Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program első évének lezárása nem egyszerű adminisztratív aktus, nagyon sok tervezéssel jár. A gazdálkodó ilyenkor tükröt tart a saját folyamatai elé: azt vizsgálja, hogy a beadott vállalások – tematikus előíráscsoportokkal (TECS), tábla- és gazdaságszintű minimumkövetelményekkel, illetve vállalásokkal – a valós munkaszervezésben, térképi és naplózási fegyelemben ténylegesen megvalósíthatóak-e. Az első évben szerzett tapasztalat ezután meghatározza az egész ötéves időszak kockázati térképét: ahol most elcsúszik egy jelölés, egy határidő vagy egy művelési részlet, az a következő években rendre visszaköszönhet a monitorozásban és a helyszíni ellenőrzésekben, és a teljesíthetőségre is kivetheti hatását.
Az első év értékelési gerince – Következetes egyeztetés a térképtől a naplóig
Érdemi zárás csak ott van, ahol a térinformatikai állapot (MePAR-blokk, KET-kijelölés, táblahatárok és EOV-koordináták), a gazdálkodási napló (műveletek, időpontok, megfelelő agrotechnika, inputok), és a tényleges művelési gyakorlat egymást tételesen visszaigazolja és lefedi. Az AKG-ban különösen érzékeny terület a vállalások területi hordozója: ha a KET-határ néhány arasznyit is eltér (1 m-es pontosság van meghatározva!), vagy ha a bejelentett hasznosítás nem mutat egyezést a vegetációs idősorral, a monitoring jelzést ad. Ilyenkor a következő szezon tervei előtt kötelező ezeket rendbe tenni.
Mi történik szeptember 30. után? Mit tehetünk még az idei gazdasági évben?
A szeptember 30. utáni időszak rengeteg lehetőséget ad bizonyos vállalások teljesítésére. Ilyenkor már szankció nélkül lehet például melléktermék-leforgatást végezni. A nem jól sikerült, nem beállt, vagy aszállyal érintett zöldugartáblák és szegélyek újragondolása is esedékes, szeptember 30. után feltörhető ez a kultúra. Ezt követően el lehet kezdeni az ültetvénycseréket is, horizontális ültetvény-előírás csomagban. A gyep- és takarónövény-állapot a télre fordulva is releváns. Az idősoros távérzékelés télen is működik, ne gondoljuk, hogy szezon végeztével nem látja a műhold, hogy hol van gyep, hol nincs.
Milyen ellenőrzésekre számíthatunk? A monitoringtól a mintavételig
Az AKG-ban a Területi Monitoring Rendszer (TMR) adja a „radart”, amit a helyszíni ellenőrzések fejelnek meg. A Kincstár az egységes kérelmek feldolgozását követően automatikusan vizsgálja a vállalt gyakorlatok látható jeleit: borítottság, kaszálási események, művelésváltás, ültetvényállapot. A hibával jelzett helyeken pedig nyár óta folyamatosan látjuk a helyszíni ellenőrzéseket, helyenként már ellenőrzési jegyzőkönyveket is kaptak. A dokumentációs kontroll a gazdálkodási naplót, a mintavételek jegyzőkönyveit, a növényvédelmi dokumentációt és a minimumkövetelmények betartását fésüli át. Ezt pedig egybevetik a jelentések, az agrotechnikai adatváltozás, és a kérelmek adataival. A korábbi tapasztalat alapján az első években nem nagy ellenőrzés számmal mennek ezek az átfogó ellenőrzések, de a program végére várhatóan elérjük a nagy mintaszámot, és ott már visszamenőleg is ellenőriznek mindent. Tehát ha első évben nem kap valaki ellenőrzést, attól még benne van a lehetőség, hogy a következő 3–4 évben ellenőrzik visszamenőleg az első évét is. Szerencsés helyzetben ezekre az ellenőrzésekre azonnal tud reagálni, mert rendben van a dokumentációja. A rövid határidő miatt nem érdemes arra apellálni, hogy majd kiértesítéskor rendbeszedi az ember.
Szankciók és jogkövetkezmények: Mit kockáztat, aki nem felel meg?
Nem teljesítés, késedelmes bejelentés, a vállalás tárgyévi elmulasztása (pl. vetésszerkezeti megfelelések minden évre vonatkoznak!), illetve ellentmondó dokumentáció a támogatás csökkentését, visszafizetési kötelezettséget vagy akár a programból való kizárást is jelenthet. A szankció mértékét a meg nem felelés súlya, kiterjedése és ismétlődése határozza meg. Jelentős kockázatot hordoz a KET-határok és a valós művelés eltérése (ha nincs földhasználatot igazoló dokumentum), a vetésszerkezeti előírások elmulasztása, a növényvédőszer-mentesség megszegése, illetve az ültetvényes visszatelepítések hiánya is.
A legnagyobb hibák ára – amikor minden forint számít
Az AKG-rendszerben a támogatási összeg csökkentésének mértéke attól függ, milyen jellegű és kiterjedésű a meg nem felelés. Az adminisztratív, formai hibák (például egy dokumentum hiánya vagy nem megfelelő napló vezetés) általában csak kisebb levonást eredményeznek. Vannak azonban olyan kötelezettségek, amelyek megszegése automatikusan a támogatás teljes elutasításával, vagy akár visszafizetési kötelezettséggel is járhat. Mindezek teljes átlátásához érdemes gyakran böngészni a 3.a. és 3.b. mellékleteit, melyek a jogkövetkezményeket tartalmazzák. A legnagyobb kockázatot a területi eltérések jelentik. Ha a gazdálkodó nem tudja a KET támogatott méretével megegyező mértékben igazolni az adott év teljes időtartamára a jogszerű földhasználatot, akkor az adott KET, vagy annak egy része nem jogosult kifizetésre, továbbá kizárásra kerül és a kizárt területre korábban igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.
Ha a KET-határok a valós műveléssel nem fednek pontosan, illetve a tényleges hasznosítás (például szántó helyett gyep) eltér, az a támogatás arányos visszavonásához vagy az egész tábla kizárásához vezethet, ami pedig borítja a többi vállalást is, hiszen arányok múlhatnak rajta. Például, ha egy zöldugartáblát az ellenőrzés után a hatóság átsorol egyéb kultúrába, akkor már a vállalt vetésszerkezeti arány sem teljesül. Szintén kiemelt súlyú hiba a kötelező műveletek (pl. kaszálás, zöldtrágyázás, melléktermék beforgatás stb.) elmaradása. Sok ilyen agrotechnikai előírást ugyan az 5 év alatt csak egyszer kell teljesíteni, de ha ez elmarad, az utolsó év támogatásából 100%-ot is veszíthet a termelő. Ha ez egyik KET-en sem kerül megvalósításra, akkor a teljes utolsó évét bukja. De szélsőséges esetben, ha el is végezte, de a dokumentáció nem megfelelő, azaz elfelejtették ezeket jelenteni, akkor ugyanúgy nem teljesítettnek veszi a rendszer. Nem elég tehát a teljesítés, az adminisztráción ugyanannyi múlik!
Az ültetvényes előírások megszegése is a legnagyobb szankciók közé tartozik: ha a kivágott ültetvény nem kerül határidőre visszatelepítésre, ha a fajösszetétel vagy tőszám nem felel meg a felhívásban szereplőnek, akkor az egész ültetvényegység kizárható a programból, és a támogatás teljes összege visszafizetendő. A rendszer logikája szerint tehát a legnagyobb szankciókkal a „strukturális” jellegű hibák járnak – vagyis azok, amelyek a vállalás lényegét érintik. Ezeket kell a gazdaságban belső folyamatokkal megelőzni, például a térképi ellenőrzéssel, saját belső auditálással és folyamatos naplózással.
Fontos tudatosítani, főleg azokban, akik korábban is benne voltak az AKG-ban, hogy (a korábbiakkal ellentétben) a kötelezettségvállalásoknak való meg nem felelés jogkövetkezményei összeadódnak!
Lemondás és visszavonás: január 15-ig van lehetőség dönteni
A kötelezettségvállalási időszak alatt a kedvezményezett jogosult valamennyi KET teljes területének vonatkozásában az agrártámogatási jogviszonytól elállni. Lemondási kérelmet először a második gazdálkodási év elején, január 15-ig lehet benyújtani, elektronikusan a Kincstár felületén. Ezt követően minden évben a január 15-i határidőig van mód részleges vagy teljes visszavonásra. A teljes visszavonás azt jelenti, hogy a gazdálkodó minden vállalásáról lemond, azaz kilép a programból. Ez csak kivételesen indokolt helyzetben történik, például, ha a gazdaság tevékenysége gyökeresen megváltozik, vagy ha a vállalások teljesítése hosszú távon lehetetlenné válik. A teljes visszavonás következménye, hogy a gazdálkodó az adott konstrukcióból kizárásra kerül, és a korábban kifizetett támogatást vissza kell fizetnie. Csak vis major esetén mentesülhet a visszafizetési kötelezettség alól.
A részleges lemondás lehetősége azt jelenti, hogy a gazdálkodó a KET egy részére vonatkozóan szünteti meg a vállalást. Ez kizárólag indokolt esetekben engedélyezett, például ha a földhasználat időközben megszűnik, a bérleti szerződés lejár, a terület más támogatási intézkedés alá kerül, vagy ültetvény kivágása történik újratelepítés nélkül. Fontos szabály, hogy a KET minimális támogatható mérete 0,25 hektár, míg a TECS kifizetési küszöbe legalább 1 hektár, ezeknek lemondás után is meg kell felelni. Ha a lemondás után a TECS-en belül a támogatható terület ez alá csökken, az érintett TECS támogatásból kizárásra kerül, és a már kifizetett összeget vissza kell fizetni. Fontos aktualitás, hogy gazdaságátadás esetén nem lemondásról, hanem jogutódlásról van szó.
Mire kell figyelni végig, mind az öt évben? A fenntartható megfelelés gyakorlata
Az AKG ötéves horizontja csak akkor tartható kézben, ha a gazdaság működésébe beépül a megfelelés menedzsmentje. A bejelentési kötelezettségeket szezononként át kell tekinteni, és a gazdaság riasztási listájába beemelni. A minimumkövetelmények ellenőrzésére évente legalább egy belső audit ajánlott, a hibák így még időben javíthatók.
Az AKG első évének zárása minőségi mérleg. A vállalások nyelvén az a gazdaság beszél helyesen, amelyik térképet, naplót és terepi valóságot folyamatosan összhangban tart. Szeptember 30. után sem áll meg az élet: a tél előtti fenntartási beavatkozások, az ültetvények szabályszerű kezelése, az adminisztratív rend és a vis major korrekt bejelentése mind az idei évben elvégezhető, és mind az öt évre szóló megfelelési kockázatot csökkenti.
Ha eddig nem tervezte meg előre az AKG ötéves időszakát, tegye meg most! Egy ilyen programban nem elég csak az adott évre tervezni.
SZERZŐ: PÁLNÉ DR. HARCSA MARIETTA NÖVÉNYORVOS, MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓ; NÖVÉNYDOKTOR KFT.
MezőHír Tudástár: AKG megfelelés – Az agrár-környezetgazdálkodási program első évének lezárása a térképi adatok, a gazdálkodási napló és a tényleges művelés összhangjának ellenőrzésére épül; a KET-határok pontossága, a vállalt műveletek teljesítése és a dokumentáció rendezettsége határozza meg a támogatás megtartását és az ötéves időszak kockázatait.
