettségeit teljesítette, míg a társaság nem. A Kamara ezután 8 napon belül döntést hoz, és ezt megküldi a Magyar Államkincstárnak (az ellenőrzés érdekében a NAV-nak is). A Kincstárnak ezt követően haladéktalanul gondoskodnia kell a juttatás kifizetéséről.
MezőHír Tudástár: Rendkívüli állami kárrendezés – Olyan kivételes kártalanítási forma, amelyet az állam gazdasági vagy piaci válsághelyzetben hirdet meg annak érdekében, hogy a termelők likviditása fennmaradjon, és a mezőgazdasági termelés folytonossága ne sérüljön. A kárrendezés jellemzően méltányossági alapon történik, meghatározott határidőhöz és szigorú igazolási kötelezettségekhez kötve, kamatok és járulékos költségek nélkül.
